• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Védjük meg Magyarország génmódosítás-mentes helyzetét!

2009.02.12. /
Sötét fellegek gyülekeznek: veszélyben a magyar GMO-moratórium! A Nemzeti Front a Génmódosít-mentes Magyarországért a felhívása.

Heves, és az elmúlt években egyre élesedő vita zajlik a világban - és Magyarországon is - a genetikailag módosított növények termesztésének szükségességéről és kockázatairól. Bár vannak, akik azt hangoztatják, hogy meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel, a hazai döntéshozók már határozottan állást foglaltak a kérdésben. 2005-ben az FVM termesztési moratóriumot hirdetett az Európai Unióban elsőként engedélyezett génmódosított MON810-es kukorica fajtacsoportra, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti egyetértésben (!) elfogadott határozattal utasította a kormányt a génmódosított növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására.

Magyarország mozgástere azonban korlátozott, hiszen a genetikailag módosított növények forgalmazásának és termesztésének engedélyezése uniós hatáskörben van. Brüsszel pedig e kérdésben is az áruk szabad áramlásának elvét követi, azaz ha egy génmódosított fajta engedélyt kapott valamely tagországban, akkor annak felhasználása elé a többi sem állíthat akadályt. E szabálytól csak egy módon, az ún. védzáradéki eljárás keretében lehet eltérni. Eszerint ha egy tagország valamely GM fajta környezeti vagy egészségügyi hatásaival kapcsolatos új tudományos információk birtokába jut, akkor módja van egyoldalú, átmeneti tilalom (moratórium) kihirdetésére - de csak az adott fajta (és nem minden génmódosított növény) vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal számára meg kell küldenie ezeket a tudományos eredményeket és érveket, hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról.

A 2005 januárjában meghirdetett magyar moratórium alapját az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete és a Szent István Egyetem által folytatott környezeti vizsgálatok jelentették, amelyek a MON810-es kukorica esetében több nemkívánatos hatásra is rámutattak. 2006 őszén azonban a Bizottság - a hazai érveket lesöpörve - javasolta a moratórium feloldását. Az ügy az ilyenkor szokásos eljárásrendi lépcsőket megmászva 2007. február 20-án került az EU Minisztereinek Tanácsa elé, amely nagy többséggel a magyar moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött - csak Svédország, Finnország, Nagy-Britannia és Hollandia szavazott ezzel ellentétesen. Tudni kell, hogy e szavazások érvényességéhez kétharmados többségre van szükség - amennyiben ezt nem sikerül elérni, úgy a döntés a Bizottságra száll vissza, amely (mint előterjesztő) nyilván a saját javaslatának megfelelően határoz. A tagállamok megosztottsága miatt elmúlt évek szavazásain ez volt a legjellemzőbb forgatókönyv - ehhez képest volt óriási, mondhatni történelmi eredmény, hogy egy olyan kis tagállam, mint Magyarország diplomáciai erőfeszítéseivel maga mellé tudta állítani az országok nagy többségét.

A Bizottság azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, hiszen maga is folyamatos nyomás alatt áll a génmódosított növények termesztésében leginkább érdekelt amerikai kormányzat és a biotechnológiai cégek részéről. 2008 végén ismét napirendre vették a magyar moratórium ügyét, amelyről várhatóan március 2-án, pár hét múlva megint szavazni fog a Miniszterek Tanácsa! Teszi ezt annak ellenére, hogy ugyanez a testület tavaly decemberben elvi állásfoglalást fogadott el arról, hogy felül kell vizsgálni a génmódosított növények engedélyezésének európai rendszerét, az elővigyázatosság elvének szellemében.

A hazai álláspont jottányit sem változott a két évvel korábbihoz képest, és nem változott a gazdasági környezet sem: a tudományos érvek mellett az is nagy súllyal esik a latba, hogy Magyarországnak jól felfogott piaci érdeke génmódosítás-mentes státuszának fenntartása. Az európai fogyasztók ugyanis elutasítják a génmódosított növényekből készült élelmiszereket (s köztük a magyar közvélemény a szkeptikusabbak közé tartozik), és erre reagálva a feldolgozóipar és a forgalmazók is a garantáltan génmódosítás-mentes forrásokat keresik, ami a hazai kukoricaexport szempontjából kulcsfontosságú. A két évvel ezelőtt szavazáson többen azért is mellénk álltak, mert a MON810 fajtacsoport engedélyezése idején Magyarország még nem volt az unió tagja, ezért szempontjait az akkori eljárásban nem vették figyelembe. Azóta azonban e fajtacsoport engedélyének 10 évente esedékes felülvizsgálata is elkezdődött, és még nem zárult le. Ezért is különös a mostani időzítés, hiszen még az sem lehet tudni, hogy vajon az engedélyt érvényességét úgy általában meghosszabbítják-e vagy sem.

Az ügy azonban az uniós intézményrendszer általánosabb hiányosságaira is rámutat. Ugyanis a Bizottság szisztematikusan semmibe veszi a tagállamok véleményét és akaratát, ezzel korlátozva szuverenitásukat és a demokratikus döntéshozatalt. A mostani helyzetben lényegében az Élelmiszerbiztonsági Hivatal néhány - a biotechnológia irányában elfogult - szakértőjének tanácsa alapján a Bizottság tisztviselőinek szűk köre hoz döntést a génmódosított növények engedélyezéséről és termesztéséről - szembemenve az európai (és hazai) választok széles rétegeinek akaratával. De nemcsak Magyarország jár ebben a cipőben: a hazaihoz hasonló tilalom van érvényben Ausztriában, Görögországban, Franciaországban is - a tavasz folyamán ezek egymás után napirendre kerülnek majd.

Úgy véljük, hogy a két évvel ezelőtti szavazási eredmény elérése bár nehéz feladat, de nem lehetetlen. Elsősorban arra van szükség, hogy a magyar kormányzat kiálljon eddigi politikája mellett - amire megvan az akarat -, és hogy a fent említett országok mellett meggyőzzük, a magunk oldalára állítsuk azokat a bizonytalanokat, amelyeknek szavazata döntő lehet az eredményre nézve: így a soros elnöki posztot is betöltő Csehországot, továbbá Romániát, Spanyolországot, Portugáliát, Észtországot és Németországot. Ebben szeretnénk mindenki segítségét kérni:

  1. Támogassuk a felelős magyar minisztériumokat (FVM és KvVM) a moratórium fenntartására irányuló diplomáciai erőfeszítéseikben, és
  2. Bíztassuk arra külföldi barátainkat, az ismerős szervezeteket és intézményeket, hogy kérjék meg kormányaikat (különösen a felsorolt országokban): szavazzanak Magyarország mellett március 2-án!
  3. Jöjjetek el velünk együtt követségbe február 20-án délután 3 órára a Cseh Köztársaság budapesti külképviseletéhez (Budapest, VI. Rózsa u. 21. - az Andrássy útról nyílik, a Kodály körönd közelében), ahol egy nagyszabású megmozdulás kíséretében átadunk egy levelet az EU soros elnökségét adó cseh kormány képviselőinek, amelyben arra kérjük őket, támogassák a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom fennmaradását!

Közös összefogással ismét sikerülhet, akárcsak két évvel ezelőtt - így fenntarthatjuk a hazai mezőgazdaság génmódosítás-mentességét és megmutathatjuk, hogy egy kis ország is képes lehet önálló akaratának érvényesítésére az EU politikai útvesztőjében.

 

A Nemzeti Front a Génmódosít-mentes Magyarországért nevében a kezdeményező szervezetek:

Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
Greenpeace Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége

 

Csatlakozó szervezetek:

Európai Feminista Kezdeményezés
Élőlánc Magyarországért
Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány
Humanista Párt, Ifjú Humanisták
Lehet Más a Politika!
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége
Magyar Biokultúra Szövetség
Méhészek Fejér Megyei Egyesülete
Messzelátó egyesület
Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Védegylet
Zöld TETT Társulás - Baloldali Zöldek

 

Kapcsolat, további információ: www.lmv.hu/genfront

 

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében