• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Hogyan kerüljük el a rákot?

2010.03.24. /

Mindannyian hordozunk rákos sejteket, de egyúttal természetes védekezőképesség gel is rendelkezünk. Az Ecologist újságírója Dr. David Servan-Schreiberrel, A rák ellen – Egy új életmód című könyv szerzőjével beszélgetett.

 

 

 

 

 

Minek a hatására írta ezt a könyvet?

15 éve agytumort diagnosztizáltak nálam. 8 évvel ezelőttiig azt hittem, hogy legyőztem a rákot, de akkor visszaestem. Két sikeres műtét és 13 kemoterápiás kezelés után megkérdeztem az orvosomtól, mit tehetnék annak érdekében, hogy megelőzzek egy újabb visszaesést. Megdöbbentem, mikor azt mondta: Semmit - mi majd odafigyelünk önre. Teljesen tehetetlennek éreztem magamat.

Tudósként - pszichiátriai klinikai professzor vagyok a Pittsburgh-i Egyetem Belgyógyászati Iskolájában, az Egyesült Államokban - elkezdtem tudományos jelentések után keresgélni. Felfedeztem, hogy rengeteg mindent lehet tenni. A könyvem összefoglalója több korábbi tanulmánynak, amelyek középpontjában a táplálkozás- és életmód-változtatás áll, és amelyek segíthetnek a rák ellen vívott küzdelemben.

A könyvet magyarul a Park Kiadó adta ki 2009-ben.

 

Mi okozza a rákot?

Nagyon egyszerű: a rák csak a kifejeződése egy megbomlott egyensúlynak azok között a tényezők között, amelyek a rákos sejteket táplálják. Mindenkinek vannak rákos sejtjei, de akkor lesz valaki rákos, amikor a rák kialakulását erősítő tényezők többségben vannak azokhoz képest, amelyek gátolják a betegség létrejöttét. Ilyen egyszerű.

Az elmúlt 50-60 évben megnöveltük azon tényezők számát, amelyek elősegítik a rák megjelenését - mint például a cigaretta, cukor, transzzsírok valamint a környezetünkben lévő vegyi anyagok, és lecsökkentettük a természetes védekezőképességünket, amely gátolja a rák kifejlődését. Például, nagyszüleink gyalog mentek az iskolába. Ismer ma olyan gyereket, aki öt percnél többet gyalogol a suliba? Nagyon kevés ilyen van. A fizikai aktivitás felerősíti a rákkal szembeni védekező mechanizmust. Mi viszont legyengítettük ezeket.

 

Olyan ez, mint egy fordulópont?

Cikkünk  második részében a könyv szerzője ad tanácsokat a  rákmegelőző életmódhoz.

Igen: ez a rák fordulópont (tipping point) elmélete, mindenki így gondolja, nemcsak én. Az összes kockázati tényező külön-külön, önmagában, nem okoz betegséget, de mikor valakinél elkezdenek felhalmozódni, kialakul a rák.

 

Hogyan viselkednek a rákos sejtek?

A rákos sejtek nem úgy viselkednek, mint a normális sejtek. Nem pusztulnak el néhány osztódás után, hanem megmérgezik a körülöttük lévő szöveteket kémiai anyagokkal.  Gyulladást okoznak, hogy fenntartsák növekedésüket.

A gyógyszeripar olyan anyagokat keres, amelyek gátolják a rákos sejtek által kiválasztott gyulladást okozó kémiai anyagokat. Viszont több természetes útja is van annak, hogy serkentsük védekezőképességünket, csökkentsük a gyulladást, és ellenőrzés alatt tartsuk ezeket a rákos sejteket. Ez nem azt jelenti, hogy kiválthatjuk a hagyományos orvoslást, de vannak a rák kifejlődésének előmozdítói és gátlói. Ez egy egyensúlyi játék.

 

Hogy néz ki a rák kialakulását gátló menü?

Szöges ellentéte a hagyományos nyugati ételeknek, amelyek középpontjában nagy adag hús áll kevés zöldséggel. A rákellenes diéta elsősorban olívaolajjal - esetleg repce- vagy lenmagolajjal - készített zöldségekből és hüvelyesekből áll, fokhagymával és fűszernövényekkel. A hús és tojás szabadon választhatók, de nem képezik az étel fő összetevőit. A hús és a zöldségek arányát drámaian meg kell változtatnunk.

Pár hónapja egy luxusétteremben voltam Párizsban. Ránéztem a gyerekmenüre, borzalmas volt. Hamburger, hasábburgonya és ketchup volt a kínálat, a desszert pedig vaníliafagylalt. Rákot ennél jobban elősegítő menüt nem is lehetne készíteni.

 

Megnyerjük a rák elleni háborút?

Világos, hogy a rák elleni háború eddig óriási kudarc volt. A rákkutatási pénzek 97%-át az új kezelési módok fejlesztésére és a rák korai észlelésére költik. Mindössze 3%-ot fordítanak megelőzésre.

Ha megkérdezel egy praktizáló onkológust, azt mondja, ki sem látszik a munkából. Rengeteg páciensük van, és nem tudják, mit tegyenek. Az onkológusok nagyon jóindulatú emberek - több pénzt szeretnének, hogy jobban végezhessék a munkájukat, jobb gyógyszereik legyenek, és könnyebben felismerjék a betegséget - de ez mind a kezelésről szól. Semmit nem teszünk az okok megszüntetéséért.

A rákos megbetegedések száma Nyugaton 1940 óta növekszik. Ugyanebben az időszakban három tényező tette drasztikusan tönkre a környezetünket: a nagy mennyiségű finomított cukor használata (a cukor elősegíti a rákot, az inzulin előállítása gyulladást idéz elő), a megváltozott mezőgazdasági termelés, valamint az, hogy nagyszámú vegyi anyagnak vagyunk kitéve, amelyek a második világháború előtt nem léteztek. Minden okunk megvan rá, hogy azt higgyük, ez a három jelenség játssza a főszerepet a rák terjedésében.

Ha megszüntetjük a rákot járványszerűvé tevő tényezőket, és elkerülhetetlen változásokat vezetünk be, 30-40 év múlva éreznénk ennek a jótékony hatását. Azokat a politikusokat, akik ezeket a döntéseket meghoznák, nem választanák újra, mivel költséges, népszerűtlen és minden lobbi által támadott lépésekről van szó. Ez a fő oka annak, hogy miért kell a rákkal, mint járvánnyal még hosszú ideig foglalkoznunk.

 

Mit gondol, segíthet az, ha hadat üzenünk a ráknak?

Nem, azt hiszem, nem a háború a kulcs, hanem az, hogy tanuljuk meg az életünket előtérbe helyezni. A könyvben is azt próbálom sugallni, hogy vigyünk tudatosságot az életvezetésünkbe. Ha az életet tápláljuk magunkban azzal, amit megeszünk (vagy épp nem eszünk meg), azzal, ahogyan a testünkkel bánunk, meditációval, azaz az élet folyásába iktatott szünetek megtapasztalásával és az emberi kapcsolatainkkal, akkor a testünk vigyáz magára, és segít a rákellenes harcban. Nem harcos mentalitásra van szükség, hanem törődő mentalitásra.

Minden hagyományos gyógyszer arra az alapelvre épül, hogy harcolni kell a tumorral. Nem ellenzem ezt, hiszen volt egy daganatom, és nagyon boldog voltam, hogy van egy sebész, aki ezt el tudja távolítani, és kemoterápiát kaptam, hogy a rákos sejteket elpusztítsák - de ez csak egy aspektus. Ez nem a teljes kép, ez nem elég.

 

Gondolja, hogy a megbetegedési ráta növekedni fog?

Napjainkban az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban az emberek egyharmada rákban hal meg. A rák miatt bekövetkező halálozási arány csökken, mivel jobb kezelési módszereink vannak, azonban a megbetegedések száma megnőtt. Tehát egyre több és több ember van, akit megnyomorít a rák, bár nem halnak meg a betegségben.

A rákgyógyszerek ma a legnagyobb bevételt jelentő gyógyszeripari termékek. Ha valaki onkológusnak készül, a képzés jelentős része a gyógyszerekről szól. Szinte semmit nem tanulnak arról, hogy hogyan lehet a szervezet természetes védekezőképességével dolgozni, amely felvehetné a harcot a betegséggel.

 

Van több orvos is, aki úgy gondolkodik, mint Ön?

Egyre több és több. Ez annyira kézenfekvő. Mindenki tudja, hogy az étkezésünk, testmozgásunk és mentális állapotunk jelentősen befolyásolja a betegséggel szembeni ellenálló képességünket. Tíz éven át kell az orvosira járnod ahhoz, hogy ezt kitöröljék az agyadból!

 

Hogyan reagált az orvosi testület a könyvére?

Nagyrészt kedvező fogadtatása volt, részben azért, mert szerencsémre a Rákkutatási Világalap publikált egy nagy jelentést 2007 szeptemberében az enyémhez nagyon hasonló következtetésekkel.

Azt mondják, amit én, vagyis, hogy a rák nem genetikai alapú. Vannak esetek, mikor a ráknak genetikai okai vannak, de ez ritka, a mellrák esetében legfeljebb 5%, tehát 95% nem genetikai. Miért töltünk akkor annyi időt azzal, hogy a génjeink miatt aggódunk? Nem tudom.

Hozzáteszem, hogy 2008 júniusában egy amerikai tanulmányt publikáltak a Proceedings of National Academy of Sciences nevű lapban - ez rámutatott arra, amit az én területemen mindannyian tudtunk. Vagyis, hogy az életstílus kihat arra, hogy mely gének fejeződnek ki és melyek nem.

A belgyógyászok egyre inkább tudatában vannak annak, hogy ez fontos. Minden páciensük azt kérdezi: Mit kell ennem? Mit tegyek?

Tudják, hogy erre nincsenek válaszaik, hiszen ez nem volt része az orvosi képzésüknek. Ezért igencsak örültek annak, hogy valaki időt szánt arra, hogy tökéletesítse az arról szóló tudományos információkat, hogy mit ésszerű tenni. Nem vagyok a hagyományos orvoslás ellenzője, tehát ezt a könyvet nyugodtan odaadhatják betegeiknek, akik segítséget szeretnének a rák megelőzéséhez, vagy ahhoz hogy segítsenek magukon.

 

Létezik rákos személyiség?

Ez ellentmondásos kérdés. Szerintem létezik. Miért? Mert a stressz szerepet játszik a rák kialakulásában. Ismerjük azt a mechanizmust, amelyen keresztül a stressz elősegíti a már meglévő tumor növekedését, de fontosabb a stresszre adott válasz, mint a stressz maga.

Számomra nem vitás, hogy a tehetetlenség, saját magunk elhagyása és az erőtlenség összefüggésbe hozható a kortizol és az adrenalin magasabb szintjével, ami gátolja az immunrendszert, és táplálja a testben lévő gyulladásokat (kulcsfontosságú faktorok a rák kialakulásában). Szóval a tehetetlenség táplálja a rákot - nem a stressz.

Egy másik fontos faktor, amely segíti a természetes védekezőképességet, az a családtól és a barátoktól kapott szociális támasz. Tudjuk, hogy ez a legfontosabb védelem a stressz negatív biológiai hatásaival szemben.

 

Amikor diagnosztizálták Önnél a rákot, tehetetlennek érezte magát?

Igen, teljesen. És ez az, amiért megírtam ezt a könyvet: hogy segítsek az embereknek kimozdulni a reménytelenségből, a tehetetlenségből. Ez reményt ad nekik és tennivalót ahhoz, hogy visszanyerjék erejüket. Vannak dolgok, amelyeket megtehetnek. Azt hiszem alapvető fontosságú, hogy megadjuk az embereknek ezeket az információkat.

Egészségesebbnek érzik magukat azok, akik kipróbálják ezt a diétát és életvitelt?

Természetesen - nem kérdés, hogy ez a fajta diéta és életstílus mindenre jó. Segít a szívbetegségnél, csökkenti az izületi gyulladást, segít megelőzni az Alzheimert, ez nem vitás. Én például sokkal egészségesebbnek érzem magam, mint amikor rákos lettem, pedig 16 évvel voltam fiatalabb, amikor a betegséget diagnosztizálták nálam.

 

 

 

 

 

 

Megjelent a The Ecologist 2009. májusi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Jurecska Laura és Nádor Judit.

Kép [cc] Park Kiadó, craftydame







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében