fbpx

| Léderer Sándor

Génmódosított vagy sem?

Az EU-ban 2004 óta szabályozzák, hogy milyen esetekben kell feltüntetni az élelmiszereken, hogy GMO-t tartalmaznak. Vajon mindezek ellenére fogyasztunk-e génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszereket, és tudunk-e róla egyáltalán?




Mivel egyelőre nem tisztázott, hogy milyen
hatásuk lehet a génkezelt élelmiszereknek az emberi szervezetre, lehetővé kell
tenni a fogyasztók számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e génmódosított
összetevőket tartalmazó termékeket vásárolni. Ennek feltétele, hogy ezeket az
élelmiszereket regisztrálják, és jelöljék.

Az EU vonatkozó rendelkezése szerint csak a
közösségi jogszabályoknak megfelelő engedéllyel lehet „genetikailag módosított
szervezeteket” (GMO)
kibocsátani. Az engedély előzetes környezeti kockázatelemzés után adható ki,
amelyre egységes módszertan szerint kerül sor.

A génmódosított növények előállításán kívül
a forgalmazás is szigorú szabályokhoz kötött. Mivel a kiadott engedélyek az EU
egész területén érvényesek, a tagállamok és a bizottság is részt vesznek a
kérelmek elbírálásában.

A génkezelt anyagok nyomon követhetőségét
és címkézését a 2001/18/EK
irányelv és az 1829/2003/EK
és 1830/2003/EK
rendeletek szabályozzák. A 2004 áprilisa óta érvényben lévő jogszabályok
legfontosabb előírása, hogy a géntechnológiai beavatkozásból származó fehérje
vagy DNS-tartalmat a termékeken jelölni kell.

Az 1829/2003/EK rendelet értelmében egy
terméken akkor kell feltüntetni a GMO-tartalmat, ha abban 0,9%-nál magasabb
arányban található olyan anyag, amely GMO-kat tartalmaz, azokból áll vagy azokból
állították elő. Amennyiben az egyes összetevőkbe vagy magába az élelmiszerbe
bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül került GMO, és aránya
nem haladja meg a 0,9%-ot, nem kell a jelölést alkalmazni. 

Az EU-ba behozott génmódosított szója és
kukorica termékek 90%-át takarmányban használják fel. Az állatok eledelének
átlag 30%-át génmódosított táp teszi ki. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 millió
tonna génmódosított termék kerül be az élelmiszerláncba, anélkül, hogy tudnánk
róla.
Forrás: Greenpeace

Az EU-s szabályozás legnagyobb hiányossága,
hogy az állati eredetű élelmiszerek esetében nincs ilyen tiltás, és az
állattartásnál nem tilos
a GMO-tartalmú takarmány használata. A génmódosított felirat hiánya tehát
önmagában nem jelenti azt, hogy a termékben nem találhatóak nyomokban GMO-k.

Sőt. Magyarországon először a Greenpeace hívta
fel rá a figyelmet, hogy az előírások ellenére előfordulhatnak az áruházak
polcain olyan termékek, amelyeken nincs feltüntetve a (0,9% feletti) GMO
tartalom.

Kérdés, hogy a vásárlók egyáltalán figyelik-e
rendszeresen a termékek összetevőit. Néhány országban
– többek között Romániában és Németországban – éppen ezért került napirendre egy
egységes, egyértelműbb jelölés bevezetése. Az egységes jelölés persze azt is
jelentheti, hogy a biztosan GMO-mentes termékeket különböztetik meg.

 

Egyes országok külön utakon járnak

Flickr







Ohne-gentechnik

Németországban a kötelező feliratozás mellett
2008-ban újraszabályozták a „GMO-mentes
címkék terjesztését is. Noha a címke már több mint 10 éve létezik, használatának
feltételei olyan szigorúak voltak, hogy gyakorlatilag nem érte meg teljesíteni
azokat. A régi szabályok szerint ugyanis a GMO-mentes jelzésnek valóban azt
kellett jelentenie, hogy a termék ilyen összetevőktől teljesen mentes. A
mostani előírások az EU-s rendeletekhez igazodnak, és olyan termékeket is GMO-mentesnek
minősítenek, amelyek esetében ez nem teljesen igaz. Vagyis az új német
szabályozás jelentős
visszalépést
jelent a korábbihoz képest.

 

A szabályozás különbséget tesz állati
eredetű (hús, tej, tojás) és egyéb élelmiszerek között. Az előbbiek esetében az
előállítás során több ponton is kerülhetnek GMO tartalmú összetevők az
élelmiszerbe:

  • hiába követelmény, hogy az állatokat tilos
    GMO-t tartalmazó takarmánnyal etetni, a szabályozás csak a tartás egy adott
    időszakára vonatkozik. Sertés esetében pl. a vágás előtt 4 GMO-mentes hónap a
    feltétel, fejősállatoknál a fejés előtt 3 GMO-táp nélküli hónapnak kell eltelnie,
    a tojás esetében pedig 6 GMO-mentes hét is elegendő.
  • Nem zárja ki a „GMO-mentes” tanúsítást, ha a
    takarmányba bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül kerül
    GMO, és aránya nem haladja meg a 0,9%-ot,
  • az előírás továbbá nem tiltja olyan adalékanyagok (pl. vitaminok,
    aminosavak, enzimek) alkalmazását, amelyek előállításához génmódosított
    mikroorganizmusokat is használtak.

A nem állati eredetű élelmiszereknél
viszont szigorúbbak az előírások. GMO jelenléte egyáltalán nem megengedett (értsd:
0,1%-os kimutathatósági érték fölött), még akkor sem, ha az bizonyíthatóan
véletlenül került bele. Egyedül GMO-tartalmú adalék használata megengedett, ha
az az EU-ban engedélyezett, és GMO-mentes helyettesítése megoldhatatlan.

Flickr







Label_gentechnikfrei_erzeugt

A legszigorúbb szabályozást Ausztria valósította meg,
mivel a „GMO-mentes” termékeknél a takarmányok esetében is tiltott bármiféle génmódosított
adalék használata, és csak különleges esetekben, egy szakértői bizottság
engedélyével lehet kivételt tenni.

 

Magyarországon nem alakult ki egységes
címkézés, a hazai, illetve az EU-s
joganyag
érvényes. A jelenlegi szabályozás szerinti követelmény annyi, hogy
a 0,9%-os határérték túllépése esetén a termék csomagolásán fel kell tüntetni a
következő szöveget: „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet
tartalmaz” vagy „Ez a termék géntechnológiával módosított [szervezet(ek)
neve]-t tartalmaz”.

Végső fogyasztónak kínált, csomagolás
nélküli termékek esetében ugyanezeket a mondatokat kell elhelyezni a termék
kiszerelésén vagy a termék kiszereléséhez kapcsolódóan. A „GMO-mentes” címkét így
egyelőre csak a tanúsított BIO
termékek helyettesítik
, mivel azok semmiképp sem tartalmazhatnak génmódosított
összetevőket.

 

 

 

 

Kép [cc] joel  ohnegentechnik

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás