A globalizált gazdaságban az áru nem ismer
határokat. A földgolyót pókhálóként körbeszövő termelési és szállítási háló
húrjai mentén áramló áru jelentős része pedig élelmiszer. A kínai fokhagymától
a dél-afrikai körtén át a német sonkáig a világ szinte minden szegletéből
találunk termékeket a magyar szupermarketekben is. A választék bővülése
egyrészről örvendetes, másrészről viszont sajátos problémahalmazt hordoz
magában mind élelmiszerbiztonsági szempontból – elég csak a közelmúltbeli,
mérgezett marokkói paprikával kapcsolatos botrányra gondolni -, mind környezeti
és társadalmi hatások tekintetében. A élelmiszerek nagy távolságra történő szállítása
jelentős környezetterhelést jelent jár: a járművek által kibocsátott szén-dioxid
a klímaváltozásért felelős üvegházhatás egyik okozója. Egy kutatás rámutatott,
hogy az átlag amerikai piacon található más államokból vagy országokból érkező
zöldségek és gyömölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyagfelhasználást és 5-17-szer
több szén-dioxid kibocsátást eredményez mint a helyben termesztett áruké. Emellett
az import élelmiszerrel szemben a helyi termelés sokszor nem versenyképes, így
az kiszorítja a piacról a helyi termelőket.

Nem mindegy, honnan jött

A globális élelmiszer-gazdaság negatív
hatásainak felismerése hívta életre az „élelmiszermérföld” mérőszámot, amely
fejezi ki, hogy az adott élelem hány mérföldet, kilométert tett meg a termelési
helytől a fogyasztási helyig.

Nem mindegy, mivel jött

A brit mezőgazdasági minisztérium 2005.
júliusi jelentésében rámutatott, hogy az élelmiszereink által megtett távolság
mellett az is fontos kérdés, hogy az milyen szállítóeszközzel történt. A
legszennyezőbb a légiszállítás, a közúti szállítás a légszennyezés mellett
dugókat és az utak gyors elhasználódását is okozza, míg a vízi szállítás a viszonylag
környezetbarát szállítási módok közé tartozik.

Nem mindegy, hol vásárolsz

Világszerte egyre jelentősebb a
szupermarketek és hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és
ezzel együtt az autóval végzett bevásárlások aránya is nő. Egyre messzebb és
egyre környezetszennyezőbben járunk vásárolni. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinket
szinte kizárólag a sarki közértben és a helyi piacon végeztük, a GfK piackutató
adatai szerint a magyarok 2004-ben élelmiszer-vásárlásaik 36%-át autóval
bonyolították, és ez az arány évek óta folyamatosan nő.

A szupermarketek számlájára írható az
élelmiszerek utaztatásának egy másik vetülete is. A nagy szuper- és hipermarketláncok
regionális elosztási központokat hoznak létre: itt veszik át az árut a
beszállítóktól, és innen szállítják ki a központhoz tartozó üzletekbe. Így
megtörténhet, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csupán 10 kilométerre van a
termelés helyétől, de ha a logisztikai központ mindkettőtől 100 kilométerre található,
akkor a zöldség 10 helyett 200 kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.

Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen
befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra
csökkentsd vacsorád környezeti hatásait:

• Vásárolj helyi, lehetőleg biotermelésből
  származó élelmiszert! Ha nincs lehetőséged helyi gazdától vásárolni, válaszd a
  lehető legközelebbit! (Még a bioélelmiszer is elveszítheti környezeti előnyeit,
  ha több ezer kilométer távolságból importálják!)
• Vásárolj többször, kevesebbet, lehetőleg
  helyi kereskedőktől! A sarki zöldségesnél, hentesnél, a helyi piacon keresd a
  közelben termelt élelmiszereket! Törekedj arra, hogy minél kevesebb beszerzést
  intézz autóval!
• A feldolgozott, kész és félkész
  élelmiszerek helyett friss idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyassz!

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában

Képek [cc] ssour,
Orhan Tsolak