fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Génmódosított vagy sem?

| Léderer Sándor

Az EU-ban 2004 óta szabályozzák, hogy milyen esetekben kell feltüntetni az élelmiszereken, hogy GMO-t tartalmaznak. Vajon mindezek ellenére fogyasztunk-e génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszereket, és tudunk-e róla egyáltalán?




Mivel egyelőre nem tisztázott, hogy milyen
hatásuk lehet a génkezelt élelmiszereknek az emberi szervezetre, lehetővé kell
tenni a fogyasztók számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e génmódosított
összetevőket tartalmazó termékeket vásárolni. Ennek feltétele, hogy ezeket az
élelmiszereket regisztrálják, és jelöljék.

Az EU vonatkozó rendelkezése szerint csak a
közösségi jogszabályoknak megfelelő engedéllyel lehet „genetikailag módosított
szervezeteket” (GMO)
kibocsátani. Az engedély előzetes környezeti kockázatelemzés után adható ki,
amelyre egységes módszertan szerint kerül sor.

A génmódosított növények előállításán kívül
a forgalmazás is szigorú szabályokhoz kötött. Mivel a kiadott engedélyek az EU
egész területén érvényesek, a tagállamok és a bizottság is részt vesznek a
kérelmek elbírálásában.

A génkezelt anyagok nyomon követhetőségét
és címkézését a 2001/18/EK
irányelv és az 1829/2003/EK
és 1830/2003/EK
rendeletek szabályozzák. A 2004 áprilisa óta érvényben lévő jogszabályok
legfontosabb előírása, hogy a géntechnológiai beavatkozásból származó fehérje
vagy DNS-tartalmat a termékeken jelölni kell.

Az 1829/2003/EK rendelet értelmében egy
terméken akkor kell feltüntetni a GMO-tartalmat, ha abban 0,9%-nál magasabb
arányban található olyan anyag, amely GMO-kat tartalmaz, azokból áll vagy azokból
állították elő. Amennyiben az egyes összetevőkbe vagy magába az élelmiszerbe
bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül került GMO, és aránya
nem haladja meg a 0,9%-ot, nem kell a jelölést alkalmazni. 

Az EU-ba behozott génmódosított szója és
kukorica termékek 90%-át takarmányban használják fel. Az állatok eledelének
átlag 30%-át génmódosított táp teszi ki. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 millió
tonna génmódosított termék kerül be az élelmiszerláncba, anélkül, hogy tudnánk
róla.
Forrás: Greenpeace

Az EU-s szabályozás legnagyobb hiányossága,
hogy az állati eredetű élelmiszerek esetében nincs ilyen tiltás, és az
állattartásnál nem tilos
a GMO-tartalmú takarmány használata. A génmódosított felirat hiánya tehát
önmagában nem jelenti azt, hogy a termékben nem találhatóak nyomokban GMO-k.

Sőt. Magyarországon először a Greenpeace hívta
fel rá a figyelmet, hogy az előírások ellenére előfordulhatnak az áruházak
polcain olyan termékek, amelyeken nincs feltüntetve a (0,9% feletti) GMO
tartalom.

Kérdés, hogy a vásárlók egyáltalán figyelik-e
rendszeresen a termékek összetevőit. Néhány országban
– többek között Romániában és Németországban – éppen ezért került napirendre egy
egységes, egyértelműbb jelölés bevezetése. Az egységes jelölés persze azt is
jelentheti, hogy a biztosan GMO-mentes termékeket különböztetik meg.

 

Egyes országok külön utakon járnak

Flickr







Ohne-gentechnik

Németországban a kötelező feliratozás mellett
2008-ban újraszabályozták a „GMO-mentes
címkék terjesztését is. Noha a címke már több mint 10 éve létezik, használatának
feltételei olyan szigorúak voltak, hogy gyakorlatilag nem érte meg teljesíteni
azokat. A régi szabályok szerint ugyanis a GMO-mentes jelzésnek valóban azt
kellett jelentenie, hogy a termék ilyen összetevőktől teljesen mentes. A
mostani előírások az EU-s rendeletekhez igazodnak, és olyan termékeket is GMO-mentesnek
minősítenek, amelyek esetében ez nem teljesen igaz. Vagyis az új német
szabályozás jelentős
visszalépést
jelent a korábbihoz képest.

 

A szabályozás különbséget tesz állati
eredetű (hús, tej, tojás) és egyéb élelmiszerek között. Az előbbiek esetében az
előállítás során több ponton is kerülhetnek GMO tartalmú összetevők az
élelmiszerbe:

  • hiába követelmény, hogy az állatokat tilos
    GMO-t tartalmazó takarmánnyal etetni, a szabályozás csak a tartás egy adott
    időszakára vonatkozik. Sertés esetében pl. a vágás előtt 4 GMO-mentes hónap a
    feltétel, fejősállatoknál a fejés előtt 3 GMO-táp nélküli hónapnak kell eltelnie,
    a tojás esetében pedig 6 GMO-mentes hét is elegendő.
  • Nem zárja ki a „GMO-mentes” tanúsítást, ha a
    takarmányba bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül kerül
    GMO, és aránya nem haladja meg a 0,9%-ot,
  • az előírás továbbá nem tiltja olyan adalékanyagok (pl. vitaminok,
    aminosavak, enzimek) alkalmazását, amelyek előállításához génmódosított
    mikroorganizmusokat is használtak.

A nem állati eredetű élelmiszereknél
viszont szigorúbbak az előírások. GMO jelenléte egyáltalán nem megengedett (értsd:
0,1%-os kimutathatósági érték fölött), még akkor sem, ha az bizonyíthatóan
véletlenül került bele. Egyedül GMO-tartalmú adalék használata megengedett, ha
az az EU-ban engedélyezett, és GMO-mentes helyettesítése megoldhatatlan.

Flickr







Label_gentechnikfrei_erzeugt

A legszigorúbb szabályozást Ausztria valósította meg,
mivel a „GMO-mentes” termékeknél a takarmányok esetében is tiltott bármiféle génmódosított
adalék használata, és csak különleges esetekben, egy szakértői bizottság
engedélyével lehet kivételt tenni.

 

Magyarországon nem alakult ki egységes
címkézés, a hazai, illetve az EU-s
joganyag
érvényes. A jelenlegi szabályozás szerinti követelmény annyi, hogy
a 0,9%-os határérték túllépése esetén a termék csomagolásán fel kell tüntetni a
következő szöveget: „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet
tartalmaz” vagy „Ez a termék géntechnológiával módosított [szervezet(ek)
neve]-t tartalmaz”.

Végső fogyasztónak kínált, csomagolás
nélküli termékek esetében ugyanezeket a mondatokat kell elhelyezni a termék
kiszerelésén vagy a termék kiszereléséhez kapcsolódóan. A „GMO-mentes” címkét így
egyelőre csak a tanúsított BIO
termékek helyettesítik
, mivel azok semmiképp sem tartalmazhatnak génmódosított
összetevőket.

 

 

 

 

Kép [cc] joel  ohnegentechnik

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek