A szuper- és hipermarketek esetében a lakosság 32%-a,
diszkontok esetében pedig 30%-a többnyire megbízhatatlannak tartja a vásárolt élelmiszereket.
Ezzel szemben a legtöbben (24%) a hagyományos piacokon kapható termékekben
bíznak meg – derül ki egy 2009 márciusában végzett kérdőíves felmérésből,
amelyben a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatait,
attitűdjét és véleményét vizsgálták. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 1.000 fős
mintán végzett kutatás nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A kutatás kimutatta, hogy a csomagoláson feltüntetett
információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság negyede szkeptikus.
Tizenhét százalék azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak
nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7% egyáltalán nem hisz a
címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70%-a kisebb kétségekkel rendelkezik
a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6% bízik meg feltétel nélkül a
termékeken szereplő információkban.

A személyes tapasztalatokkal kapcsolatban megállapították,
hogy a lakosság 66%-a vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn
belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével
rendelkezett. A válaszokból az is kiderül, hogy városokban, főként a megyeszékhelyeken
jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a
községekben.

A lakosság 78%-a a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek
az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya (65%) a
tejtermékeket és tejkészítményeket illetően is jellemzőnek tartja a hamisítást,
míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61%). Az olyan
termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az
édességek, snackek a válaszadók 20-25%-a ítéli veszélyesnek a hamisítás
szempontjából – derül ki az eredményekből.

Forrás: MTI

Kép [cc] jilclardy