• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Kétes ügyletekben kamatozik a nyugdíjunk

2010.02.11. /
A nyugat-európai nyugdíjpénztárak előszeretettel fektetnek be a kétes értékű géntechnológiába. Arról már nehéz információt kapni, hogy nálunk mi a helyzet, de úgy tűnik a pénztártagokat nem is érdekli ez a kérdés.

Nyugaton az állami nyugdíj-biztosítási alapok beszedik a pénzt a tagoktól, befektetik, majd ezek hozamából osztják ki a nyugdíjakat. A későbbi nyugdíjasok tőkéje nemritkán kockázatos, de jól jövedelmező iparágakban forog - így a géntechnológiában is. A norvég nyugdíjalap a világ második legnagyobb állami befektetési alapjaként például az egyik legnagyobb biotechnológiai óriásba, a Monsantóba invesztál, a francia és az amerikai állami nyugdíjalapok is vásárolnak olyan nagyvállalatok részvényeiből, mint a Syngenta, Pioneer, DuPont, Pharmacia, BASF vagy a Monsanto.

A génmódosított élelmiszer-alapanyagokkal kapcsolatban egyre több a kétely. A neves biokémikus, Pusztai Árpád szerint (akinek brit kutatócsoportja a kilencvenes években arra jutott, hogy a genetikailag módosított [GMO] burgonyával etetett patkányok egészsége károsodik) számos országban rossz a szabályozás, mert nem kötelezi a vállalatokat alapos vizsgálatokra. A kedvezőtlen eredmények nyilván piackorlátozó intézkedésekkel járnának, ami aligha tenne jót több nagy nyugdíjalap jövedelmezőségének.

Pusztai Árpád szerint a nyugati kormányok a nyugdíjalapokon keresztül az elmúlt húsz évben rengeteg pénzt fektettek a gyorsan fejlődő és pénzügyileg ígéretes technológiába, ezért aligha tekinthetők semleges döntéshozóknak. Valóban találunk példát a kettős állami szerep ellentmondásosságára. A tudós furcsállja például, hogy a brit kabinet egy ujjal sem nyúl a piachoz, holott a közvélemény többsége elutasítja a génkezelt élelmiszereket. A holland Biotechnology and Development Monitor című lap arról számolt be, hogy New Jersey állam törvényhozása az állami szervek és a nyugdíjalapok számára megkönnyíti a GMO-kutatás támogatását, és tiltja a helyi önkormányzatoknak a biotechnológia korlátozását.

Az állami hátszél gazdasági szempontból érthető. Az elmúlt évtizedekben a biotechnológia az átlagos tőzsdei hozamokat messze meghaladó eredményt hozott, és ez a pénzügyi válság alatt is így maradt. Erre hivatkozott nemrég a walesi helyi parlament nyugdíjpénztárának kuratóriuma is, amikor arról faggatták, hogy a tagok pénzét miért fektették a Monsanto részvényeibe is. Más szereplők viszont óvatosságra intenek. A holland állami nyugdíjalap kezelője és a Deutsche Bank arra figyelmeztetett, hogy a géntechnológia a környezeti és egészségügyi kockázatokon túl pénzügyi rizikót is jelent. Úgy tűnik, hogy amíg nincs veszteség, ezt sokan elengedik a fülük mellett.

 

Génmentes alapok, aktív részvényesek

A GMO-szabályozás szigorításának hiányát talán pótolják a piaci erők. Az angol magánnyugdíjpénztárak gyakorlata például sokat változott. A részvénycsomagok kialakításakor elsősorban a kisebb, megyei tanácsok által üzemeltetett nyugdíjalapok tartják szem előtt a környezeti és társadalmi alapelveket, ám ezt sok viaskodás előzte meg. A norfolki zöld párt 1999-ben azért tiltakozott, mert a tanács több millió fontot fektetett be súlyos környezetszennyezésben és állatkísérletekben érintett géntechnológiai cégekbe. Öt évvel később független szakértők az ország kétszázötven legnagyobb nyugdíjpénztárát vizsgálták az etikus befektetések szempontjából, a felmérés elől elzárkózó pénztárak jelentős civil nyomással szembesültek.

A brit nyugdíjpénztárak többsége azóta vállalta, hogy befektetéseiben társadalmilag felelősen jár el. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne fektetnének kifogásolható cégekbe, ehelyett inkább úgynevezett aktív részvényesként akarják érvényesíteni szempontjaikat. Így szerintük hatékonyabban tudják befolyásolni a vállalatokat, és közben a magas megtérüléstől sem esnek el. A civilek és zöld pártok szerint a módszer nem elég átlátható, és nem biztos, hogy nem éppen ellentétes hatásokat vált ki. Világszerte léteznek olyan nyugdíj- és befektetési alapok, amelyek kifejezetten keresik az etikus cégeket, bár sokszor még azon is vita folyik, mi számít annak. Az Egyesült Államokban van olyan társadalmilag felelős befektetéseket támogató szervezet, amely a géntechnológiát forradalmi áttörésnek tartja.


Magyar alapok géntechnológiai befektetései

A magyar állami kezelésű Nyugdíjbiztosítási Alap a nyugatiaktól eltérően nem kezel befektetéseket, így természetesen nincsenek géntechnológiai részvényei sem. A magánnyugdíjpénztárakon keresztül viszont milliók rendelkeznek tőzsdei befektetésekkel, de hogy milyen vállalkozásokat finanszíroznak, arról keveset tudni.

Írd meg a tapasztalataidat!

Ha megtetted az első lépést, és megkérdezted a nyugdíjpénztáradat a nagy géntechnológiai helyzetről, írd meg nekünk a tapasztalataidat a szerk[kukac]tve.hu-ra. A beszámolókat közzétesszük a TudatosVásárló.hu-n.

Nem egyszerű kideríteni, hogy a hazai magánnyugdíjpénztárak finanszíroznak-e géntechnológiai cégeket. Magyarországon a nyugdíjpénztárak befektetéseit általában alapkezelők végzik. A legnagyobb pénztárak befektetési politikájában nem találtunk kifejezetten etikai szempontokat, és valószínűleg az alapkezelők sem szűkítik önkéntesen saját lehetőségeiket. Mivel egy-egy részvény gyakran csak néhány hónapig szerepel egy csomagban, nehéz megmondani, hogy kezelője vett-e géntechnológiai részvényt, és ha igen, milyet és mennyit. Az alapkezelők általános befektetési politikája azonban adhat némi támpontot. A piacvezető Pioneer Investment honlapján például fontosnak nevezi a társadalmi felelősségvállalást, ám ügyfeleit csak a pénzügyi hozamról tájékoztatja részletesen. Ennél is fontosabb, hogy a Pioneer által társadalmilag felelős befektetésként kínált Global Sustainable Equity Fund csomagjában szereplő tíz legnagyobb vállalat között két biotechnológiával foglalkozó cég is szerepel: a Merck és a Synthes.

A magyar pénztárak kezdőnek számítanak a részvénypiacon, de valószínű, hogy a fogyasztók sem nyaggatják őket tömegesen felelős befektetésekért. Első lépésként tehát fogjuk magunkat, és kérdezzünk rá nyugdíjpénztárunknál, hogy befektetési csomagjaiban szerepelnek-e géntechnológiai cégek papírjai. Ha igen, próbáljuk meg őket jobb belátásra bírni.

 

Hogyan döntenek befektetéseikről a nyugdíjalapok?

A befektetések két fő formája a kötvény és a részvény. A kötvény kibocsátója kölcsönt vesz a kötvény vásárlójától, amelyet egy előre meghatározott időpontban és kamattal együtt visszafizet. Részvényvásárlással viszont tulajdonrészt lehet szerezni egy vállalkozásban, ami részesedésre is jogosít a vállalkozás eredményéből. Ezért a vállalkozás sikerességétől függ, hogy a befektető mennyit keres vagy bukik egy részvényen. Nagyban függ a kötvény, illetve a részvény kibocsátójától, de pénzügyi szempontból a részvények általában kockázatosabbak.

A magyar magánnyugdíjpénztárak hosszú ideig főleg államkötvényekbe fektettek, ezért a hozam kiszámítható, de a piaci lehetőségekhez képest csekély volt.

Elemzők szerint a hosszabb távú befektetéseknél érdemes növelni a kötvényeknél általában kockázatosabb részvények súlyát, így nagyobb az esély a kiemelkedő nyereségre (és persze a kiemelkedő buktára is). Ennek nyomán született meg a szabályozás, amely 2009-től előírja, hogy a nyugdíjalapoknak három különböző kockázati besorolású lehetőséget kell kínálniuk tagjaik számára. A besorolás attól függ, hogy egy befektetési csomag mekkora részét teszik ki részvények: alacsony, közepes vagy magas részvényhányadú csomagot lehet választani.

A 2008-as értesítő kiküldésével együtt a pénztárak meg is kérdezték erről tagjaikat, de a nagy többség nem reagált, így a cégek maguk választottak. Ennek eredményeként a becslések szerint a tagok pénzének hetvenöt-nyolcvan százaléka a legkockázatosabb, azaz a legnagyobb részvényhányadú befektetési csomagokban található, ami a válság idején ütött vissza. 2008 első felében a pénztárak ugyanis gyors részvényvásárlásba kezdtek, hogy a 2009-es határidőre el tudják érni a törvényben előírt hányadot.

A helyzet súlyosbodásával a pénztárak vagyonának egyötöde a részvénypiaci értékvesztés áldozata lett. Időközben egy jogszabály-módosítás a részvényhányad elérésének határidejét 2011 nyarára tolta ki, de ez már csak a veszteségeket mérsékelheti.

A génmódosított élelmiszerek egészségügyi kockázatai

A génmódosítás során laboratóriumi körülmények között egyik élőlényből a másikba visznek egy ismert rendeltetésű gént, és ott működésre kényszerítik azért, hogy a befogadó szervezet új tulajdonságokkal rendelkezzen. A hangsúly a laboratóriumi körülményeken van, hiszen a módosult szervezet nem keresztezés vagy mutáció által jött létre. A génmódosítás átlépi a fajok közötti határokat. Az egyik legszemléletesebb példa egy talajlakó baktérium esete, amely rovarölő anyagot termel saját védelme biztosítására. A rovarölő hatásért felelős gént számos takarmánynövénybe beültették, amelyek így szintén képessé váltak az irtóanyag termelésére.

Az eddigi génmódosított (GM) élelmiszereket az úgynevezett lényegi azonosság elve alapján engedélyezték, ami azt jelenti, hogy ha egy termék biztonsággal fogyasztható, akkor a hozzá hasonló kémiai összetételű is biztonságosnak tekinthető. Bárdocz Zsuzsa (Pusztai Árpád kutatótársa) ellenérve az, hogy például a kergemarha-kórban szenvedő szarvasmarha lényegileg azonos az egészségessel, ezért ilyen alapon azt is nyugodtan fogyaszthatnánk. A biotechnológiai ipar szerint nincs bizonyíték arra, hogy a GM élelmiszerek károsak lennének az egészségre, de a független kutatóktól származó eredmények több problémát is felvetnek. Ezek szerint az ilyen élelmiszerek kedvezőtlenül befolyásolják az immunrendszer működését, a bélszerkezetet, a máj anyagcseréjét, a vér összetételét és a szaporodási képességet. Pusztai Árpád és Bárdocz Zsuzsa az ilyen élelmiszerek fogyasztásának hosszú távú hatásait kiszámíthatatlannak tartja.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 16. számában.  

Kép [cc] soylentgreen







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében