A Fauna Egyesület három
másik állatvédő szervezettel közösen a négy visegrádi országban (Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) végzett felmérést, amelynek során a
kiskereskedelmi láncok állatvédelmi elkötelezettségét és a különböző
gazdálkodásból – ketreces, mélyalmos, szabadtartás és bio – származó tojás
forgalmát vizsgálta.

„Nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban
egyetlen állati eredetű élelmiszer van, amelynél létezik állatbarát
gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain, ez pedig a tojás. Ezért
fókuszáltunk ebben a jelentésben a tojásra” – mondta Pencz Levente, a Fauna
Egyesület programigazgatója.

Az állatvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a
kiskereskedelmi láncok szorítsák vissza a ketreces tartásból származó tojás
forgalmát és helyezzék előtérbe az alternatív tartásból származó tojások
kínálatát. A fogyasztókat arra biztatják, hogy nézzék meg a tojások jelölését,
amelynek első száma az állattartási módot mutatja. (A 0 ökológiai tartási
rendszert, az 1-es szám szabadtartást, a 2-es alternatív tartást, míg a 3-mas
ketreces tartási rendszert jelöl – a szerk.) Ennek alapján a vásárlók
eldönthetik, hogy milyen állattartási módból származó tojásért adnak pénzt. „A
termelőket indirekt módon szeretnénk ösztönözni, hogy a hagyományos ketreces
tartásról egyre nagyobb mértékben álljanak át alternatív tartási rendszerekre”
– fogalmazott Pencz Levente.

Európában egyébként Magyarországon a legmagasabb a
tojásfogyasztás 284-287 darab/év/fő, míg az Európai Uniós átlag 220 darab/év/fő.
A tojótyúkállomány megközelegesen 15 milliós, ebből kétmillió tenyészállat,
mintegy ötmillió az úgynevezett intenzív tojótyúk, amely piacra termel, háztáji
körülmények között pedig 8-9 millió tyúkot tartanak.

A Fauna Magyarországon 13 kiskereskedelmi láncot keresett
fel felmérése során. A legtöbb szupermarket azonban többszöri próbálkozás
ellenére sem válaszolt. A CBA, a Co-op és a Reál visszautasította a
válaszadást. A Metro azonban pozitívan válaszolt, sőt saját németországi
mintáját követve ki kívánja terjeszteni hazánkra az alternatív tojások sikeres,
növekvő értékesítését. A Spar, bár a kézirat készítésekor nem válaszolt, idén a
fogyasztók által küldött levelek hatására utólag kitöltötte a kérdőívet és
együtt kíván működni a Faunával a ketreces tojások arányának visszaszorításában
saját bolthálózatában.

Az Európai Bizottság tojással kapcsolatos Eurobarometer-felméréséből
az derül ki, hogy a fogyasztók többségét Európában komolyan érdekli miként
bánnak a gazdasági állatokkal. A felmérés szerint a visegrádi országok
állampolgárainak nagy része hajlandó lenne többet áldozni az olyan gazdaságokból
származó tojásért, amely magasabb állatvédelmi követelményeknek felel meg.
Tavaly mind a négy ország válaszadóinak 59%-a vélekedett úgy, hogy hajlandó
lenne a megszokott üzlet helyett másik boltban vásárolni csak azért, mert ott
több állatbarát terméket forgalmaznak – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

Az Európai Unió 2012-től tiltja a hagyományos ketreces
tojótyúktartást. Helyette egy módosított, úgynevezett feljavított állattartási
rendszert ír elő, amely a madaraknak a korábbinál nagyobb alapterületet,
továbbá tojófészek, ülőrúd és korlátozott porfürdőzési lehetőség biztosítását
tartalmazza. Jelenleg egy ketrec mérete általában 50-szer 50 centiméter,
amelyben öt-hét tyúkot helyeznek el. A ketrec alja lejtős rács, van benne etető,
itató és tojásgyűjtő szalag. Ezek a körülmények korlátozzák a tyúkokat abban,
hogy faji sajátosságukból eredő viselkedésüket gyakorolják, vagyis kitárják
szárnyukat, csapkodjanak, vagy porfürdőzzenek. A Fauna Egyesület szerint ennél
minden más alternatív tartási mód elfogadhatóbb lenne.

Földi Péter, a Baromfi
Terméktanács titkára némileg ellentétes véleményt fogalmazott meg az
MTI-nek. Ő a szabadtartásnál is felmerülő problémákat hangsúlyozta, például
hogy a tyúkokat meg kell védeni más állatoktól, vagy a madárinfluenzától. Egy
másik friss kutatásra hivatkozott, amely szerint az alternatív tartásban élő
tyúkok nagyobb stressznek vannak kitéve a ketrecben tartottaknál, ugyanis meg
kell küzdeniük egymással az élelemért. [Kérdés persze, hogy melyiket tartjuk
természetesebb stresszforrásnak, az egymással való versengést, vagy a börtönben
sínylődést – a szerk.] Földi ugyancsak aláhúzta, hogy a hagyományos tartási
módhoz képest dupla annyiba kerül a biotartás, miközben az áruházláncok arra
törekednek, hogy minél olcsóbb terméket, ez esetben tojást kínáljanak.

Az Európai Unióban Hollandiában és Ausztriában ennek
ellenére egyáltalán nem forgalmaz egyetlen szupermarket sem ketreces tartásból
származó tojást. Angliában a British
Egg Information Service jelentése szerint pedig a boltban kapható
tojások 51%-a szabadtartásból, 8%-a mélyalmos és biogazdálkodásból származik –
azaz a ketreces tojások kisebbségben vannak az angol szupermarketek polcain.

A Fauna programigazgatója, Pencz Levente még hozzátette: „Bár
a szupermarketek többsége most elutasított bennünket, a velük való
együttműködésben hosszú távon gondolkodunk. Szorgalmazzuk az állatbarát
termékek növekvő arányú választékban tartását, a tojást követően a
tojástartalmú élelmiszerek esetében, mint például a tészta, fagylalt, majonéz.
Ezt követően pedig az egyéb, tej- és hústermékek esetében. A vásárlóknak legyen
választási lehetőségük dönteni arról, hogy ami a tányérjukra kerül, milyen állattartási
rendszerből származik.”

Forrás: Fauna Egyesület, MTI

Kép [cc] redjar