| Markovics Vera
A szappanokról
Annak ellenére, hogy Magyarországon a higiénia fontosságának hangsúlyozása még nem vehető le a napirendről, azt is tudomásul kell venni, hogy megszaporodtak a tisztálkodószerek túlzott használatából eredő bőrproblémák.
A fejlettebb országokban a
bőrgyógyászok már egyértelműen ezek ésszerűtlen használatából eredő
bőrbetegségekre figyelmeztetnek.
Mivel mosakodjunk?
Az
emberek évszázadokon keresztül szappannal és vízzel mosakodtak. A szappant régen
a föníciaiak, kecskezsírból és bükkfa hamujából állították elő, s már akkor
nagyon okosan bőrbetegségek kezelésére is használták. Az igazi szappan vizes
oldata lúgos, s mivel a bőr enyhén savas vegyhatású (pH), a reklámok éveken
keresztül lebeszéltek a szappanos mosakodásról. Pedig az egészséges bőr,
különösen fiatal korban, viszonylag gyorsan újjátermeli védőköpenyét, s
egyébként is egy enyhén savas tonikkal, vagy otthon is elkészíthető öblítővízzel
könnyen visszaállítható az arc bőrének savas pH értéke.
Miért jó a szappan?
Túlságosan szennyezett környezetben élünk, a
víz önmagában nem tisztít kellően. A szappan, mint enyhe peeling (bőrradír), a
zsíros piszoktól és az elszarusodott hámsejtektől is megszabadítja a bőrt, s így
az üdébbé, frissebbé válik. Az enyhén lúgos szappan mivel szaruoldó, bőrpuhító
hatású, segíti a bőr természetes működését, öntisztulását. A tapasztalatok
szerint a vastag szaruval borított bőrfelszín nem csak száraz érzete miatt
kellemetlen, de szigetelő tulajdonsága miatt a hatóanyagok felszívódását is
gátolja. A puhán tartott bőr ápolásához viszont lényegesen kevesebb kozmetikumra
van szükség.
Mint mindenben itt is a mérték a lényeg!
Az egészséges
bőrűek, bőrtípustól függetlenül, nyugodtan mosakodhatnak szappannal, mindössze
arra vigyázzanak, hogy ne szappanozzák magukat nyakra-főre. Ha valaki egész nap
az irodában ül, s nem verejtékező típus, akkor a napi tusoláskor bőven elég, ha
csak a szennyezett területeket szappanozza be (arc, fül, nyak, lábak, az apokrin
mirigyekkel ellátott genitáliák tájéka), s a kádfürdőt csupán heti 1-2 alkalomra
korlátozza. Minél agresszívebb mosóhatású szerrel tisztálkodik valaki, annál
intenzívebb bőrápolásra van szükség. Természetesen a zsírosabb, robusztusabb
bőrűek többet elviselnek, mint a vékony, száraz bőrük, akiknek reggelente elég
csak vízzel, vagy alkoholmentes tonikkal felfrissíteni az arcukat.
A
kelleténél gyakoribb fürdés, a bőrön maradt habmaradék, a rossz minőségű
szappan, a kemény víz természetesen kiszáríthatják a bőrt, ami a különféle
kozmetikumokban lévő kritikus anyagokra sokkal érzékenyebbé
válik.
Milyen a jó szappan?
A klasszikus szappan növényi és
állati zsírok (marhafaggyú, disznózsír) valamint lúgok összefőzésével készül. A
kívánt hatás érdekében általában különféle zsírokat és olajakat kevernek össze.
A tipikus szappan 60% marhafaggyú Na(nátrium)-sójából (Sodium Tallowate) és 27%
kókuszzsír Na-sójából (Sodium Cocoate) áll. A marhafaggyú kevésbé habzó, de
szelíd anyag. A kókuszzsír intenzív habzást biztosít, de egyesek szerint
irritálóbb hatású. A kemény szappanok nátronlúgot (Sodium Palmitate), a
folyékony és kenő szappanokhoz kálilúgot használnak, ezt kíméletesebbnek tartják
(a Potassium Oleate pl. az olajsav kálium sója).
A szappanok
minőségét elsősorban a készítésükhöz felhasznált növényi és állati zsírok, valamint a
beléjük kevert anyagok határozzák meg. Aki az állati nyersanyagoktól ódzkodik,
növényi olajokkal, viaszokkal készült szappanokat keressen. Az alapanyagok
tisztasága szintén befolyásolja a minőséget, ez azonban a laikus vásárló előtt
teljesen rejtve marad.
Az üzletek kínálatából egyáltalán nem könnyű
választani. Nyilvánvaló, hogy mindenki jó minőségű terméket szeretne vásárolni.
Az igazán jó szappanok természetes
anyagokból készülnek, növényi olajakat, viaszokat gyógynövénykivonatokat
tartalmaznak, illóolajjal illatosítottak, konzerválószertől, ásványi
anyagoktól és Ethylene-Diamino-Tetra-Acetate (EDTA) környezetet szennyező
segédanyagtól is mentesek.