| Diospatonyi Ildikó
Rákkeltő benzol az üdítőitalokban
Ártalmatlan tartósítószerek házasságából rákkeltő anyag is születhet a poharunkban. A kockázat nem túl magas, de a folyamatot részben homály fedi, és a benzolra nincs határérték – marad a jól bevált óvatosság.
Először a kilencvenes években merült fel a gyanú, hogy az
üdítőitalok tartósítására használt benzoesav (E 210) és sói (nátrium-,
kálium- vagy kalcium-benzoát: E 211 – E 213) az aszkorbinsavval (E 300) reagálva benzolt
képeznek. A benzoesav és a benzoátok széles körben alkalmazott élelmiszer-ipari
tartósítószerek, amelyeknek erős hatásuk van a baktériumokra, élesztőkre és
penészgombákra.
Az élelmiszeripar ezeket mesterségesen állítja elő, de egyes
gyümölcsökben és fűszernövényekben (pl. vörös és fekete áfonya, szilva, illetve
szegfűszeg és fahéj) is megtalálhatók. Az önmagában veszélytelen aszkorbinsavat
is előszeretettel használja az élelmiszeripar, hiszen a magas cukortartalmú,
aromásított italok gyümölcs híján természetes eredetű C-vitamint sem
tartalmaznak, elsőre tehát jó ötletnek tűnik ezekhez az üdítőkhöz
aszkorbinsavat adagolni.
Csakhogy a keletkező benzol rákkeltő hatású, mérgező anyag,
amely bőrön keresztül és belélegezve szívódik fel. A mérgezés fejfájást,
nyugtalanságot, álmatlanságot, súlyos esetben narkotikus tüneteket és
légzésbénulást okoz.
Sok a kétség
végezte 2006 márciusában százötven Nagy-Britanniában kapható üdítőitalon,
melyek egyharmadában mutattak ki benzolt. A vizsgálati eredmények szerint az
otthon hígítható üdítők nagyobb arányban tartalmazták az anyagot. A legmagasabb
értékeket az alacsony kalóriatartalmú, citrusfélékből készített italokban
mérték.
Jó tizenöt év elteltével a brit élelmiszer-felügyelet
százötven kereskedelmi forgalomban kapható üdítőital benzoltartalmát vizsgálta.
A mérési eredmények a termékek negyedében mutattak ki benzolt, és a minták
mintegy három százalékában találták az ivóvízre megállapított határértéknél
magasabb koncentrációban. Ezeket az árukat azonnal kivonták a forgalomból.
Az üdítőitalok benzoltartalmára nincs megengedett felső
határérték, csak az ivóvízre – ez az USA-ban és Európában is egy ezred
milligramm literenként. Amerikában az illetékes hatóság, az FDA (Food and Drug
Administration) a régóta ismert probléma ellenére máig nem határozott meg
semmilyen határértéket, mert egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy pontosan
milyen körülmények befolyásolják a benzol keletkezését. Az FDA szerint először
ezt kell tisztázni, és csak utána lehet szabályozni.
A Német Szövetségi Kockázatelemzési Intézet (BfR) 2005-ben
azt állapította meg, hogy a benzoátok és az aszkorbinsav reakciója nagyon sok
tényezőtől függ. Többek között a reakcióban részt vevő anyagok sűrűségétől, az
oldat lúgosságától vagy savasságától, bizonyos fémionok (pl. réz, vas)
jelenlététől, a hőmérséklettől, a tárolási időtől stb. A kutatóknak ugyanakkor
a reakció eredménye kapcsán egyelőre nem sikerült teljesen egyértelmű
törvényszerűségeket megállapítaniuk.
Jelen pillanatban annyit tudunk, hogy a megelőzés
legbiztosabb eszköze, ha a reakció két főszereplője nincs egyszerre a
poharunkban. Mivel az üdítőkben egyelőre a benzoátokat nem tudják más
engedélyezett tartósítószerrel kiváltani, az egyetlen lehetőség búcsút mondani
az aszkorbinsavnak.
Ha képződik benzol az üdítőitalban, akkor is rendszerint
nagyon kis mennyiségekről
van szó, amelyek önmagukban még nem veszélyeztetnék a fogyasztó egészségét.
Viszont arról sem szabad elfeledkezni, hogy a különböző forrásokból bevitt
tartósítószerek, adalékanyagok hatása összeadódhat. A BfR mérései szerint napi
negyven liter üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy a nagyvárosi forgalom
kipufogógázaiból aznap belélegzett benzol mennyiségével (kb. két század
milligramm) egyenértékű káros anyag jusson a szervezetünkbe. Nem beszélve a
dohányosokról, akik naponta átlagosan nyolctized milligramm benzolt lélegeznek
be. A szakemberek ennek ellenére határozottan azt szeretnék, hogy a biztonság
kedvéért az üdítőitalokban ne keletkezhessen benzol.
Az eddigi vizsgálatok során a palackos üdítőkön kívül más
élelmiszernél nem találkoztak ezzel a problémával. A dobozos gyümölcsleveket és
befőtteket hőkezeléssel tartósítják, vagyis benzol sem keletkezhet.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 17. számában.
Kép [cc] matt