fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Milyen naptejjel ártunk a legkevesebbet?

| Tudatos Vásárló Biczó Gabriella

Vannak országok, ahol betiltották a naptejek használatát környezetvédelmi szempontok miatt. Más országokban még az sincs rajta a naptej címkéjén, hogy rákkeltő hatású lehet. Mi a baj a naptejekkel? Lehet-e naptej nélkül élni?

Időről időre felröppen egy-egy hír, amely szerint a naptejek többet ártanak, mint használnak. Hogy összetevőik az emberre és a környezetre is veszélyesek.

Nemrégiben Hawaiin, majd Palau szigetállamban tiltották be a naptejek használatát. A tilalom oka mindkét esetben, hogy a naptejekben található összetevők, elsősorban az oxibenzon és az oktinoxát, károsítják a korallokat, veszélyesek a halakra, vízi növényekre.

Palauban a tilalom 2020-tól lép életbe, és minden naptejre illetve UV-szűrős kozmetikai készítményre vonatkozik. Egyaránt tiltják az árusítást, a gyártást és az importot is. A döntésnek természetesen nem örült mindenki, habár tudományosan egyértelműen bizonyított, hogy a naptejek károsítják a vizek biodiverzitását. A nagy iparági cégek ellenzik az intézkedést, szerintük a naptejekben található vegyületek káros hatásait nem önmagukban kellene csupán vizsgálni, hanem más tényezőkkel együtt, amelyek szintén hatással vannak az érintett vizekre, úgy mint a globális felmelegedés, egyéb szennyezések.

Aki csatlakozik a TVE szupertagjaihoz, szeptember végéig ingyenes naptej-tesztet kap ajándékba.
Legyél Te is szupertagunk!

A teljes tiltás ellenzői között vannak azok is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a napsugárzás ellen az embernek védekeznie kell, súlyos egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha nem használnak napvédő terméket. Fontos az élővilág védelme, de a tiltás miatt attól tartanak, hogy megnő a bőrrákos esetek száma.

A naptejekkel kapcsolatos viszonyunkat – hogy tudniillik használjuk vagy sem – sok tényező bonyolítja. Először is az emberi szervezetnek szüksége van D-vitaminra, amit elsősorban a napfénytől „kaphatunk”. Másodsorban azonban a napsugárzás káros, ami ellen valamilyen módon védekeznünk kell.

Fizikai és a kémiai fényvédők 

Kétféle típusa létezik a naptejeknek – a fizikai és a kémiai fényvédők. A fizikai fényvédőket a kémiaival szemben nem szívódnak fel a bőrben, ezért biztonságosabbak. Bár van jobb választás, igazán megnyugtató nincs. A naptejekben még mindig vannak olyan összetevők, amelyek károsak a környezetünkre és ránk, emberekre is. A gyengébb ózonpajzs miatt erősebben ér minket az UV-sugárzás, a bőrrák és az UV-sugárzás között pedig egyértelmű összefüggés van. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a naptejhasználat megelőzi a melanóma kialakulását, maximum csökkenti vagy késlelteti azt.

Azok a fentebb említett országok, amelyek betiltották a naptejeket két összetevőt tettek felelőssé az élővilág pusztulásáért: az oxibenzont és az octinoxátot. Ugyanez ez a két kémiai összetevő a legveszélyesebb az emberre is. Mindkettő bejut az emberi szervezetbe, a bőrön át felszívódik és megzavarja a hormonháztartást, a nemi hormonok és a pajzsmirigyhormonok működését kedvezőtlenül befolyásolhatja. Különösen kisgyermekeknél és terhes nőknél kerülendők.

Létezik más alternatíva, ami hatékony UVA-szűrő, ez pedig az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán), amiről jelenleg úgy tudjuk, hogy nem szívódik fel a bőrben és nem befolyásolja a testünk hormonháztartását.

Újdonság, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) osztja az amerikai szakhatóság véleményét abban, hogy a titándioxid rákkeltő hatású lehet, ha belélegezzük. Az európai szakhatóság szintén egyetért a titándioxid lehetséges rákkeltő hatásával, ezért az EU egy új szabályozást készített elő, amelynek értelmében minden olyan terméken fel kell tüntetni a rákkeltő figyelmeztető jelzést, amelyben megtalálható a titándioxid. Jellemzően vegyi- és kozmetikai termékekben fordul elő, a naptejben is. Végül levették a napirendről, köszönhetően az iparág óriási lobbijának, pedig betiltásról szó sem volt, csupán egy figyelmeztető címkéről, amely arra hívta volna fel a figyelmet, hogy belélegezve a titándioxid rákkeltő hatású lehet. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője több cikket is publikált naptej témában, ő azon az állásponton van, hogy semmiképpen ne használjunk spray formában titándioxidot tartalmazó naptejet.

Nem létezik olyan napvédő krém, amely teljesen kockázatmentes mind az emberre, mind a környezetünkre. Úgy tűnik, csak elég jó megoldásaink vannak, tökéletes, valódi zöld alternatíva egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Amit azonban megtehetünk (és tegyünk is meg):

  Ne menjünk napra 11 és 15 óra között, maradjunk árnyékban,

  Viseljünk könnyű ruhát a nap ellen,

  Ha naptejet választunk, mindig olvassuk el az összetevők listáját,

  Kerüljük az olyan termékeket, amelyek spray formátumúak és titándioxidot tartalmaznak. Titándioxidot csak krémként használjunk,

  Részesítsük előnyben a fizikai fényvédőket a kémiaival szemben (előbbi nem szívódik fel a bőrben),

  Ha mégis kémiai fényvédőt használunk, akkor az avobenzon összetevőjű számít a legbiztonságosabbnak,

  Ne süttessük magunkat a napon akkor sem, ha magas faktorszámú termékkel kentük be magunkat, mert hamis biztonságérzetet ad.

Nem egyszerű feladat naptejet választani, ha környezeti és egészségügyi szempontokat is szeretnénk figyelembe venni. Egy biztos: a nap káros sugarai ellen védekeznünk kell, a lehető legegyszerűbb, ha a déli órákban nem megyünk napra, más esetekben pedig fizikai fényvédelemről gondoskodunk.


A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-18-19) támogatásával készült.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek