fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

A globális kereskedelem hálójában: halfogyasztás

| Gulyás Emese

Egy bevásárlóközpont fagyasztott halkínálatát vizsgálva a Tudatos Vásárló utánajárt, honnan érkeznek hozzánk a halak, és hogy mindez milyen környezetszennyezéssel jár.

Mi az a FAO-kód?
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett –
egyébként szabálytalanul – a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati
területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger,
Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes
kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb
esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás
megtekinthető a FAO honlapján

Az átlag magyar körülbelül 3 kg halat eszik évente, míg
húsfogyasztása közel 70 kg. Ám az egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés,
legalábbis a szállítással járó levegőszennyezés tekintetében, nagyobb mint a
húsfogyasztásé. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel
kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági
Szervezetének (FAO) adatai szerint.

Nem egyszer a Magyarországon tenyésztett fajtákat is a föld
másik feléről importálják, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel; felmerül
az a kérdés is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott haláru nem
rejt-e élelmiszer-biztonsági kockázatokat.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hazai kereskedelemben
is kapható fagyaszott halak fogyasztásának szállításból eredő környezeti
hatását. Külön jelöltük, ha az adott halfajta Magyarországon őshonos vagy
tenyésztik.

A távolságok becsléséhez a származási ország fővárosa és
Budapest távolságát vettük alapul. Az európai országok esetében
valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi országnál vízi és közúti
szállítás kombinációival számoltunk.

Abban az esetben, ha az árun a származási helyet csak FAO-kóddal
jelölték, a régió legnagyobb exportőr országának fővárosa és Budapest közötti
távolsággal számoltunk.

Haltípus megnevezése a termékcímkén


Származási ország


Távolság (km)


Egy kg halárura jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg)


Őshonos vagy tenyésztik Magyarországon

 


Kapható bio minősítésű hazai forrásból?


Aqua della

Törökország

1 050


0,28

nem

nem

Cápa

Olaszország

1250


0,34

nem

nem

Argentína

11 900


1,87

Harcsa

Vietnám

8 900


2,40

igen

igen

Hekk

Argentína

11 900


1,87

nem

nem

Hering

Litvánia

1 090


0,29

igen

nem

Kék whiting

Kína

7 350


1,98

nem

nem

Lazac

USA

7 400


1,28

nem

 

nem

Chile

12 800


1,99

Lengyelország

500


0,13

Skócia

1 940


0,52

Norvégia

1 510


0,41

Litvánia

1 090


0,29

Makréla

Argentína

11 900


1,87

nem

 

nem

Írország

1 915


0,52

Litvánia

1 090


0,29

Skócia

1 940


0,52

Pisztráng

Lengyelország

500


0,13

igen

igen

Ponty

Argentína

11 900


1,87

igen

 

igen

 

Tintahal

Ausztrália

15 722


2,46

nem

nem

Tonhal

Argentína

11 900


1,87

nem

 

nem

Spanyolország

2 550


0,69

Tőkehal

Argentína

11 900


1,87

nem

nem

Kína

7 350


1,98

Vajhal

Argentína

11 900


1,87

nem

nem

Sügér

Ausztria

215


0,06

igen

igen

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 12. számában.

Kép [cc] Vic
Impey
, Fernando
Ariotti

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek