admin, 2005. május 30. 15.50

Az egyszerű eledel múltja

A saláta a Földközi-tenger vidékén, gyomnövényként kezdte pályafutását, több mint 4500 évvel ezelőtt. A régi görögök hite szerint elősegíti az alvást, ezért az étkezések végeztével szolgálták fel. Ezt a szokást a rómaiak is megőrizték. Az önkényuralkodóként ismert Titus Flavius Domitianus (Kr. e 81-96.) viszont, kifejezetten vendégei kínzatása céljából az étkezés elején tálaltatta a salátát, hogy az embereknek nehezére essen az uralkodó jelenlétében ébren maradniuk.

Az amerikai földrész Kolumbusz Kristóf révén ismerhette meg a salátát.

 

Nemcsak finom, de hasznos is

A saláta étrendünk ízletes rostforrása. Hasonlóképpen fontos szervezetünk számára a növény 95%-át kitevő szöveti víz. Serkenti a veseműködést és a vérképzést, vízhajtó hatású.

A színesebb saláták erőssége a karotin és sokféle B-vitamin (B1, B2, B3 és B6). Említésre méltó még az A-, és C-vitamin tartalom is. Gazdag nátriumban, foszforban és káliumban.

 

Minek nevezzelek?

Talán legismertebb a fejes saláta, amely enyhén szétterülő fejével először májusban kerül az asztalra.

A jégsaláta levélszéle enyhén szeldelt, színe halványzöld. Nevét onnan kapta, hogy 1920 táján a Kalifornia állambeli termesztők zúzott jéggel borítva rakták hajóra, és úgy szállították. A salátafélék közül ez a legkevésbé tápláló.

Az endívia levele lehet szeldelt, illetve fodros is. Ezek a keserű saláták kiválóak a méregtelenítésben.

A mészben gazdag cikóriát egy bizonyos termesztési mód során halványításnak vetik alá. Ennek következtében a fej puha és világos lesz. A cikória-saláták közé tartozik a vöröskáposztára hasonlító radicchio.

A római saláta lapított gömb alakú, kemény, sötétzöld fejű.

A tépősaláták közé tartozó „Lollo" fajták színe sárgásfehér, pirosas de haragos zöld is lehet. A tépősaláta igazi fejet nem képez.

 

A salátáról mondták...

„A saláta frissít, mértékletességre int, előnyös hatással van erkölcsi tisztaságunkra." - John Evelyn, Acetaria: A Discourse of Sallets (1699).

„A saláta olyan, mint a beszélgetés: legyen friss és határozott, annyira ropogós, hogy ne is vegyük észre a kesernyésségét." - C.D. Warner ( XIX sz.)

 

Hogy vásároljunk salátát?

A friss szedésű saláta feje feszes, a levelek a fajtára jellemző keménységet mutatják. A bágyadt fej jó lehet vegyes salátába kiegészítőként, a foltos elszíneződés azonban nem kívánatos.

A hűtőszekrény hidegebb fiókjában lazán konyharuhába tekerve pár napig eltartható. Ne tároljuk érett gyümölcsök mellett, mert a felszabaduló etiléngáz hatására barna foltosodás indul meg, és a salátánk megromlik.

 

A saláta felhasználása

A leveleket kézzel tépdessük, illetve rozsdamentes késsel daraboljuk, különben bebarnulnak.

Próbálkozhatunk többféle öntettel. A zsíros alapú öntetek laktatóvá teszik a salátát, az almaecet pedig kellemes ízeket varázsol a salátástálba.

Bár elsősorban nyersen fogyasztjuk, nagyszerű és szokatlan ízű finomságokat csalogathatunk elő a salátából párolással, pirítással is. Félbevágott római, vagy endívia salátával próbáljuk ki, hogy enyhén beolajozzuk, majd addig grillezzük, amíg éppen elkezd barnulni.

 

Receptek

Tojásos vegyes saláta
Hozzávalók:

• 5 db főtt tojás
• 1 fej lilahagyma
• 1 csokor újhagyma, vagy metélőhagyma
• 2 fej, különböző saláta
• 1 csokor piros, vagy 1 db fekete retek
• 1 savanykás alma

Az öntethez:

• 2 dl kefír
• 1 Ek olaj
• 1 tk mustár
• ízlés szerint kevés porcukor, só, curry és fehér bors

Az öntetet mély tálban összekeverjük, majd beleforgatjuk a saláta apróra vágott, illetve felkarikázott hozzávalóit. Előételként, pirítóssal önálló vacsoraként, esetleg köretként fogyaszthatjuk.

 

Édesköményes radicchiosaláta
Hozzávalók:

• 3 kisebb radicchio, leveleire szedve, feldarabolva
• 3 édeskömény-gumó, csíkokra vágva
• 60g fekete olajbogyó

Az öntethez:

• 3Ek olívaolaj
• 3Ek citromlé
• 6db fekete olajbogyó
• ½tk só
• ízlés szerint feketebors
• 1tk barnacukor

Salátástálban összekeverjük a hozzávalókat, majd leöntjük a turmixgépben elkészített öntettel.

 

Termesztési tanácsok

A saláta hidegre nem érzékeny. Májusi szedéshez vethetjük március elején-közepén, ősz végi szedéshez, illetve átteleléshez pedig augusztusban és szeptemberben.

Kerüljük a petrezselyem és a zeller közelségét. Kedvező szomszédai a sárgarépa és a hagyma. Kerüljön napos helyre.

A saláta meghálálja a tenyészidőszak előtt kijuttatott komposztot, illetve az érett, lebomlott szerves trágyát. Vetés előtt lazítsuk, porhanyósítsuk a talajt.

A saláta gyökere gyenge. Emiatt egészen a fejképződésig gyakran, kis adagokkal öntözzük. A kezdeti fejlődés során figyeljünk a vízellátásra, és tartsuk gyommentesen.

Bármilyen saláta esetében, a már fejesedésnek indult növényekről folyamatosan szedegethetjük a rostban, ásványi- és tápanyagokban gazdagabb külső leveleket. A belső levelek meghagyásával a „szüret" elnyújtható. Előny, hogy ilyenkor az állományt is ellenőrizzük.

A felmagzás során a saláta magszárat fejleszt, amely kesernyés és erősen rostos. Ekkor a levelek élvezeti értéke is csökken.

Jelentősebb kártevői a pajorok és a drótférgek. Ellenük a ragadozók (vakond, madarak) számára vonzó, természetszerű kert-kialakítással védekezhetünk. A peronoszpóra nevű gombabetegség elsősorban a legyengült, nem megfelelő talajban sínylődő növényeket támadja meg. A sár felverődése ellen takarjuk a sorközt szalmával.

 

Készült a Nyitott Kert Alapítvány cikke alapján.

• csa
• édesség
• Étel-ital
• hal
• méreg
• tojás
• Zöldség-gyümölcs