lebomló zacskó kísérlet
Google
Állítsd be a Tudatos Vásárlót megbízható forrásnak
 

Az Aldi, Tesco és mások lebomló zacskóit komposztálják, hogy kiderüljön az igazság

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el komposztálóban. Arra kíváncsiak, hogy a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc komposztálható jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket. A felkeresett CBA, COOP, Lidl, PENNY és Reál üzletekben nem találtak lebomló zacskókat.

Egy új kísérlet során olyan műanyag zacskókat tesztel a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség, melyek „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel vannak ellátva. A hazai élelmiszer üzletek zöldség, gyümölcs és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett zacskókat a Humusz komposztálójában helyezte el a két zöldszervezet.

A zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY, és Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem. A CBA egyébként környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól.

lebomló zacskó kísérlet

A Greenpeace és a Humusz a kísérlettel azt méri fel, hogy a szatyrok és zacskók beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz ha ezek házi komposztálóba kerülnek, akkor valóban komposztálódnak-e. A komposztba került zacskók bomlását a zöldszervezetek először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után fogják megvizsgálni.

2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomlókra is, ám

a lebomló zacskókra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra.

Zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra.

„Jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, mert ezzel visszaszorítják az eldobható műanyagok használatát. Probléma viszont, hogy a legtöbben, akik lebomló zacskóval térnek haza a bevásárlásból, nem tudják, mit kezdjenek a hulladékká váló csomagolóanyaggal.

Spar, Penny, Tesco és társaik – kiderült, melyik mennyi műanyagszemetet termel

Otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, és ha mégis, akkor sokan nem merik betenni oda a műanyag zacskókat. Így az a jelenlegi tapasztalat, hogy a lebomló műanyagok jórészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Azt tudni kell, hogy a lebomló műanyag nem hasznosítható újra műanyagként, ráadásul a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértője.

lebomló zacskó kísérlet

„A boltokban kapható lebomló zacskók egy részén az industrial compost jelölés szerepel, ami szintén nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ilyenek például a Spar és az Aldi bevásárlószatyrai. Ez azt jelenti, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak. Ha külön, kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe helyeznénk el az ilyen zacskókat, és valaki begyűjtené és elszállítaná tőlünk, akkor lehetne csak komposztot készíteni belőlük. Ám ekkor is problémát jelenthet, hogy általában több idő kell az aprózódásukra és lebomlásukra, mint más szerves hulladékoknak.

A gyakorlatban sajnos az a helyzet, hogy a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek jelenleg nem léteznek hazánkban. Ha pedig a bioműanyagok hulladéklerakókra kerülnek, a lerakóban uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból is előnytelen” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

Teszteltük: lebomlik-e a lebomlónak mondott nedves törlőkendő?

A lebomló zacskók tehát jellemzően nem hasznosulnak. Ha pedig egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

A valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené.

Ehhez pedig mind a gyártóknak, mind pedig a forgalmazóknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A Greenpeace tavaly megvizsgálta az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében – a felmérés eredményei itt érhetők el.

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Fotók: Járdány Bence / Greenpeace

FV-19 pályázat logoofof, ökokörEz a tartalom a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C  jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társfinanszírozásában készült.

A Földet csak úgy menthetjük meg, ha változatunk a fogyasztási szokásainkon. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fenntartható fogyasztásért küzdő hazai közhasznú civil szervezet. Működésünket magánszemélyek támogatásai, pályázati források és fizetős tesztjeink biztosítják.

Szakmai függetlenségünket csak úgy tudjuk megőrizni, hogy

✅ nem publikálunk szponzorált tartalmakat
✅ nem fogadunk el vállalati adományokat, ajándékokat
✅ nem kérünk a potenciális hirdetőktől befolyó reklámbevételekből..

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

❌Cikkeinkben nem zavarnak reklámok, ilyet egyetlen oldalunkon, médiafelületünkön sem látsz.
❌Amikor egy gyártó/márka/termék értékelését olvasod, biztos lehetsz benne, hogy véleményünket nem befolyásolta reklámbevétel, adomány, ajándék vagy más együttműködés.
❌ Honlapunk tulajdonosa maga az egyesület, ezért nem veszélyeztet minket a tulajdonosi befolyásolás vagy a médiafogyasztási szokások hirtelen megváltozása.

A Tudatos Vásárlóknál úgy lehet termékekről olvasni, hogy azért sem közvetve, sem közvetlenül nem fizetett semmilyen cég. Hol van még ilyen tartalom?

Ha szeretnél még hasonló tartalmakat látni, akkor támogasd a munkánkat rendszeres adományoddal!

Adományozok

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

    Egyesületünk nem fogad el pénzt cégektől, ezért cikkeinket hirdetések nélkül olvashatod. Működésünk fenntartásához viszont magánadományokat gyűjtünk. Támogasd a munkánkat, hogy tartalmaink ingyenesek maradhassanak azoknak is, akik nem tudnak adományozni!

    Megszakítás