A fahéj egészségkárosító hatását a növényben előforduló kumarin nevű anyagnak tudják be. Az alábbiakban a fahéjjal és kumarinnal kapcsolatosan leggyakoribb kérdésekre válaszol a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.

Mi a kumarin és honnan származhat?
A kumarin természetes aromaanyag, mely széles körben fordul elő a növényekben, köztük számos gyümölcsben és fűszerben. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj főbb fajtái a ceyloni fahéj, és a cassia fahéj, mely Malajziában honos faj. A cassia fahéjnak jóval magasabb a kumarin tartalma, mint a ceyloni fahéjnak, de az íze is édesebb, az aromája is intenzívebb.

A fahéjfélék mellett magas a kumarin tartalma a szagos mügének (szesziparban használják), tonkababnak (brazil tölgy), somkórónak (takarmánynövény) de egyéb növények is tartalmaznak több-kevesebb kumarint.

Hol használják?
A mesterségesen előállított kumarint a kozmetikai ipar használja, emellett a gyógyászatban is használják, ödémák (vizenyők), trombózisok (vérrögök) kezelésére, véralvadási hajlam csökkentésére. Kellemes illatának köszönhetően a múlt század közepén világszerte a legnagyobb mennyiségben és a legtöbb aroma összetevőjeként használt, szintetikusan előállított aromaanyag volt.

Az 1950-es években azonban állatkísérletben az USA-ban toxikusnak találták, mivel nagy mennyiségben májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarinnak aromákban (aromakompozíciókban) élelmiszerekhez való szándékos hozzáadását. A mesterségesen izolált kumarin tehát az élelmiszeriparban nem alkalmazható, élelmiszerekhez szándékosan hozzá nem adható.

Bizonyos ételízesítésre használt növényfélék (elsősorban fahéj) azonban természetes formájukban is nagy mennyiségben tartalmazzák. Az élelmiszerjogi szabályozás 2 milligramm kumarin jelenlétét engedélyezi 1 kg élelmiszerben, bizonyos speciális termékekben (pl. rágógumi, szeszes italok) ennél több is engedélyezett.

A túl sok kumarin károsíthatja az egészséget?
Gyógyszerészet terén folytatott kutatások bebizonyították, hogy a nagy dózisban adott adagok bizonyos érzékeny csoportoknál májkárosodást okozhat. Ilyenkor a máj több enzimet juttat a véráramba, emellett gyulladásba jön, és sárgaság alakulhat ki. Emberkísérletekben, néhány héten át nagy mennyiségben adott kumarin májgyulladást okozott, azonban az anyag megvonása után a máj helyreállt, és normálisan működött tovább.

Mire figyeljünk?
Tény, hogy ezt a fűszer már nagyon régóta használjuk a konyhában, ám ez nem jelenti azt, hogy mértéktelenül fogyasztva nincs egészségkárosító hatása. A fahéj kumarin tartalmának veszélyei a viszonylag új felfedezések közé tartozik. A veszélyesség azonban ez esetben is függ az elfogyasztott mennyiségtől.

Az élelmiszeripar felelős azért, hogy csak a határértéket meg nem haladó kumarin tartalmú fahéjas termékek kerüljenek forgalomba. A kumarin a süteményekbe és a müzlibe fahéjjal, vagy fahéj tartalmú aromával kerülhet be. A fogyasztó annyit tehet, hogy a magas fahéj tartalmú élelmiszerekből mértékletesen fogyaszt, a túlzások kerülésével.

Az aromadús fűszerek túladagolása nagyon valószínűtlen, mert ez az élelmiszer érzékszervi tulajdonságát rendkívüli mértékben rontaná. A fahéjjal kismértékben ízesített, megszórt termékeknek (pl.: fahéjas tejberizs) semmiféle egészségkárosító hatása nincs.

A fahéjtartalmú termékek túlzott fogyasztása azonban hordozhat veszélyeket. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és várandós anyák lehetnek. A túladagolás legvalószínűbben nem élelmiszerfogyasztással, hanem étrendkiegészítőként használt fahéjtabletta szedésével fordulhat elő. A fahéj és fahéjtartalmú termékek átlagos, mértékletes fogyasztása esetén biztonságban érezheti magát a fogyasztó.

Forrás: MeBiH

Kép [cc] dbell