| Gulyás Emese
A globális kereskedelem hálójában: halfogyasztás
Egy bevásárlóközpont fagyasztott halkínálatát vizsgálva a Tudatos Vásárló utánajárt, honnan érkeznek hozzánk a halak, és hogy mindez milyen környezetszennyezéssel jár.
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett –
egyébként szabálytalanul – a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati
területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger,
Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes
kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb
esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás
megtekinthető a FAO honlapján.
Az átlag magyar körülbelül 3 kg halat eszik évente, míg
húsfogyasztása közel 70 kg. Ám az egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés,
legalábbis a szállítással járó levegőszennyezés tekintetében, nagyobb mint a
húsfogyasztásé. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel
kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági
Szervezetének (FAO) adatai szerint.
Nem egyszer a Magyarországon tenyésztett fajtákat is a föld
másik feléről importálják, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel; felmerül
az a kérdés is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott haláru nem
rejt-e élelmiszer-biztonsági kockázatokat.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hazai kereskedelemben
is kapható fagyaszott halak fogyasztásának szállításból eredő környezeti
hatását. Külön jelöltük, ha az adott halfajta Magyarországon őshonos vagy
tenyésztik.
A távolságok becsléséhez a származási ország fővárosa és
Budapest távolságát vettük alapul. Az európai országok esetében
valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi országnál vízi és közúti
szállítás kombinációival számoltunk.
Abban az esetben, ha az árun a származási helyet csak FAO-kóddal
jelölték, a régió legnagyobb exportőr országának fővárosa és Budapest közötti
távolsággal számoltunk.
Haltípus megnevezése a termékcímkén |
|
|
|
|
|
|
Törökország |
1 050 |
|
nem |
nem |
Cápa |
Olaszország |
1250 |
|
nem |
nem |
Argentína |
11 900 |
|
|||
Harcsa |
Vietnám |
8 900 |
|
igen |
igen |
Hekk |
Argentína |
11 900 |
|
nem |
nem |
Hering |
Litvánia |
1 090 |
|
igen |
nem |
Kék whiting |
Kína |
7 350 |
|
nem |
nem |
Lazac |
USA |
7 400 |
|
nem
|
nem |
Chile |
12 800 |
|
|||
Lengyelország |
500 |
|
|||
Skócia |
1 940 |
|
|||
Norvégia |
1 510 |
|
|||
Litvánia |
1 090 |
|
|||
Makréla |
Argentína |
11 900 |
|
nem
|
nem |
Írország |
1 915 |
|
|||
Litvánia |
1 090 |
|
|||
Skócia |
1 940 |
|
|||
Pisztráng |
Lengyelország |
500 |
|
igen |
igen |
Ponty |
Argentína |
11 900 |
|
igen
|
igen
|
Tintahal |
Ausztrália |
15 722 |
|
nem |
nem |
Tonhal |
Argentína |
11 900 |
|
nem
|
nem |
Spanyolország |
2 550 |
|
|||
Tőkehal |
Argentína |
11 900 |
|
nem |
nem |
Kína |
7 350 |
|
|||
Vajhal |
Argentína |
11 900 |
|
nem |
nem |
Sügér |
Ausztria |
215 |
|
igen |
igen |
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 12. számában.
Kép [cc] Vic
Impey, Fernando
Ariotti