
| Bejczy Sándor
Teszt: magyar termékek szupermarketekben
Tesztünkben az vizsgáltuk, hogy a szupermarketekben milyen arányban vannak jelen a Magyarországon előállítható termékek, van-e lehetőségünk magyar árut választani, vagy egyáltalán lehet-e tudni, honnan jött a termék. Tesztünk eredménye leginkább a rendszer zavarosságára mutat rá.
Tizenegy hazai és külföldi élelmiszer-kereskedelmi lánc – Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Match, Penny Market, Real, Spar, Tesco – üzletét kerestük fel, hogy vajon honnan származnak az ott vásárolható áruk.
A boltokban 18 termékféleség aktuális kínáltatát vizsgáltuk meg:
- aszalványok (cseresznye, körte, szilva, meggy, őszibarack, sárgabarack, meggy)
- száraz hüvelyesek (bab, borsó, lencse)
- olajos magvak (dió, mandula, törökmogyoró, napraforgómag, tökmag, mák)
- fokhagyma
- rizs
Mit vizsgáltunk?
A vizsgálat során két kérdésre kerestük a választ. Szerettük volna tudni, hogy a csomagoláson találunk-e információt arról, hogy a termék honnan származik.
A másik kérdés a termékek származási helye volt, pontosabban, hogy milyen arányban származnak Magyarországról ezek a termékek.
Igaz ugyan, hogy ha Magyarország van feltüntetve származási helyként, az a jelenlegi jogszabályok alapján nem jelenti biztosan, hogy itt termett a növény (lehet, hogy csak itt dolgozták fel vagy itt csomagolták), de lehetséges.
Viszont ha más ország van feltüntetve származási helyként, csekély a valószínűsége, hogy itthon termett. A valóságos helyzet megítélését tovább nehezíti, hogy számos terméken nem tüntetnek fel származási helyet.
Eredmények
Vegyesek a tapasztalatok. Az Aldiban és a Penny Marketben a vizsgált termékek több mint 80%-ánál fel volt tüntetve a terméken származási hely, míg a lista végén szereplő Reálban és a Lidlben ez az arány a 40% körül mozog.
Hangsúlyozni kell, hogy az információ hiánya a jelenlegi szabályozás szerint nem számon kérhető a kereskedelem résztvevőin, tehát csak a hozzáállásukon múlik, támogatják-e a fogyasztót a döntéshozatalban, vagy kerülik a segítségnyújtást.
Üzlet |
Aldi |
Penny Market |
Match |
Auchan |
Tesco |
Interspar |
CBA |
Coop Szuper |
Real |
Lidl |
a talált termékek száma (db) |
17 |
11 |
56 |
85 |
83 |
62 |
69 |
39 |
55 |
20 |
A származási hely feltüntetése a termékeken(%) |
||||||||||
fel van tüntetve |
82 |
82 |
70 |
69 |
69 |
61 |
54 |
51 |
40 |
35 |
nincs feltüntetve |
18 |
18 |
30 |
31 |
31 |
39 |
46 |
49 |
60 |
65 |
Adatgyűjtés: 2012. április-május
A második vizsgált szempontnál, vagyis a származási hely tekintetében az első helyen (bár szerintünk így is igen vérszegény eredménnyel) az Interspar és a CBA végzett: itt 13% és 12% volt a hazai termékek aránya.
A sort az Aldi és a Penny Market zárja: egyiknél sem találtunk egyetlen Magyarországról származó terméket sem.
A részletes táblázat letölthető itt.
A másik nagy csoportba valamelyik európai országból érkező áruk tartoznak. A Penny Marketben a vizsgált termékek 55%-a innen származik. A Tescoban 39%, az Auchanban 37%, a Matchban 34% ez az arány. A Lidlben talált termékek 15%-a európai.
Aki tehát a vizsgált árukféleségekből Magyarországon termettet kíván vásárolni, csekély (6%-nyi) lehetősége van, ha a boltok átlagát nézzük. A termékeknek 33%-a Európából, 23%-a pedig Európán kívülről érkezik hozzánk. A többiről egyáltalán nem tudjuk, honnan származik, ami szintén nem könnyíti a helyzetünket.
Hogyan vizsgáltuk?
Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az adatgyűjtés során rögzített állapothoz képest lehetnek kisebb eltérések, mert a készletek nem minden esetben vannak maximálisan feltöltve (ebben akár napi eltérés is lehet), és a beszállítók is változnak. Eltérések lehetnek ugyanazon áruházlánc egyes boltjainak kínálatában is.
A vizsgált boltok alapterülete és ezzel arányosan a választék is eltérő. Lehetőség szerint nagy alapterületű, nagyobb kínálatú boltokban végeztük az adatgyűjtést. A legnagyobb alapterülettel és egyben kínálattal az Auchan és a Tesco hipermarketekben találkoztunk. A diszkontokban – Aldi, Coop, Lidl, Penny Market – ennél jóval mérsékeltebb az árukínálat.
A Tescóban és az Auchanban 80-nál több termék közül választhatunk, míg a Lidl, Aldi, Penny Market kínálatában maximum 20 terméket találunk (a Penny Marketben száraz hüvelyes termékek pl. egyáltalán nem kaphatók).
A táblázatban feltüntettük a vizsgált termékek számát.
Jelölni vagy nem jelölni
Gazdaságilag kedvezőbb, ha Magyarországon termett/készített termék van jelen a hazai piacon, arról nem is beszélve, hogy ennek a kisebb utaztatás miatt a környezetterhelése is kisebb, mint egy távolról érkező terméké.
Az élelmiszerek hatályos jelölési rendelete szerint a jelölésen csak akkor kötelező feltüntetni az eredetet vagy a származási helyet, amennyiben a megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől (pl. mexikói pizza, amit Németországban gyártanak).
Az új jelölési rendelet (fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelete), amelyet (egy-két kivételtől eltekintve) 2014. december 13-tól kötelező alkalmazni, részletesebben szabályozza a származási ország és eredet helyének megjelölésével kapcsolatosan feltüntethető információkat.
Továbbra is megmarad azonban az a szabály, hogy egy terméknél a származási ország vagy az eredet helyének megjelölése – néhány kivételtől eltekintve – önkéntes módon történik, és csak akkor válik kötelezővé, ha jelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti.
Kíváncsian várjuk, történik-e a közeljövőben változás az adatok feltüntetésében, akárhogy is változik a szabályozás. Az Európai Bizottság malmai lassan őrölnek, hiszen a 2011-ben elfogadott új szabályozás is csak annyit tartalmaz, hogy a Bizottság 2014. december 13-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többféle élelmiszercsoport – köztük a feldolgozatlan és az egyetlen összetevőből álló élelmiszerek – származási országának vagy eredetük helyének kötelező megjelöléséről.
Az, hogy a csomagolásról egyértelműen kiderüljön, honnan származik valójában az áru, még távoli jövő, de vélhetően változni fog, ha a forgalmazók és kereskedők felismerik, hogy versenyelőnyt jelenthet az információ közlése, és hogy ezt a növekvő fogyasztói igényt csekély költséggel ki tudják elégíteni.
Addig is: fogyasztóként érdemes olyan gyártótól vagy közvetlenül a termelőtől vásárolni, amelyről hiteles háttérinformációink vannak.

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.
***