fbpx

| Török Katalin

Világlátta ételünk

Tudod, hány mérföldet utazott tegnapi vacsorád, míg termőhelyétől
eljutott a tányérodra? Ezt mutatja az „élelmiszer mérföld“, azaz „food
miles“ elnevezésű mérőszám, amely arra is rámutat, milyen problémákat
rejt magában a globális élelmiszer-kereskedelem egyre jelentősebb
térnyerése.

 

A globalizált gazdaságban az áru nem ismer
határokat. A földgolyót pókhálóként körbeszövő termelési és szállítási háló
húrjai mentén áramló áru jelentős része pedig élelmiszer. A kínai fokhagymától
a dél-afrikai körtén át a német sonkáig a világ szinte minden szegletéből
találunk termékeket a magyar szupermarketekben is. A választék bővülése
egyrészről örvendetes, másrészről viszont sajátos problémahalmazt hordoz
magában mind élelmiszerbiztonsági szempontból – elég csak a közelmúltbeli,
mérgezett marokkói paprikával kapcsolatos botrányra gondolni -, mind környezeti
és társadalmi hatások tekintetében. A élelmiszerek nagy távolságra történő szállítása
jelentős környezetterhelést jelent jár: a járművek által kibocsátott szén-dioxid
a klímaváltozásért felelős üvegházhatás egyik okozója. Egy kutatás rámutatott,
hogy az átlag amerikai piacon található más államokból vagy országokból érkező
zöldségek és gyömölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyagfelhasználást és 5-17-szer
több szén-dioxid kibocsátást eredményez mint a helyben termesztett áruké. Emellett
az import élelmiszerrel szemben a helyi termelés sokszor nem versenyképes, így
az kiszorítja a piacról a helyi termelőket.

 

Nem mindegy, honnan jött

A globális élelmiszer-gazdaság negatív
hatásainak felismerése hívta életre az „élelmiszermérföld” mérőszámot, amely
fejezi ki, hogy az adott élelem hány mérföldet, kilométert tett meg a termelési
helytől a fogyasztási helyig.

 

Nem mindegy, mivel jött

A brit mezőgazdasági minisztérium 2005.
júliusi jelentésében rámutatott, hogy az élelmiszereink által megtett távolság
mellett az is fontos kérdés, hogy az milyen szállítóeszközzel történt. A
legszennyezőbb a légiszállítás, a közúti szállítás a légszennyezés mellett
dugókat és az utak gyors elhasználódását is okozza, míg a vízi szállítás a viszonylag
környezetbarát szállítási módok közé tartozik.

 

Nem mindegy, hol vásárolsz

Világszerte egyre jelentősebb a
szupermarketek és hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és
ezzel együtt az autóval végzett bevásárlások aránya is nő. Egyre messzebb és
egyre környezetszennyezőbben járunk vásárolni. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinket
szinte kizárólag a sarki közértben és a helyi piacon végeztük, a GfK piackutató
adatai szerint a magyarok 2004-ben élelmiszer-vásárlásaik 36%-át autóval
bonyolították, és ez az arány évek óta folyamatosan nő.

A szupermarketek számlájára írható az
élelmiszerek utaztatásának egy másik vetülete is. A nagy szuper- és hipermarketláncok
regionális elosztási központokat hoznak létre: itt veszik át az árut a
beszállítóktól, és innen szállítják ki a központhoz tartozó üzletekbe. Így
megtörténhet, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csupán 10 kilométerre van a
termelés helyétől, de ha a logisztikai központ mindkettőtől 100 kilométerre található,
akkor a zöldség 10 helyett 200 kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.

Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen
befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra
csökkentsd vacsorád környezeti hatásait:

  • Vásárolj helyi, lehetőleg biotermelésből
    származó élelmiszert! Ha nincs lehetőséged helyi gazdától vásárolni, válaszd a
    lehető legközelebbit! (Még a bioélelmiszer is elveszítheti környezeti előnyeit,
    ha több ezer kilométer távolságból importálják!)
  • Vásárolj többször, kevesebbet, lehetőleg
    helyi kereskedőktől! A sarki zöldségesnél, hentesnél, a helyi piacon keresd a
    közelben termelt élelmiszereket! Törekedj arra, hogy minél kevesebb beszerzést
    intézz autóval!
  • A feldolgozott, kész és félkész
    élelmiszerek helyett friss idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyassz!

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában

Képek [cc] ssour,
Orhan Tsolak

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok