• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Szupermarketek és fejlődő országok: mennyire etikus a viszony?

2012.07.29. /

Közvetetten bár, de az európai fogyasztók többsége a szupermarketekben rendszeresen érintkezik a fejlődő országok lakóival: a polcokon több százra tehető azon termékek száma, amelyek a fejlődő országokból származnak. A termelőkről és a termelés körülményeiről mégis keveset tudunk. 

A Consumers International (CI) nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet 2009-ben 8 európai ország legnépszerűbb szupermarketeinek tevékenységében vizsgálta a társadalmi felelősségvállalás különböző aspektusait. Kiderült, kik a legjobbak egy gyengén teljesítő mezőnyben.

A fejlődő országokból induló élelmiszerláncok – a megfelelő munkajogi törvények, illetve az ezek betartását ellenőrző szervezetek hiányában – természetüknél fogva magukban rejtik a termelők és a munkások kizsákmányolásának veszélyét.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Organisation, ILO) 2008-ban publikált becslései szerint egyedül Ecuador banánültetvényein mintegy 30 ezer gyermeket dolgoztatnak.

Korábbi átfogó tanulmányok rámutattak, milyen mértékű szegénységet eredményez a munkahely bizonytalansága és az alacsony bérek számos latin-amerikai országban és Dél-Afrikában, ahol a mezőgazdasági export 30%-át az Európába irányuló gyümölcsexport teszi ki.

Az érem másik oldala, hogy a fogyasztók megkérdezése szerint a termékek és szolgáltatások közül a vásárlók számára az élelmiszerek és italok esetében a legfontosabb, hogy előállításuk során érvényesüljenek a társadalmi és környezeti felelősség szempontjai.

 

A CI kutatása

A Consumers International Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Lengyelországban arra kereste a választ, hogy a szupermarketek milyen mértékben élnek vagy élnek vissza a kereskedelmi láncban elfoglalt pozíciójukkal. Mennyire gondolkodnak felelősen a fejlődő országokban dolgozó termelőkről, mennyire biztosítják számukra a megfelelő munkakörülményeket és az etikus kereskedelem feltételeit.

Olyan áruházláncokat kerestek meg, mint az Auchan, a Lidl, a Spar, a Cora, a Carrefour, illetve olyan, csupán néhány országban jelen lévő láncokat, mint a spanyol El Corte Inglés.

Az említett 8 ország 5 vezető szupermarket-lánca tartja kezében a helyi élelmiszerpiac 50%-át. Ez hatalmas erőt jelent. Olyan erőt, amely az élelmiszerlánc többi szereplőjére – termelőkre, kereskedőkre – nézve is előnyt is jelenthet. De fennáll a veszélye annak is, hogy ezzel az erővel visszaélve a szupermarketek a költségeket és a kockázatot az élelmiszerlánc többi szereplőjére hárítják.

 

A legjobbak egy gyenge mezőnyben

A jelentés eredménye szerint az összes, alább felsorolt szempontot figyelembe véve a vizsgált szupermarketek közül az olaszországi Coop a legetikusabb, őt követi a dániai Coop. Az Auchan és a Carrefour, illetve bizonyos mértékig a Mercadona és a Colruyt is jól szerepelt.

A CI jelentéséből ugyanakkor kiderül, hogy a vizsgált országokban a szupermarketek többsége nem felel meg a fogyasztók etikai elvárásainak. Néhány esettől eltekintve a szupermarketek beszerzéseik során nem fektetnek elég hangsúlyt a termelők megfelelő munkakörülményeinek és az etikus kereskedelem feltételeinek biztosítására.

A választ adó 16 cégből csupán 5 kötelezi el magát arra, hogy a termelők számára a megélhetést biztosító jövedelmet garantáljon, és csak 3 számolt be arról, hogy termelőinek panasztételi lehetőséget ad.

Viszonylag kevés szupermarket tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ösztönzi vásárlóit a cég vállalásainak megismerésére.

A CI 200 fejlődő országbeli beszállítót keresett meg, ám egyetlen sem válaszolt kérdéseire attól félve, hogy a válaszadással elveszítenék megrendeléseiket.

 

Etikus úttörők

A szupermarketek közül elsőként a svájci Coop váltott: sajátmárkás banánjait 2004-től kizárólag fairtrade forrásból szerzi be. Lépését más szupermarketek is követték, ennek köszönhető, hogy ma a Svájcban kapható banán több mint fele fairtrade minősítésű.

Az Egyesült Királyságban hasonló folyamat zajlott le. A Sainsbury’s, a Waitrose és a Co-op együtt elérte, hogy az Európai Unióban itt a legmagasabb, több mint 25% a fairtrade banán aránya.

Szintén az Egyesült Királyságban a Co-operative csoport több sajátmárkás termékét is fairtrade-re váltotta: 2002-től csokoládéi, 2003-tól kávéi, 2008 óta pedig minden forró ital termékük méltányos kereskedelemből származik.

 

Nemzetközi és saját kódexek betartása

E a szupermarketek a társadalmi felelősségvállalás (CSR) stratégiájuk részeként vállalják számos nemzetközi deklaráció, például az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Munkát érintő Alapvető Elvekről és Jogokról szóló Nyilatkozata, további nemzetközi munkaügyi deklarációk, illetve saját etikai kódexük betartását.

A vállalások önmagukban persze mit sem érnek, ha betartásuk nem ellenőrizhető, ha ebbe nincs betekintés, nem születik az ezt célzó gyakorlatról rendszeresen részletes, nyilvánosan elérhető beszámoló.

Amellett, hogy ezek a vállalások rendszerint nem érvényesülnek minden termék esetében, a CI jelentése ezen a téren, a részletes információ közzétételében tárta fel a legnagyobb hiányosságokat.

 

Mit várnak el a fogyasztók?

A CI a kutatás részeként felmérte, mennyire tartják fontosnak a vásárlók, hogy a szupermarketek tisztességes árat fizessenek a beszállítóiknak a termékekért.

A Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban és Lengyelországban elvégzett felmérésből kiderül: az európai fogyasztók számára egyre fontosabb, hogy honnan jön, hogyan készül a termék, azaz, hogy milyen hatása van a vásárlói választásoknak.

Görögország kivételével az említett országokban a megkérdezettek többsége mindenhol elvárja a szupermarketektől, hogy tisztességes megélhetést biztosítsanak a termelőknek, akár olyan áron is, hogy ezért a vásárlóknak kelljen többet fizetni a kasszánál.

Arra a kérdésre, hogy vásárlóként hatással lehetünk-e egy vállalat társadalmi felelősségvállalására, a franciák és olaszok több mint kétharmada felelt pozitívan.

 

Etikus számok

Hogy milyen mértékben tartják fontosnak a vásárlók a termelők, beszállítók érdekeit, a gyakorlatban legjobban a méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termékek forgalmán követhető nyomon.

A Fairtrade Foundation adatai e téren alátámasztják a fent leírt trendet. Jelentésük szerint 2008-ban Európa számos országában a fairtrade védjeggyel ellátott termékek forgalma 20-75%-kal nőtt.

A gazdasági válság ellenére a növekedés globálisan is megmutatkozott: a vásárlók megközelítőleg 2,9 milliárd eurót költöttek fairtrade termékekre.

Az efféle vásárlói tudatosság persze országonként változó. Általánosságban elmondható, hogy ott, ahol az emberek szerényebb keresethez jutnak, a fair trade termékek iránt kisebb a kereslet.

 

Milyen információt tartunk hitelesnek?

Annak megítélésében, hogy a beszállítóival szemben mennyire jár el etikusan egy-egy szupermarket, a vásárlók a kutatás szerint a fogyasztói szervezetek által közölt információkban bíznak meg leginkább.

Hitelességben ezeket a független minősítő szervezetek követik.

A vásárlók legkevésbé a szupermarketek saját magukról kiadott információit, illetve az állami szervek adatait tartják hitelesnek.

 

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a Tudatos Vásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében