
| Tudatos Vásárló
A „Made in Europe” nem garancia a humánus munkakörülményekre
Embertelen munkakörülmények az európai ruha és cipőiparban – újabb bizonyítékok Szerbiából, Ukrajnából és Magyarországról.
A Clean Clothes Campaign ma megjelent kutatási összefoglalója az „Embertelen körülmények az európai ruhaiparban” extrém alacsony bérekről és kíméletlen munkakörülményekről számol be a Kelet és Délkelet-európai régióban.
A túlórák ellenére sok ukrán munkás csupán havi 89 eurót keres, míg a megélhetéshez ennek a négy-ötszöröse lenne szükséges. Az üzemek felvásárlói között olyan márkák állnak, mint a Benetton, az Esprit, a GEOX, a Triumph és a Vero Moda.
A nemzetközi divatmárkáknak Kelet és Délkelet-Európa maga a munkabérparadicsom – a lehető legkevesebbet kell fizetniük a termékek legyártásáért. Sok cég „Made in Europe” jelöléssel hirdeti termékeit, mely azt sugallhatja, hogy a termékek tisztességes munkakörülmények között készültek. A valóságban azonban a régió 1,7 millió ruha- és cipőipari munkása közül sok szegénységben él, jelentős felhalmozott adóssága van. Sokan borzasztó munkakörülmények között dolgoznak és muszáj rengeteget túlórázniuk – vagy azért mert kötelezik rá őket, vagy azért, mert különben nem tudna megélni.
Az embertelen munkakörülmények között dolgozó munkások olcsó munkaerőt jelentenek, de ugyanakkor tapasztaltak és képzettek. Gyakori eset, hogy a többségében női munkások havi bére épp hogy eléri a hivatalos minimálbért. A vizsgált régióban, Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér, 89 euró, és Szlovákiában a legmagasabb, 374 euró. Azonban a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem, mely lehetővé tenné egy család számára, hogy fedezze az alapvető szükségleteit, ennek a négy-ötszöröse – Ukrajna esetében 438 euró.
A törvényes minimálbérek a régióban a szegénységi küszöb és a megélhetési szint alatt vannak, és ez borzalmas következményeket eredményez. „Előfordul, hogy egyszerűen nincs mit ennünk”, mondta egy ukrán munkás. Egy magyar munkás a következőt nyilatkozta az interjú során „elértünk odáig, hogy most ez, amit megkeres a dolgozó, ez arra elég, hogy befizeti éppen a villanyszámláját, vagy tényleg befizeti, ami költségei vannak, kajára igazán már túl sok nincs.”
A tanulmány elkészítéséhez 110 magyar, szerb és ukrán cipő- és ruhagyárban dolgozó munkással készült interjút, melyekből kiderült, hogy sokukat kötelezik a túlórára, hogy elérjék a termelési normát. A munkások többsége még így is alig keres többet, mint a törvényes minimálbér.
A megkérdezett munkások közül sokan veszélyes munkakörülményekről számoltak be, mint a mérgező anyagoknak és hőnek való kitettség, egészségtelen körülmények, kötelező és ki nem fizette túlóra, méltánytalan bánásmód. A munkások állandó veszélyben érzik magukat, hogy elbocsátják vagy áthelyezik őket, meg vannak félemlítve.
A fizetések és a méltányos megélhetéshez szükséges bér különbségei
„Amikor a szerb munkások megkérdezik, hogy a nyári hőségben miért nincs légkondicionálás, vagy miért korlátozzák az ivóvízhez való hozzáférésük, miért kell megint szombaton dolgozniuk, a válasz minding ugyanaz: »Arra van az ajtó«.’”
Az alacsony Kelet-európai munkaerő hozzájárul a nemzetközi divatmárkák szép nyereségéhez. A tanulmányban szereplő üzemek számos nemzetközileg ismert divatmárkának termelnek, mint a Benetton, az Esprit, a GEOX, a Triumph és a Vero Moda.
A Clean Clothes Campaign felszólítja az érintett cégeket, hogy fizessenek a méltányos megélhetéshez szükséges bért a munkásoknak, és működjenek együtt beszállítóikkal, hogy felszámolják az illegális és kegyetlen munkakörülményeket, amelyet a „Embertelen körülmények az európai ruhaiparban” című új tanulmányukban mutatnak be.
Alább letölthetőek az egyes országok, Ukrajna, Szerbia és Magyarország kutatásait összefoglaló angol nyelvű dokumentumok, valamint a három tanulmány átfogó megállapításait tartalmazó összefoglaló.
A magyarországi kutatás a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával, a cikk a Zöld Forrás PTKF/625/2017 jelű pályázat támogatásával készült.