Zab, durum, tönköly és társaik. Felismered a kalászokat? Nagy gabonakvíz
A klímaváltozás már most hatással van arra, milyen termelési módszerekkel és mi (lesz) termeszthető Magyarországon. A hosszan tartó aszályok vagy a hirtelen lezúduló csapadék egyaránt stresszt jelent a növények számára. A tájfajták nagy előnye, hogy nem azonos az egyes egyedek génállománya, változatos a populáció, azaz gyakorlatilag minden kalász más. Emiatt az ellenállóképességük együttesen nagyobb a stresszhelyzetekkel szemben.
Ezért tartjuk fontosnak, hogy a termesztésből kiszorított tájfajták és ősi gabonák visszakerüljenek a köztudatba. Magyarországon a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben termesztett gabonák kutatásával és fogyasztásuk népszerűsítésével foglalkozik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).
Szerintük a kiváló biobúza megtermelésén túl az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, azaz az őrlés és a feldolgozás is hazai vállalkozásoknál valósuljon meg, valamint a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség és a gasztronómia.
A tönkét és az alakort szinte alig ismerjük
- kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük,
- jó az emészthetőségük,
- antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket.
Talán eszel durum- vagy tönköly lisztből sütött kenyeret, de felismered a növényt, ami a lisztet adja?
Képek forrása: ÖMKi/Canva.com
A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja támogatja, a 101000383 számú támogatási szerződés alatt. A projektet a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetvédelmi Kutatóintézet, az INRAE koordinálja.