fbpx

| Nádor Judit

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Digitális kézimunka

Egyre többen tudják, hogy használati cikkeink, számítógépeink gyártása a harmadik világban nem éppen leányálom a munkások számára. Ennek ellenére a németországi WEED filmje még tud okozni meglepetést…

 

A távolkeleti  IT üzemekben uralkodó embertelen körülményekre kívánja felhívni a figyelmet a német WEED filmje. A film magyar nyelvű változata a Tudatos Vásárlók Egyesülete jóvoltából jelent meg. A TVE a magyarországi  Fair Trade Méltányos Kereskedelem Szövetség tagja.

A világpiaci verseny növekedésével a számítógépek ára drasztikusan lecsökkent az utóbbi években. Viszont kapacitásuk hiába növekszik, a tervezett élettartamuk 2-3 évre zsugorodott.

Az 1980-as évektől indult meg a gyártás-kiszervezési folyamat. Ennek eredményeképpen ma globális értékláncok állítják elő a számítógépeket, vagyis gyakorlatilag maguk a márkagyártók már termelőüzem nélküli nagyvállalatok, és valójában a beszállítók állítják elő a gépeket.

A kiszervezés erősödik, a termelést pedig áthelyezik az alacsonyabb munkabérű országokba, mindez fokozza a kereskedelmet. Így nem meglepő, ha mára az elektronikai cikkek forgalma meghaladja a mezőgazdaság és a textilipar együttes forgalmát.

Az utóbbi időben megjelenő szabványosítás az elektronikai iparban is óriási méreteket öltött, ennek következtében a termékek ára és a munkabérek is drasztikusan csökkentek. Már nemcsak a termelés, hanem – korábban a magas munkabérű országokban történő – fejlesztés is egyre inkább Kelet-Ázsiába tevődik át.

Ma az Egyesült Államokat is megelőzve Kína a legnagyobb informatikai termékexportőr, a világon minden második laptop Kínából származik.

Gombamódra szaporodnak a városok

A piac liberalizációja során egyes térségek teljesen átalakultak az odaköltöző külföldi cégek gyárainak hatására. A Hongkong melletti Shenzenbe a kormány például adókedvezménnyel, jó közlekedési lehetőségek biztosításával és olcsó munkaerővel csábította a nagyvállalatokat.

Az odaköltöző munkások 20 év alatt 30 ezerről 12 millióra duzzasztották a lakosságot. A dolgozók többsége a partvidéktől távoli településekről származik. Elsősorban rossz körülmények között élő fiatal nőkről van szó, akik pénzszerzés és függetlenedés céljából, valamint a városi élet utáni vágytól hajtva utaznak távoli városokba, hogy ott gyárakban dolgozzanak.

Mivel valójában nincs joguk a városban letelepedni, és a havi 18000-35000 forintnak megfelelő fizetésükből amúgy sem telne lakásra vagy szobára a városban, teljesen ki vannak szolgáltatva az őket alkalmazó cégeknek, akik nagyon rossz állapotú munkásszállásokon helyezik el őket. Gyakran több mint tízen osztoznak egy szobán, sokszor nincs lehetőség meleg víz használatra, és a csótányok, patkányok sem ritkák.

 

Jogtalanul

Mivel a munkások általában nem kapnak szerződést, munka- és lakókörülményeik teljesen ellenőrizhetetlenek. A 12-14 órás műszak és a túlóradíj nélküli éjszakai robotolás teljesen megszokott.

Az átlagosan 5-6 évig tartó városi munkavállalásnak végül fizikai jelei alakulhatnak ki: testtartási rendellenességek, látászavar, valamint a mérgező anyagok és a nem megfelelő védőfelszerelés miatti mérgezések, légzőszervi megbetegedések. E tünetek késői, akár évekkel későbbi megjelenése jelentősen akadályozza a dolgozók kártérítési követeléseit.

Bár napjainkban ezek a vándormunkások egyre jobban tudatában vannak munkavállalási jogaiknak, és időnként sztrájkkal, munkahelyváltással vagy tüntetésekkel tiltakoznak, komolyabb eredményeket csak a környezeti és munkásmozgalom összefonódásával lehetne elérni.

 

Illegális exporttal szabadulunk meg a hulladéktól

Bár a veszélyes hulladékot tilos nem OECD tagállamokba szállítani, mégis gyakoriak a hamis címkézéssel Nyugat-Európából Indonéziába vagy más fejlődő országba tartó konténerek, amelyekben számítástechnikai roncsok utaznak.

A gépeket szétszedik, a hasznos anyagokat (réz, arany, ezüst) kézzel eltávolítják, a hulladékot pedig elégetik. Mivel a gépek tele vannak nehézfémekkel és más káros elemekkel, az égetés során mérgező anyag szabadul fel, amely nemcsak a dolgozókat és a helyi lakosokat veszélyezteti, de a talajvizet és a termőföldet is szennyezi.

A globalizáció következtében világszerte erős versengés kezdődött a régiók között, amelyek megpróbálják alullicitálni egymást munkajog, szociális jogok, adó és ökológiai normák terén.

A WEED németországi civilszervezet célja, hogy megszüntesse ennek a versengésnek a káros hatásait, valamint elszámolhatóvá és ellenőrizhetővé tegye a cégeket a teljes értékláncon belül. Ehhez viszont szükség van a keresleti oldal (vagyis mi, fogyasztók, beszerzők) kezdeményezésére és nyitottságára.

Ezen belül is elsősorban a közintézmények – mint nagy felvásárlók – tudnának nyomást gyakorolni a számítástechnikai iparra azzal, hogy nem gondolkodás nélkül a legolcsóbb termékeket veszik meg, hanem megkövetelik a vállalatoktól a társadalmi és ökológiai normák betartását.

További részletek a filmben >>>

 

Kép [cc] bührmann

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás