| Tudatos Vásárló
Jótállási, javíttatási jogok klíma vásárláskor
Egy jó klímaberendezés beszerzése nem kis körültekintést és tervezést igényel, és akár több százezer forintba is kerülhet. A tudatos fogyasztónak, mielőtt vásárolna és döntene valamely termék mellett, mindenképpen érdemes tájékozódnia az őt megillető jogokról és kötelezettségekről is, arra az esetre, ha a készülékkel később fogyasztóvédelmi probléma lenne.
A vásárlók szeretnének tisztában lenni azzal, hogyan járjanak el, ha problémájuk van egy megvásárolt termékkel vagy szolgáltatással, a kereskedőknek pedig fontos a fogyasztóbarát magatartás.
A fővárosban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ingyenes szolgáltatás keretében a Budapesti Békéltető Testület, az országban máshol pedig a megyei kereskedelmi és iparkamarák a mellettük működő békéltető testületek közreműködésével segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat vitás ügyekben.
A TVE 12 különböző márkájú, összesen 48 (inverteres, oldalfali split) klímaberendezést tesztelt laboratóriumban. Az eredményeket 1930 Ft-ért itt nézheted meg >>>
Tönkrement az új légkondi – mihez van jogunk?
A budapesti Testület elé került egyik ügyben például a fogyasztó százötvenezer forintos klímát vásárolt, ami nem sokkal utána elromlott. A kereskedő csak és kizárólag javítani volt hajlandó a terméket, de az ez után is még kétszer ment tönkre. Bizonyos kereskedők akár a három-négyszeri sikertelen szerviz és a továbbra is működésképtelen termék ellenére is kizárólag a javítást hajlandóak vállalni. A cserét vagy pedig a vételár-visszafizetést elutasítják. Joggal teszik ezt?
A fogyasztóvédelmi előírások egyáltalán nem határozzák meg pontosan, hogy a hibás termék hány javítása után köteles a vállalkozás már mindenképp az ingyenes cserére vagy például a vételár visszafizetésére. Van a fogyasztók között, aki úgy tudja, hogy például kettő, és van, aki már ezzel szemben három javításról tud, ami után már mindenképp kötelező a csere – holott ilyen szám a törvényekben, a jogszabályokban egyáltalán nem szerepel. Ez pedig azt jelenti, hogy adott esetben akár már rögtön – az első meghibásodáskor – vagy pedig az első, sikertelen javítást követően is lehet kérni a cserét!
Mit tehetünk, ha hibás a termék és nem javítják?
Ha hibás volt a megvett termék, a fogyasztók elsősorban ingyenes javítást vagy cserét kérhetnek, de ha ezeket a vállalkozás nem teljesíti vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor – másodsorban – kérhető a vételár leszállítása vagy pedig a teljes vételár visszatérítése.
Amikor a kérdés az, hogy a vállalkozás az ingyenes javítást vagy a cserét teljesítse, már eleve figyelembe kell vennie, az adott hibás termék mennyibe került, jelentős hibáról van-e szó, és mindez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak.
Így például a fenti esetben, ha a fogyasztó vásárolt egy klímát 150 ezer forintért, de az tönkremegy, és egyáltalán nem hűt, akkor már minden egyes nap jelentős sérelemmel jár a vásárló számára, különösen nyáron. Hiszen azt a berendezést a mindennapi használatra, hűtésre vásárolták meg. Tehát adott esetben akár már felmerülhet rögtön – már az első meghibásodásnál – a csere lehetősége. Továbbá, ha a vállalkozás kijavításra vagy kicserélésre átveszi az adott terméket, akkor a javításnak vagy a cserének megfelelő határidőben kell megtörténnie annak érdekében, hogy a fogyasztó érdekeit kíméljék. A kereskedőnek törekednie kell a tizenöt napon belül történő kijavításra.
Ha első körben a fogyasztó és a vállalkozás a javításban állapodott meg, akkor pedig már a legelső, sikertelen kijavítás ismét megalapozhatja a csereigényt.
Nem kell hónapokig várni a javításra
A fogyasztót egyúttal nem lehet arra kényszeríteni, hogy akár hónapokig várjon a termék kijavítására, ahogy arra sem, hogy egymás utáni többszöri sikertelen javítást tűrjön el. Mivel a vállalkozásnak egyrészt törekednie kell a tizenöt napon belül történő elvégzésre, másrészt a javítás során a fogyasztó érdekeit kímélve kell eljárnia, így ugyanúgy, már akár az első, de egyébként elhúzódó javítási folyamat szintén alapot adhat a cserére. Ezt is persze mindig, esetről esetre lehet csak eldönteni, figyelembe véve a fenti körülményeket, így például a hiba jellegét, a termék árát, és hogy ez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak. Ezért, akár a fenti klímás ügyben is, már az első eredménytelen szervizt követően is egyértelműen kérhető a csere.
Itt fontos tudni azt is, hogy mivel a klímaberendezés jelen esetben tartós fogyasztási cikknek minősül, ezért arra egyéves kötelező jótállás vonatkozik. Ha ezen az időn belül romlik el a termék, akkor a kereskedőnek bizonyítania kell, hogy a hiba oka csak később, a vásárlást követően keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztónak elsősorban az ingyenes javításra, cserére, másodsorban pedig a teljes vételár visszatérítésére, vételár leszállításra vonatkozó joga megalapozott lehet.
Összességében pedig ilyenkor két évig lehet reklamálni a kereskedőnél a hiba miatt, de a megvásárlást követő egy éven túli meghibásodás esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy eleve rossz, azaz hibás készüléket kapott.
Mi van akkor, ha a beépített klíma romlik el az újonnan vett társasházi lakásban?
Az újonnan épített lakások esetén a kivitelezésre szintén kötelező jótállás (garancia) érvényesül. Nem csak a fogyasztónak átadott új lakás részét képező, már eleve beépített klímára, hanem annak további elemeire is. A kötelező jótállási idő itt három, öt vagy tíz év attól függően, hogy milyen épületberendezésről van szó. Ez esetben a lakást szolgáló szellőztető berendezésre és a klímaberendezésre hároméves jótállás vonatkozik, amelyet a lakás műszaki átadás-átvételétől kell számítani.
Erről a jótállásról a lakás tulajdonosának jótállási jegyet kell kapnia, és ezzel lehet a jótállásból fakadó jogokat érvényesíteni (de ha ezt nem kapta meg, akkor is fennáll a kivitelezőnek a hiba miatti felelőssége).
Nem árt tudni, ebben az esetben a vállalkozó a bejelentett hibát tizenöt napon belül köteles megvizsgálni, és ha javítás, csere vagy valamilyen munka újbóli elvégzése válik szükségessé, úgy kell eljárnia, hogy az ne akadályozza a lakás használatát.
A jótállási kötelezettsége alól kizárólag akkor mentesülhet a kivitelező, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a műszaki átadás-átvételt követően keletkezett.
Szempontok, tanácsok klímaberendezés kiválasztásához és megvásárlásához
1. Mivel a klímaberendezéseket hosszú távú használatra választják a fogyasztók, és vételáruk meglehetősen magas, érdemes utánanézni az adott gyártó által biztosított, önkéntes jótállásnak, azaz a garanciának is, ami a kötelező egyéves jótálláson felül jár. Javasolt olyan készüléket vásárolni, amelyre a gyártó akár öt-tízéves jótállást is vállal. Tudnunk kell, hogy az önként vállalt jótállás érvényességéhez bármilyen feltételt előírhatnak: így például egy adott honlapon történő regisztrációt és a garancia online érvényesítését. Mindig nézzünk utána ezeknek a részletesebb feltételeknek is, máskülönben nem biztos, hogy részesülünk az önkéntes jótállás biztosította további kedvezményekben.
2. Ne feledjük, hogy a klímaberendezés nemcsak nyáron hűt, téli fűtésre is használható. Ha kifejezetten a fűtés is szempont a vásárláskor, érdemes e jellemzőre is kiemelt figyelemmel lenni a különböző termékek összehasonlítása során.
3. Egyáltalán nem mindegy a klíma kiválasztása során, hogy az adott forgalmazó milyen szervizháttérrel rendelkezik. Nézzünk utána ennek is a forgalmazónál vagy az interneten, ellenkező esetben könnyen találkozhatnak – hiba esetén – akár elhúzódó javítással.
4. Őrizzük meg a berendezéshez kapott számlát és a jótállási jegyet, hiszen ezekkel lehet – bármelyikkel a kettő közül – a klímára járó kötelező egyéves jótállást érvényesíteni.
5. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy meghibásodott a berendezés, azonnal jelezzük a kereskedőnek! A szerviztől kizárólag ingyenes javítást lehet kérni, ellenben a kereskedőtől (aki a számlán szerepel feltüntetett vállalkozásként) mind az ingyenes javítás vagy pedig a csere kérhető.
6. Ha a kötelező egyéves jótállási időn belül jön elő a hiba, akkor a készüléket rendszerint a fogyasztó otthonában kell megjavítani. Amennyiben ez mégsem kivitelezhető, akkor a szerviznek vagy a kereskedőnek kell gondoskodnia a leszerelésről és elszállításról, majd a javítás/csere után pedig a visszaszállításról és a felszerelésről. Mindezeknek a költsége a vállalkozást terheli a jótállási időn belüli hiba esetén.
(Cikkünk a Budapesti Békéltető Egyesület információi alapján készült.)
Képek: pixabay.com
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-18-19) támogatásával készült.