• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Piros, sárga, zsír!

2013.04.22. /

Kiigazodsz az élelmiszereken lévő tápérték-táblázatból? Szeretnéd, hogy sokkal közérthetőbben jelöljék, ha túl sok zsír, cukor vagy só van az adott termékben? Töltsd ki a Consumers International kvízét a magyarországi termékekről! Lehet, hogy meg fogsz lepődni. 

Egyre több csomagolt élelmiszeren találkozunk az úgynevezett tápérték-táblázattal. Sőt, sok terméknek az elülső oldalán kis buborékokban is feltüntetik, hogy mennyi zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz 100 g termék. Valamint azt is, hogy ez hány százaléka az Irányadó Napi Beviteli Értéknek (INBÉ). Jó esetben egy adagra vetítve is megadják ezt az értéket.

Az Európai Uniós szabályozásnak köszönhetően 2014 decemberéig minden, EU-ban értékesített, előre csomagolt élelmiszeren a gyártó köteles feltüntetni a tápértékre vonatkozó információkat – tehát 2015-től már nem csak a gyártó jóindulatán múlik a tájékoztatásunk.

A nagy örömmámor mellett sem nehéz belátni, hogy a tápérték táblázat a valóságban nem sok segítséget nyújt a fogyasztónak. Hiszen néhány szakemberen kívül, akiknek a fejükben van az összes INBÉ, kevesen tudják, hogy ha pl. két darab keksszel 1 gramm zsírt, 1 gramm sót és 1 gramm cukrot visznek be a szervezetükbe, az sok vagy kevés.

Nemzetközi fogyasztóvédő szervezetek szerint az igazi áttörést ezen a téren a jelzőlámpás rendszer jelentené. Viszont az Európai Parlament 2010-ben elkaszálta az a javaslatot, hogy a termékeken a közlekedési lámpához hasonló színkód jelölje az összetevők arányát.

A közlekedési lámpa rendszer (Traffic light labelling) piros, sárga, zöld színekkel jelöli a magas, közepes, illetve alacsony só-, cukor- és zsírtartalmat. A szisztémát már régóta sikerrel alkalmazzák Nagy-Britanniában. Független kutatások azt bizonyítják, hogy ez a rendszer adja a legjobb tájékoztatást a fogyasztónak arról, mi is kerül a szervezetébe a megvásárolt élelmiszerrel.

A Consumers International nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet kampányt indított a jelzőlámpás rendszer bevezetéséért. A kampányhoz kapcsolódó felmérésben Magyarországgal együtt tíz ország vesz részt: Brazília, Hollandia, India, Indonézia, Mexikó, Québec, Szlovénia és Zimbabwe.

A kampány keretében többek között egy kvízzel kívánnak rámutatni arra, hogy a fent említett táblázatos módszer nem elegendő a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához. Céljuk, hogy a WHO 2013 májusi ülésén nyomást gyakoroljanak a kormányokra, és elfogadtassák a jelzőlámpás rendszert. Ugyanis félő, hogy megfelelő fogyasztói nyomás nélkül a gyártók lobbi tevékenysége érvényesül.

 

Ha egyetértesz a CI céljával, vagy csak kíváncsi vagy, hogy valóban melyik a jobb jelölés, vagy melyik az egészségesebb reggeliző pehely, a képre kattintva töltsd ki a kvízt.

 

Csökkenthető lenne a korai halálozások száma

Miért is kell ekkora feneket keríteni pár gramm zsírnak vagy cukornak? A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63%-a, vagyis 36 millió elhalálozás jelentős része megelőzhető lett volna a rizikófaktorok csökkentésével: dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás.

Az egészségtelen életmódra visszavezethető leggyakoribb halált okozó megbetegedések: érrendszeri megbetegedés (48%), rák (21%), krónikus légúti megbetegedés (12%) és cukorbetegség (3,5%). 

Köszönjük Sebestyén Éva önkéntesünk segítségét a kvíz összeállításában! 

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében