| Mezei Mihály
Gondolatok a mezőgazdaság- és kertművelés oktatásához a Waldorf iskolákban
Örvendetes, hogy a Waldorf iskolák tanterveiben a kertművelés oktatása egyre gyakrabban és egyre részletesebben jelenik meg.
Az iskolák pedagógusi közössége részéről több helyen elvárásként fogalmazódott meg, hogy a kertművelés oktatását felvállaló kollegák kellő pedagógiai és szakmai gyakorlatot szerezzenek. A gyakorlat és az ismeretanyag megszerzésére pedig leginkább egy biodinamikus művelést folytató gazdaságban van lehetőség. Számos Waldorf iskola igyekszik megtalálni a kertművelés egész éves oktatásához a megfelelő kertet és egy, a mezőgazdasági gyakorlat levezetésére alkalmas kisebb-nagyobb portát, tanyát, üzemet is. Továbbra is fejlesztésre váró cél a Waldorf iskolákban és az ilyen irányultságú képzéseken a természeti nevelés és ezzel szorosan összetartozó mezőgazdasági, valamint élelmiszerismereti alapok hangsúlyos kezelése, mivel e területeknek széles szakmai és pedagógiai kapcsolatai vannak:
- környezeti nevelés;
- gyakorlati tevékenység életszerű oktatása, ami jól kiegészíti az elméleti tárgyak oktatását;
- megteremti az élő és élettelen természeti környezettel való közvetlen találkozás helyszínét;
- lehetőséget biztosít az alkotó tevékenység és az ápoló felelősség gyakorlásához;
- észlelési gyakorlat a közvetlen természeti élmények hiányának kiegyenlítésére;
- az általános ismeretek fejlesztése a kertművelésről, valamint az élelmiszerek származásáról;
- szociális motívum – az együttesen végzett munka révén az iskolakert (hasonlóan egy szociális alapokon szerveződött mezőgazdasági üzemhez!) a szociális élet gyakorlótereként is megjelenik;
- motiváció fejlesztése a más tantárgyakkal való kapcsolatok révén (biológia, történelem, matematika stb).
Már több iskolában rendszeressé vált a 9. osztályosok részére szervezett mezőgazdasági gyakorlat. Ez a solymári iskolában – részben a szülői kör szakmai elkötelezettsége miatt – több év óta 2 hetes külföldi biodinamikus gyakorlatként valósult meg. Bár ez jelentős anyagi terhet jelentett, de az a „kép”, amit a tanulók, kísérő tanárok és szülők a biodinamikus üzemi gyakorlat során kaptak – mezőgazdasági, kertészeti, és nem utolsó sorban: a szociális alapokon történő működés körvonalainak megismerése során – reményeim szerint pénzben nem fejezhető ki.
A Rudolf Steiner által több előadásban körvonalazott egységes ember- és világkép megismeréséhez a teljes körű mezőgazdasági üzem lényegének és napi életének megismerése is hozzásegíthet. A biodinamikus gazdaságban az egymással szervesen összekapcsolódó munkafolyamatok – az értékesítést is beleértve – erős és stabil képét adja a környező világban is meglévő szerves összefüggéseknek. Egy ilyen gazdaság a takarmány- és élelmiszernövény termesztés, az állattenyésztés, a vízgazdálkodás, a gyógynövény és zöldségkertészet valamint a gyümölcstermesztés egyensúlyát mutatja egy adott földrajzi, szociális és közgazdasági környezetben.
Ugyanakkor a biodinamikus gazdálkodás az európai mezőgazdasági kultúrát, mint örökséget hordozza, kiegészítve a R udolf Steiner által megadott szellemtudományos szempontokkal. A biodinamikus üzem szerkezetében hordozza azt az alapvető gazdálkodási és közösségi életforma képet, amelyet Columbán ír szerzetes a 6. századtól kezdődően, majd követői, a Benedek rendi szerzetesek terjesztettek el Európa szerte. Az önellátásra és önfinanszírozásra törekvő közösségek rendeződésében ezek az „alapképletek” a mai napig felismerhetők. Az évszázados szerzetesi inspirációt követően az európai mezőgazdálkodási gyakorlatban – Németországtól Romániáig – mindezek nyomai odafigyeléssel felismerhetőek. Ez az örökség az elmúlt években – és nem csak Európában – minden korábbinál nagyobb támadásnak lett kitéve. A támadás közvetítői egyik oldalról a globalizált élelmiszerellátó rendszerek, másik oldalról pedig az ezekkel szorosan összekapcsolódó génmódosított növények termesztésében, az ún. GMO élelmiszerek előállításában érdekeltté tett vállalatok.
A hagyomány, általában: a mezőgazdasági termelés gyökereinek megőrzése létfontosságúvá vált. A kérdés ezért független az ilyen mélységben nem átgondolt, a régit elsöpörni és csak az újat előtérbe helyezni kívánó, vagy pedig elsősorban a hagyományokra, múltra építő, ún. konzervatív világszemléleti területtől. Az információáramlás részben segítséget adhat. A levélben érkező, angol és német biodinamikus szervezetek felhívásainak közzététele alapvető feladat. A közösségek – így a waldorf iskolák közössége – felé történő közvetítés egyik lehetséges eszköze az élelmiszer termelés évszázadokon átnyúló örökségének megtartása. A biodinamikus gazdaságok korábban már ismert, gyógyító feladatai egy új elemmel bővülnek: ez pedig a megőrzés feladata.
Programajánló: A biodinamikus gazdálkodási alapelvek és gyakorlat megismerésére nyújt kiváló lehetőséget a Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítvány kert- és mezőgazdálkodási napja, 2006. május 28-án.