| Tóth András
Bejött a vásárlóknak a Tanyasi Áruk Boltja
- #Étel-ital
- #Fogyasztás, életmód, fogyasztás pszichológiája
- #Gazdasági egyenlőtlenségek
- #Kereskedelem, Fair Trade
- #Szupermarket, piac, kisbolt
Mintegy három hónapja üzemel a Tanyasi Áruk Boltja Budapesten, a Havanna utca 50. szám alatt. A bolt nemcsak a lakótelepen élők között népszerű. A törzsvásárlók körében egyaránt megtaláljuk a minőségi, valamint az olcsó terméket keresőket is.
Az üzlet különlegessége, hogy minden termék mellett
megtalálható az azt előállító gazda fotója. Így a vásárlók tudják, kinek az
áruját vették meg, és pontosan honnan származik az adott termék.
Nem akarnak versenyezni a piacokkal és a multikkal, külön
kis szigetet hoztak létre, amely tetszik a Havanna-lakótelepen élőknek, sőt, a
környékről is ide járnak. A minőség az elsődleges szempont, még ha pár
forinttal drágább is néhány termék, mint a közeli piacon.
A bolt létrehozásával alapvetően két célt kívántak elérni: egyrészt,
hogy elősegítsék a tanyasi élelmiszerek piacra jutását, másrészt pedig, hogy
kedvező árfekvéssel hozzanak forgalomba jó minőségű hazai termékeket.
Chladek Tibor vállalkozó, a bolt megálmodója lapunknak
elmondta, hogy a multik polcai roskadoznak a túlnyomórészt külföldi, a hazainál
rosszabb minőségű áruktól, amelyek érdekes módon az importköltségek dacára is
olcsóbbak a magyar termékeknél.
Jelenleg több mint egy tucat tanyasi gazdálkodó termékeit árulják,
de a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületén
(MTÉE) keresztül ennél sokkal több gazdálkodóval állnak már kapcsolatban. Olyanokkal
is, akiknek jelenleg nincs eladó árujuk, ám tavasz végétől, nyár elejétől már
tőlük is tudnak majd vásárolni friss gyümölcsöt és zöldséget. Az az időszak
lesz az igazi mérce, hiszen a polcokra kerülhetnek az idényáruk, a retek, a
paprika, a paradicsom, az eper.
Az MTÉE az ország minden tanyás térségében jelen van, de
tekintettel arra, hogy az egyesület bölcsője Bács-Kiskun megye északi részén,
Fülöpházán található, ott él a legtöbb egyesületi tag. Innen a legkönnyebb a beszállítás
– magyarázza a vállalkozó.
A boltosok maguk mennek el az áruért hétről-hétre, és ők az
értékesítők is. Így olyan kétlépcsős termékpályát sikerült kialakítani,
amelyből kiiktatták a felvásárlót, ez pedig az árképzésre is jótékony hatással
van.
Vannak termékek, amelyek a megszokott bolti árakhoz képest
féláron kaphatóak, és olyanok is, amelyek a multik árfekvésével nagyjából
megegyező árszínvonalon kerülnek forgalomba. A tanyasi tojás ára például 30
forint alatt van – máshol eléri a 35 forintot is.
Azzal nem tudnak versenyezni, amikor egy multi a termelői ár
alatt hoz forgalomba egy-egy terméket, mondván, hogy a többi nála vásárolt
terméken úgy is megtérül a vesztesége. Állandó árszínvonal megtartása a cél, ez
kiszámíthatóságot eredményez – hangsúlyozza a Chladek Tibor.
Kétféle vevő
A Havanna-lakótelep a maga közel húszezer lakójával
önmagában is elég nagy vásárlóerőt jelent. Hamar a köztudatba került a kezdeményezés,
nem panaszkodnak a forgalomra, a vásárlók pedig mind az árakkal, mind a
minőséggel elégedettek.
Alapvetően kétféle vásárló jár az üzletbe: az első csoportba
főleg a kismamák, nagycsaládosok, nyugdíjasok tartoznak, akik kedvezőbb áron hozzájuthatnak
olyan termékekhez, amelyeket más boltban nem engedhetnének meg maguknak. A másik
csoport pedig az áraktól függetlenül vásárol, ők a minőségre hajtanak. Fontos
számukra, hogy magyar árut vásároljanak, ezzel pedig jót tesznek, hiszen
segítik a vidéki gazdálkodókat.
Üzletláncot terveznek
Chladek Tibortól megtudtuk, hogy a közeljövőben szeretnének további
boltokat nyitni a fővárosban, nyolc-tíz új boltot idén. Ahhoz azonban, hogy sikeres
üzletláncot hozzanak létre, változásra van szükség a piacon. A multiknak számos
területen versenyelőnyük van a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben,
például az adókedvezmények terén. A vállalkozó szerint számos indokolatlanul
szigorú előírás nehezíti azt, hogy a hazai termelők piacra vigyék termékeiket.
Védjegy lett a tanyasi, vagy sem?
Balogh József, az MTÉE elnöke elmondta: 2009 novemberében a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) engedélyezte az
„egészséges tanyasi élelmiszer” védjegy használatát.
Megkerestük a témában az MSZH illetékesét. Dürr János
sajtófőnök azt nyilatkozta, hogy a védjegy bejelentési eljárás jelen
pillanatban is folyamatban van. Téves tehát az az információ, hogy a hivatal
lajstromozta volna a megjelölést védjegyként. Mivel az egyes vizsgálati lépések
határidejét nem szabályozzák, nem lehet tudni mikorra várható döntés.
Az MSZH tájékoztatójából kiderül: védjegyoltalmat szerezhet
bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a
védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve
használatára másnak engedélyt adjon.
A védjegyoltalomról a lajstromozási
eljárás – törvény által előírt – vizsgálata dönt. A lajstromozási eljárás alaki
vizsgálatot, kutatást, érdemi vizsgálatot takar.