Ne vásároljak egy napig? Kinek jó ez? Már rájöttek a lényegre a honlap bevezető írásában „a pénzünk szavazat – akár akarjuk, akár nem.” Ha nem veszem meg pénteken, akkor előtte csütörtökön, vagy utána szombaton. A heti pénzügyi egyenleg nem változik.

A pénzünk a szavazat. Én arra szavazok, hogy ne legyünk az EU élelmiszer hulladék lerakata, hazai terméket akarok venni. Részben egészségi, részben nemzetféltő, tehát termőföld- és munkaerő védelmi okokból is. Ezt reklámozza a MAGOR is. A levelezésem akkor szakadt meg Usztics Mátyással, amikor arra kértem, ne csak a termék forrása, hanem annak ára is legyen MAGOR. Igen, a magor jövedelmekhez igazított. A magor többség a rugalmatlan energia- és egyéb kötelező kiadások után a maradék elven költ az élelemre, és azt veszi meg, ami olcsó. És a kereskedelem kiszolgálja ezt az igényt. Van virsli 200Ft és 2000Ft/kg áron is. Gondolom az alsó határ nem igazán élelmiszerből van. Azt kéne elérni, hogy a kereskedelem ne forgalmazhasson ilyen 200 Ft-os, élelmiszernek látszó ártalmas dolgot.

Kormányunk nagyon vigyáz rám. Nem engedi, (leginkább az autóipari lobby nyomására) hogy a szomszédom autója környezetszennyező legyen, évente elküldi zöldkártya vizsgálatra. Amilyen erkölcsi jogon ezt megteheti az emberi környezet védelme érdekében, ugyanilyen alapon (mondjuk a tudatos vásárlók nyomására) megtehetné az élelmiszerek vonatkozásában is az ember védelme érdekében is. A fogyasztóvédelmi felügyelőséggel levelezve tudtam meg, hogy van valami Magyar Élelmiszerkönyv, és abban van meghatározva a minimális követelményszint. Az ezzel való foglalatosság lehetne az egyik téma, amit a tudatosok tehetnének. Ezt kéne társadalmi vizsgálat tárgyává tenni, netán a gusztustalan példákat a TV-ben is közszemlére tenni, mindaddig amíg nem sikerül elérni az élelmiszernek látszó hulladék hatósági kiszűrését. Amennyiben a külföldi nagy feldolgozók nem tudnak gyárilag előállított élelmiszer pótlékot behozni, árusítani, hanem csak a rendeset, akkor a hungarikum a HUNOR élelmiszer, és a hazai kistermelő ára is megint versenyképessé válik.

Tudom ennek mellékhatása nem igazán kedvező, mert megemelkedik az árszint. Ennek csillapítására is van ötletem. A régvolt HANGYA szövetkezethez hasonlóan létre kell hozni egy közös, termelő/fogyasztó szövetkezetet. Ebben a szövetkezetben nem történne vásárlás és akkor nem lenne pénzmozgás és nem lenne ÁFA sem. Egyrészt ez a 20%, továbbá a nagy/kis kereskedelmi árrés is megtakarítható, amit a szövetkezet két tagja megoszt egymás között, az internetes háttérrel és mobil telefonnal korszerűsített MDF piacon. Én nem pénzt adok a termelőnek, hanem a szövetkezet központi bankjában P (pénz) típusú részvényt vásárolok, és azt a virtuális árutőzsdén (mobil telefonon) elcserélem a termelő birtokában lévő azonos névértékű T (termék) típusú részvényre. Tehát tőzsdei részvények cseréje a folyamat. Nyilván előnyös üzletet kötök, mert a tőzsde valamelyik TELEPÉN (pl. MDF piacon, vásárcsarnoki standon, a termelő telkén, az én házam mellett véletlenül ott álló teherautóból két láda szabolcsi almát és egy zsák krumplit stb. sorsolnak ki, tehát) ajándékot is nyerhetek. Csak este fogom észrevenni, hogy a T típusú részvény értéke 0-ra zuhant. De optimista vagyok, másnap is tőzsdézek, persze csak kicsiben, a Fény utcai piacon, 2l tej és 1kg kenyér nyeremény értékhatárig. Sőt a lakásban megvan még a kémény, az egyre dráguló gáz helyett egy bála energia fű-, vagy „hunor gazdaságos” kukorica pellet is jó vásárfia lenne. Ez már az éves költségvetésemben jelentős tétel, kevés számú tranzakcióval jelentős összeget tudok más csatornába terelni.

Újabban az egészség is drágul. Talán tudatosan kéne átkutatni a népi bölcsesség tárházát, részben természetes gyógyszerek után, de fontosabb a betegség megelőzése, és még inkább az egészség megőrzése, (tudatos táplálkozás, tudatos életmód), hogy ne legyek a gyógyszergyári termékek tudatos vásárlója.

Van egy kis telkem, és kis kertem. Vettem hozzájuk egy kis könyvet is, ami az éves ültetés megtervezésétől a napi főzésen át az őszi befőzésig egy oksági folyamatként mutatja az éves gazdálkodást (funkció/költség) benne a hozadékként kapott élelmiszer- és életminőséget (benne a patikamentes egészséget) is.

A fenti szövetkezeti javaslatom mentén annak a módját kéne megtalálni, hogy a növény – a sajáthoz hasonlóan – a termelő kertjéből 24 órán belül a fogyasztónál legyen. Régen a városkörnyéki termelők délután, este szedtek, éjjel (kis edénykékben) szállítottak, reggelre a piacon volt a növény, és személyes garanciaként termelő is. Talán egy kisebb városrész és egy kisebb vidéki település köthetne megállapodást (ültetési tervet). Ennek keretében a városi időnkét meglátogatná a termelőt, (esetleg valamilyen munkában segít is) így kialakul a személyes kapcsolat, a bizalom, amire alapozva egy autó naponta házhoz szállítaná azt, amire az adott évre előre kalkulált kereten belül éppen megtermett. Igen, egy időtartományon belül a termés érési üteme határozza meg a fogyasztást, tehát a vevő is alkalmazkodik. Ez a közös érdek: a biztos piac, a garantált minőség és a szolid ár.

Nyilván egy tőzsdés, vagy jogász kinevet, de valahol ebben az irányban látom a kiutat. A tudatos vásárlói célom világos: teljesen felesleges adót, tágabban bármilyen pénzt adni a kormány kezébe, mert úgyis csak elherdálja. És átfogalmazom a tudatos lapon közölt igazságot: „a pénzünk szavazat – akár akarják, akár nem, a (magor által megfizethető) hunorra szavazok“.

Horváth Ákos, pályakezdő nyugdíjas