fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

13 hormonhatású anyag a lakásban – hogyan kerülhetjük el?

hormonhatású anyagok a lakásban

Számos olyan vegyület van a környezetünkben, amelyek befolyásolják hormonrendszerünk működését. A hormonális hatású anyagok több olyan betegség kialakulásának esélyét is megnövelhetik, mint a magas vérnyomás, az idegrendszeri rendellenességek, a terméketlenség, vagy a daganatos megbetegedések. A leggyakoribb káros vegyületeket és hatásaik kivédésének lehetőségeit az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group) gyűjtötte össze.

A hormonhatású anyagok, másnéven az endokrin diszruptorok (ED-k) az endokrin rendszerbe beavatkozó anyagok. Például xenoösztrogének, azaz olyan mesterséges vegyszerek, amik a szervezetbe jutva ösztrogén (női nemi hormon) hatást fejtenek ki.

Az endokrin diszruptor anyagok a hormonrendszer károsításával nemcsak elnőiesedést okozhatnak férfiaknál, de  felelőssé tehetők olyan hormonális zavarok következményeiért, mint a korai serdülés, az elhízás, de okozhatnak meddőséget, nőgyógyászati problémákat, károsíthatják az ideg- és az immunrendszert is, illetve több ráktípus, így a mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Fontos eredmény, hogy 2020 őszén a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégiát fogadott el az Európai Bizottság. Az új vegyianyag-stratégia fontos szigorításokat tartalmaz.

Eltűnnek végre a hormonkárosító anyagok? Ezt várjuk az új uniós vegyianyag-stratégiától

1. BPA

A BPA, teljes nevén biszfenol-A kapcsolatba hozható a mellrák, az elhízás, az asztma, a magas vérnyomás kialakulásával, de növeli a terméketlenség, a korai nemi érés és a szívbetegségek kialakulásának esélyét is. Ez a vegyület a polikarbonát műanyagok fő alkotója. Szervezetünkbe kerülve az ösztrogénhez hasonló hatású. Amerikai kimutatások szerint a lakosok 90%-ának vérében megtalálható a vegyület.

Hogyan kerüld el? A BPA elkerülésének legjobb módja, ha kerüljük a polikarbonátból készült ételtároló dobozokat. Mivel a BPA-t a konzervdobozoknál is használják, ezeket is érdemes kiváltani friss ételek fogyasztásával. Ha kulacsra van szükségünk, válasszunk BPA-mentes, például üveg vagy acél terméket. Az EU-ban 2011-ben betiltották a BPA-tartalmú cumisüvegek értékesítését.

Ezeket a műanyagokat kerüld, ha nem akarsz mérget enni

2. Glikol-éterek

Az etilén-glikol-éterek a festékekben, a tisztítószerekben, sőt egyes kozmetikumokban használt oldószerek. A vegyület összefüggésbe hozható a magzat fejlődés zavarával, a férfiak terméketlenségével, az asztmával és az allergiáival is.

Hogyan kerüld el? A kockázatok csökkentése érdekében kerüljük a 2-butoxi-etanol (EGBE) és a metoxidiglikol (DEGME) tartalmú tisztítószerek és kozmetikumok használatát.

1% szja

3. Dioxin

A dioxin vegyipari folyamatok során keletkezhet melléktermékként, de természetes úton vulkánkitörésnél, erdőtüzeknél is létrejöhet. A dioxin bioakkumulatív anyag, azaz felhalmozódik az élőlények zsírszövetében, és a táplálékokkal tovább adódik. Az emberek szervezetébe is leginkább állati eredetű élelmiszerekkel (például hússal, hallal, tejtermékekkel) jut be. Jelenléte megzavarja a férfi és a női nemi hormonok működését is, ami meddőséghez, az idegrendszeri rendellenességhez, a bőrelváltozásokhoz és a daganatos megbetegedésekhez vezethet.

Hogyan kerüld el? A szervezetünkbe kerülő dioxin mennyisége elsősorban attól függ, miből mennyit eszünk. A húsok, halak és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével mérsékelhető az expozíció.

4. Ftalátok

hormonhatású anyagok

A ftalátok egy átlagos háztartásban sok termékben megtalálhatóak a körömlakkoktól kezdve a műanyagtárgyakig. A ftalátokat elsősorban a műanyagok lágyítására használják. Az EU-ban gyerekeknek szánt termékekben a veszélyesebb ftalátok használatát 2014-ben betiltották. A ftalátok jelenlétét magas vérnyomással, ADHD-val, meddőséggel, kóros elhízással, születési rendellenességekkel, pajzsmirigy-rendellenességgel, illetve cukorbetegség kialakulásával hozták összefüggésbe.

Hogyan kerüld el? A ftalátvegyületek elkerülésének leghatékonyabb módja, ha kerüljük a gyakran ftáltot tartalmazó PVC-ből készült termékeket, illetve azokat a kozmetikumokat, amelyek “fragrance” összetevőt tartalmaznak, mivel ezekben gyakran rejtetten megtalálható a vegyület.

5. Szerves foszforsav típusú rovarirtó szerek

A szerves foszforsav-észterek célja a rovarok idegrendszerének tönkretétele, és ezáltal azok elpusztítása. Azonban a káros hatások – kisebb mértékben – az emberben is megjelennek. A vegyületcsoport tagjainak szervezetbe kerülése számos olyan neurológiai rendellenességet, funkciózavart okozhat, mint például az ADHD, IQ-csökkenés, vagy a nemi szervek fejlődésének zavara. Az ilyen típusú rovarirtókat káros hatásaik miatt fokozatosan betiltják az EU-ban, 2020 februárjától például tilos forgalmazni a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észtert, a hatóanyagklórpirifosz vagy klórpirifosz-metil hatóanyagot tartalmazó készítményeket.

Hogyan kerüld el? A káros hatásokat ökoélelmiszerek fogyasztásával előzhetjük meg.

6. Perklorátok

A perklorátok rakétaüzemanyagban és tüzijátékokban megtalálható összetevők, de klórtartalmú fertőtlenítők használatakor, sőt kisebb mennyiségben természetes módon is keletkeznek. A vegyület kockázatai miatt az EU-ban határértékét 2020 nyarán csökkentették. Jelenléte pajzsmirigy-rendellenességet, illetve csecsemőknél fejlődési zavart okozhat.

Hogyan kerüld el? A perklorátok elkerülésére az USA-ban víztisztító berendezés használatát javasolják.

7. Égésgátlók

A háztartási termékeket, műszaki cikkeket égésgátlókkal (pl. polibrómozott-difenil-éter, PBDE) kezelik. Bár a legveszélyesebb típusaik használatát az EU-ban betiltották, ezek környezeti stabilitásuk miatt megtalálhatóak a környezetünkben, szennyezhetik élelmiszereinket. Jelenlétük megzavarja a pajzsmirigy működését, de az alacsonyabb IQ-val, ADHD-val is összefüggésbe hozható.

Hogyan kerüld el? Mivel gyakran a termékekről leváló háztartási porral kerül szervezetünkbe, a kitettség csökkenthető a por nedves törléssel való eltávolításával, HEPA-szűrős porszívóval, rendszeres szellőztetéssel.

8. Ólom

A káros hatások miatt az ólom használata visszaszorult. Régebben a benzin adaléka, vízvezetékek, festékek alapanyaga volt. Így régebbi lakások porában, a csapvízben, vagy a forgalmasabb utak melletti talajban is megtalálható. A szervezetbe kerülve agykárosodást, IQ csökkenést, halláskárosodást, vetélést, magas vérnyomást, valamint a vesék és az idegrendszer károsodását okozhatja.

Hogyan kerüld el? A legfontosabb védekezési lehetőség, ha megbizonyosodunk arról, hogy az ivóvizünk nem tartalmaz a vízvezetékből származó ólmot. Magas ólomkoncentráció esetén vezetékcsere, vízszűrő, vagy a csap használat előtti kifolyatásával mérsékelhető a kitettség.

750 ezren isznak veszélyesen magas ólomtartalmú csapvizet Magyarországon – mit tehetünk?

9. Arzén

Az arzén leginkább élelmiszerekkel juthat a szervezetünkbe, de a dél-kelet alföldi településeken gyakran az ivóvíz is magas arzéntartalmú. Magas arzéntartalom jellemző a rizsre. A szervezetbe kerülve rákkeltő hatású, de növeli a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is.

Hogyan kerüld el? Ha olyan településen él, ahol magas az ivóvíz arzéntartalma, akkor szűrve fogyassza a csapvizet. A rizs arzéntartalma főzés előtti áztatással, illetve a főzővíz leöntésével csökkenthető.

10. Higany

A higany felhasználásának előző évekre jellemző korlátozásával a legnagyobb kockázatot a higany szempontjából a tenger gyümölcseinek, tengeri halaknak a fogyasztása jelenti. Ezek az élőlények felhalmozzák szervezetükben a szennyeződésként óceánokba kerülő higanyvegyületeket. A higany olyan problémákhoz vezethet, mint a magzati fejlődés károsodása, a veseelégtelenség, a hajhullás és az izomgyengeség.

Hogyan kerüld el? Ha honfitársaink többségéhez hasonlóan nem fogyasztunk sok tengeri ragadozó halat, kagylót, akkor amit lehet, megtettünk a higany jelentette kockázatok csökkentéséért.

11. Perfluorozott vegyületek

süt teflon serpenyőben

A teflonserpenyőkből magas hőmérsékleten perfluorozott vegyületek távoznak; de a folt és víztaszító textíliák kezelésére, kozmetikai termékek gyártása során is használnak ilyen vegyületeket. A szervezetbe kerülve szellemi visszamaradást, alacsony spermaszámot, meddőséget, késő pubertást, vagy korai menopauzát okozhatnak.

Hogyan kerüld el? Az expozíció csökkentése érdekében javasolt a teflonserpenyők, és a folttaszító textíliák, nem PFC-mentes kozmetikumok használatának mellőzése.

12. Sztirol

A sztirolt műanyagok, gumi és gyanták előállítására használják. A vegyület a csomagolásból kerülhet be az élelmiszerekbe. A vegyület hatással lehet a központi idegrendszerre, fejfájást, fáradtságot, szédülését, rossz közérzetet, koncentrálási nehézséget okozhat.

Hogyan kerüld el? A káros hatás kivédése érdekében kerüljük a polisztirolba csomagolt ételeket.

13. Atrazin

Az atrazin egy korábban elterjedten használt gyomirtó szer. Az USA-ban elterjedten használt hatóanyagot az EU-ban 2004-ben betiltották. Az atrazin kis koncentrációban is elnőiesítette a békákat, jelenléte születési rendellenességekkel, a mellrákkal, megkésett nemi éréssel illetve prosztatarendellenességekkel hozható összefüggésbe. Az EU-s betiltás ellenére a vegyület nem tűnt el egy csapásra környezetünkből, mivel a felszín alatti vizekben lebomlása nagyon lassú. 2010-ben a gödöllői egyetem ivóvízhálózatából mutatták ki a vegyületet a határérték 10-szeresében.

Hogyan kerüld el? A fent említett szennyezés ellenére az atrazin nem tekinthető számottevő kockázatnak hazánkban. Az USA-ban a vízszűrők használatát javasolják a kockázatcsökkentés érdekében.


A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek