| Tudatos Vásárló
Ananász: a munkásokat is fogyasztja
Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs Európában is, termelése azonban messze van az etikustól. Több vizsgálatból is ez derül ki.
Az ananász egyre kedveltebb Európában, de termesztése sok emberi jogi és környezetvédelmi kérdést felvet. Nincs ezzel egyedül: a narancs, banán, mangó, kesudió termesztésének visszásságai is folyamatosan napirenden vannak. A Consumers International (CI) és a Bananalink 2010-ben kutatást végzett a világ legnagyobb ananásztermelő országában, Costa Ricában, hogy feltárja az ültetvények munkakörülményeit. Ennek során számos emberi jogi, környezetvédelmi hiányosságot tártak fel. A kutatást 2013-ban újra megismételték, kifejezetten azért, hogy meggyőződjenek arról, történt-e pozitív változás az elmúlt évek alatt. Az eredményeket tavaly publikálták.
Nagyüzemi módszerek
Mennyit, hol és kik termelnek?
A Costa Rica-i ananászpiac 2010 óta tovább növekedett. Jelenleg a világ ananászpiacának 84%-át a Costa Rica-i ananásztermelők biztosítják.
Európába Costa Ricá-ról elsősorban friss ananászt (közel 900 000 tonna), majd sokkal kisebb arányban, a friss ananász 0,01%-ban, aszalványt szállítanak.
Az ananásztermesztésbe bevont területek 51%-a az ország északi területein helyezkedik el, ahol főleg a közepes és kisgazdaságok találhatók. A multinacionális nagyvállalatok és a legnagyobb termelők, (pl. Dole, Grupo Acón) inkább az atlanti régióban helyezkednek el, kb. 28%-ban. Az ültetvények fennmaradó 21%-a főként a Csendes-óceáni (dél-közép) területekre koncentrálódik.
Továbbra is emberi jogi és környezeti problémák vannak
A két kutatás között eltelt időben nem sokat javultak az ültetvényeken dolgozó munkások körülményei függetlenül attól, hogy melyik termelőhöz, exportőr céghez, szupermarket beszállítói lánchoz tartoznak, vagy hogy az adott vállalat milyen minősítési rendszerben vesz részt.
-
A munkások továbbra is szenvednek azért, mert foglalkoztatóik nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogaikat.
-
A mezőgazdasági vegyszerek káros hatásai és a védőfelszerelés hiánya továbbra is sok helyen előfordul.
-
A fizetések alig emelkedtek, sőt figyelembe véve a megélhetési költségeket, inkább csökkenést mutatnak.
-
A szakszervezetek akadályozása, munkahelyi megkülönböztetés továbbra is problémát jelentenek.
Munkáslakás
A nagy láncok beszálltak a közvetlen kereskedelembe
A 2013-as adatok szerint a legnagyobb ananász márkák (Chiquita, Del Monte, Dole, Fyffes) a korábbinál valamivel ritkábban tűnnek fel a boltban, mint a szupermarketek saját exportőreinek nevei. A kutatás szerint ezt pozitívum, akkor is, ha ezzel a szupermarket nagyobb szeletet hasít ki az ananász után járó haszonból (ahogy korábbi cikkünkben írtuk).
A változás ugyanis azt is jelenti, hogy az adott szupermarket (pl. Tesco) közvetlen kereskedelmi kapcsolatot alakított ki a termelőkkel, ezáltal az ellátási lánc könnyebben ellenőrihetővé válik, és betartathatók az alapvető emberi- és munkajogi, környezeti és etikai követelményeket (Ethical Trading Initiative: Base of Labour Standards). Habár ez egyelőre inkább egyedi eset az európai kiskereskedelemben, mindenképpen előremutató.
Nőttek is meg nem is a bérek
A 2010-es felmérés óta egy négyfős család havi átlagkiadása 171,25 euróról 223,74 euróra emelkedett. Három különböző ültetvény adatai alapján 2013 augusztusában a napi fizetés 12,68 euró volt a 2010-es 11,94 euróval szemben.
Az ananászültetvényeken a munka nehéz fizikai munkának számít, ezért az átlagos munkanapnak egy miniszteri rendelet szerint 6 órából kellene állnia. Ehhez képest a munkások 8 vagy annál is több órát dolgoznak. A műszakot brigádvezető szervezi, két vagy három műszakba, akár éjszaka is. A szabadnap vagy az ünnepnap sem számít, ha éppen a betakarítási időszak csúcsra jár.
Munkáslakás
Találkozó a szakszervezettel = kirúgás
Előfordul, hogy néha egy-egy munkás tenni akar a körülményei javításáért, de rendre kiderül, hogy nem éri meg a kockázatot. Ilyesmi történt egy munkásnővel, Monicával is, akit elmondása szerint azért rúgtak ki, mert találkozott a szakszervezet képviselőivel. Beszámolója szerint még a rokonain is megtorolták a „fecsegést”: elbocsátották a nővéreit és a sógorát is. Esélyük sincs arra, hogy valaha is a korábbi munkahelyükhöz tartozó ültetvényen munkát kapjanak.
A baj az, hogy nincs kollektív megállapodás a szakszervezetek és a vállalatok között, és nincs sem párbeszéd, sem más módszer az álláspontok közelítésére.
Munkahelyi ártalmak
A monokultúrás termesztés miatt a növények fogékonyabbak a betegségekre, a tökéletes gyümölcsök előállítása érdekében ezért rendszeres a vegyszeres permetezés. Ettől a munkások is szenvednek. A 2010-es kutatásban több munkással is készítettek interjút, akiket aztán 2013-ban újra meghallgattak.
Pablo López García, ananásztermelő munkás úgy gondolja, hogy a szakszervezeti aktivitása miatt bocsátották el, ami után nagyon nehezen talált munkát. Ahogy sok társát, őt sem kímélték a munkával járó egészségügyi problémák, amelyekről így beszélt 2013 őszén: „Aggódom az egészségemért. Nem kapok rendesen levegőt. Ez éjszaka a leginkább elviselhetetlen.” Pablo urológiai problémákról is beszámolt, és hozzátette, hogy elment orvoshoz, de 2015 novemberére kapott időpontot. A munkás így folytatja: „Biztos vagyok benne, hogy az Acón és a Dole farmon használt vegyszerektől lettem beteg.” Pablo problémái nem egyediek, rengeteg munkás szenved a munkakörülményekből eredő betegségekből.
A Fogyasztóvédelmi Világszervezet filmje az ananásztermesztésről
Környezeti problémák és ivóvíz szennyezés
Az intenzív, nagyüzemi termelés és a sok vegyszer miatt gyakori a vízbázisok elszennyeződése, a talaj minőségének romlása és az erdőterületek csökkenése.
A vízszennyezés már 2010-ben is probléma volt, és azóta sincs javulás. 2013 augusztusában a Siquirrés Környezetvédelmi Szervezet elnökhelyettese, Xinia Briseño, azt nyilatkozta, hogy 2010 óta semmilyen látványos javulás nem történt az ananász ültetvényeken, sőt ha lehet még rosszabbak lettek a körülmények. Azt mondja, hogy a Water Supply and Sewerage Institute (AYA) 2013 áprilisában végzett teszteket a vízzel és állítják, hogy ugyan nem fertőző a víz, ettől függetlenül lajtos kocsival hordják az ivóvizet. „A legnagyobb probléma, hogy az ültetvényekről a szennyvizet beleengedik a csatornába, ami így eljut a forrásokhoz is.” – folytatja.
A cikk a Consumers International és a Bananalink kutatási alapján készült. Fotók: Make Fruit Fair kampány
Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!
A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.