fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Bébiétel-biznisz: nehéz falatok

| Török Katalin

Vajon gyerekjáték-e etikus, környezetbarát, és egyben tápláló bébiételt találni csemeténknek a boltok polcain sorakozó széles választékból? Az élelmiszeripari óriások tesznek róla, hogy ne legyen az.

A babák számára legmegfelelőbb étek az anyatej, ennek
ellenére van amikor az édesanya nem tud, illetve nem akar szoptatni. Körülbelül
féléves kortól pedig megkezdődik a „hozzátáplálás”, azaz az anyatej mellett a
zöldségek és később a gabonák, hús bevezetése. Ebben az időben sok anyuka nyúl
a boltok polcain az üveges bébiételért, amelyek mára több százféle változatban
kelletik magukat az üzletekben.

A klasszikus zöldség és gyümölcspapikon kívül a XXI. századi
babáknak és mamáknak már teljes termékskála áll rendelkezésére: a bébivizektől kezdve
a bébitejen és a bébikekszeken át egészen a bébijoghurtokig. A választék
hatalmas, de vajon mi rejtőzik a kismacis, babás csomagolások és jól hangzó
termékleírások mögött?

 


Anyatej vagy színes csomagolású bébipapi?

Szakértők szerint az édesanyák döntő többsége képes lenne
gyermekét 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálni, és Magyarországon az
édesanyák 90%-a szülés után el is kezdi szoptatni kisbabáját. (Ez jóval
meghaladja az EU 60%-os átlagát. Ennek ellenére 2004-ben a hat hónapig
kizárólagosan szoptatott babák aránya csak 36% volt.)

A kiegészítő ételek korai bevezetésének számos oka lehet,
amelyek között előkelő helyen szerepel az agresszív és sokszor megtévesztő
bébiétel-marketing. Csak egy példa: míg a szakmai ajánlások szerint a csecsemő
számára 6 hónapos korig a kizárólag anyatejjel való táplálás az ideális, a
boltok polcain sorakozó csecsemőételek és -italok csomagolásán ott virít a „4
hónapos kortól” felirat.

Az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) adatai szerint évente 1,5 millió gyermek halálát okozza az, hogy nem
anyatejjel táplálják őket. A legsúlyosabb problémát a harmadik világban
szennyezett vízzel kevert tápszerek által okozott fertőzések jelentik. Azonban
az anyatej egészségügyi előnyei nem ismernek határokat, a nem anyatejjel
táplált csecsemők a fejlett országokban is nagyobb eséllyel betegednek meg és
szorulnak kórházi ellátásra.

Nem csoda tehát, hogy nemzetközi szinten is komoly harc
folyik az élelmiszergyártók etikátlan marketingakciói ellen. Civil szervezetek,
mint a brit székhelyű Baby Milk Action
bojkottokkal és kampányokkal hívják fel a figyelmet az élelmiszermultik
etikátlan, a szoptatást aláásó marketingje ellen.

Az anyatej-helyettesítő termékek marketingjét számos
nemzetközi egyezmény és jogszabály szabályozza. A WHO 1981-ben fogadta el az „Anyatejet
helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét”, amely
ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az anyatejes táplálás
elősegítésére, elsősorban a tápszergyártó cégek marketingtevékenységeinek
kordában tartásával.

Magyarországon a tápszerek és anyatej-helyettesítő termékek
árusítását és marketingjét egy
2003-as rendelet
szabályozza, amely összhangban áll a vonatkozó uniós
irányelvvel is. A szabályozás szerint az anyatejes táplálás helyettesítésére
alkalmas termékek reklámja nem keltheti azt az érzést, hogy a tápszerrel
történő táplálás az anyatejjel azonos értékű vagy annál előnyösebb. Tilos
továbbá a tápszerek termékmintával vagy eladáshelyi reklámmal történő
promóciója. (Ennek ellenére a kismamák többsége már a terhesség alatt, vagy a
kórházban kézhez kapott „ajándékcsomagban” találkozik a kódex
rendelkezéseit sértő termékmintával, illetve promóciós anyagokkal.)

 


Az anyatejen túl

Ha ideális esetben minél később is, de minden baba életében
eljön az idő, amikor megkezdődik a hozzátáplálás. Az édesanya ekkor fontos
döntések meghozatalára kényszerül: üveges vagy otthon főzött, bio vagy nem bio
ételt kapjon-e a gyerek. Látszólag egyszerűen eldönthető kérdések, azonban elég
egy út a közértbe és a kismamát beszippantja a bébimarketing: az üveges
bébiételek 200 féle típusa, a bébikekszek, bébiteák, bébitejek, bébivizek – és
még sorolhatnánk mi minden kéreti magát színes-szagos csomagolásban. A
piackutatók felmérései szerint a csökkenő hazai születésszám ellenére is a
termékkategória eladásai évről évre növekedést mutatnak, de rosszabb esetben is
stagnálnak.

 


Cukorfalatok

A tudatos vásárló számára azonban a termékcímkék legtöbbje
azonnal megkongatja a vészharangot. Babatej szójalecitinnel (emulgálószer), glükózsziruppal
és cukorral? 4 hónapos kortól adható bébiital hozzáadott cukorral?

A gyermek ízlése az első években formálódik, így ha a babát
már kisgyermekkorban rászoktatjuk az édes ízekre, később nehéz dolgunk lesz,
amikor a cukrozott gyümölcslevek, üdítők vagy szörpök helyett vizet szeretnénk
vele megkedveltetni. Emellett kutatások sora mutatta ki, hogy a korai magas
cukor- és só-bevitel a későbbi életkorokban fokozott egészségügyi rizikófaktort
jelent.

 


Bio vagy nem bio?

Az élelmiszerekben fellelhető növényvédő szermaradványok a
bébiételekben sokkal nagyobb problémát jelentenek a felnőttek táplálékánál. Ennek
oka, hogy a csecsemők testsúlyukhoz viszonyítva nagyobb mennyiségű ételt
fogyasztanak, mint a felnőttek, tehát arányosan több káros anyagot vesz fel
szervezetük. Az eleinte kuriózumnak számító bio bébiételek az 1990-es években
jelentek meg Európa szupermarketpolcain, mára azonban a piac jelentős részét
biotermékek teszik ki.

A Növény- és Talajvédelmi Központi
Szolgálat
rendszeresen vizsgálja a hazai és import zöldségek és gyümölcsök,
gabonák szermaradék tartalmát. 2006-ban először a feldolgozott növényi alapú
élelmiszerek növényvédő szermaradék tartalmát is bevonták vizsgálataikba, így
azok kiterjedtek a zöldség- és gyümölcsalapú bébiételekre és italokra is. 25
különböző bébiétel, illetve 12 féle bébi-italt, mintegy 80db mintát
vizsgáltak. A 80 minta 19%-a, 15 darab tartalmazott mérhető szermaradékot. Ezek
közül 4 volt gyümölcsalapú élelmiszer, a többi zöldségétel. (Árulkodónak tűnik
az is, hogy a 2 vizsgált „Vegyes zöldség sárgarépával” és a 3 „Vegyes
zöldségpüré alapú bébiétel” mindegyike tartalmazott mérhető
szermaradékot.)

 

Mit tehet a kismama?

Mit tehetünk ha szeretnénk porontyunk tányérjától távol
tartani a növényvédő szereket? Biztosra sajnos nem mehetünk, de választhatunk a
piacon kapható ellenőrzött bio alapanyagokból készült kész bébiételek közül,
vagy készíthetünk gyermekünknek otthon bio bébipapit.

A bio zöldség és gyümölcs beszerzése nem olcsó, de
bébiételek készítésénél vegyük figyelembe, hogy egy adag étel egészen kis
mennyiségből készül, nincs szükség több kiló zöldség beszerzésére. Így még ha
magunknak nem is biotermelésből származó friss árut veszünk, a baba biztonságos
tápláléka minden bizonnyal megér ennyi befektetést. A házi bébikoszt
porciónként lefagyasztható, így mindig friss és vitamindús étel kerülhet a
tányérkába.

Az üveges bébiételek elvitathatatlan előnye az, hogy a
hőkezeléses tartósításnak és stabil zárt csomagolásnak köszönhetően
praktikusak, ha nem otthon ér minket az ebédidő. Ezekre az esetekre válasszunk
minél természetesebb összetételű, lehetőleg bio minősítésű bébiételt! Kerüljük
a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket!

 


Praktikus tanácsok az egészség- és környezettudatos
babatápláláshoz:

 

  • Főzzünk otthon megbízható forrásból származó bio zöldségből
    és gyümölcsből.
  • Bébijoghurt helyett keverjünk ki natúr biojoghurtot friss
    vagy mélyhűtött gyümölccsel. A gyümölcs mellett nincs szükség cukor
    hozzáadására!
  • Bébikekszek helyett adjunk bio bulátát és más egészséges
    gabonából készült (cukormentes!) rágcsálnivalót.
  • Az édesített bébiitalok helyett keressük a hozzáadott cukrot
    nem tartalmazó termékeket, illetve adjunk vizet.

 


Kép [cc] Etolane,
Virginia Zuluaga

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek