Az étkezési vagy táplálék-kiegészítőknek is hívott étrend-kiegészítők mögötti elgondolás az, hogy olyan tápanyagokat szolgáltassanak, amelyeket lehet, hogy nem fogyasztunk megfelelő mennyiségben.

Az étrend-kiegészítők lehetnek vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, zsírsavak és egyéb anyagok, amiket pirulák, tabletták, kapszulák, folyadék stb. formájában forgalmaznak. Az étrend-kiegészítők változatos dózistartományban és kombinációban állnak rendelkezésre. Azonban, minden egyes tápanyagból csak bizonyos mennyiségre van szüksége szervezetünknek a működéshez, és a nagyobb adagok nem feltétlenül kedvezőbbek.

Bizonyos anyagoknak nagyobb dózisban kedvezőtlen hatásaik lehetnek és ártalmassá válhatnak. A fogyasztók egészségének védelme érdekében az étrend-kiegészítők ezért legálisan csak a megfelelő napi adag ajánlásával, és az annak túllépésével járó veszélyekre való figyelmeztetéssel együtt értékesíthetők.

Kinek van szüksége rájuk?

Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, egészséges étrendet. Annak az étrendnek, amely bőségesen tartalmaz gyümölcsöket, zöldségféléket, teljes kiőrlésű gabonatermékeket, megfelelő (mennyiségű/minőségű) fehérjét és egészséges zsiradékokat, normális esetben biztosítania kell a jó egészséghez szükséges tápanyagokat.

A legtöbb európai ország egyetért abban, hogy a nagyközönséget célzó üzeneteknek az élelmiszer-alapú étrendi irányelvekre kell koncentrálnia. Az étrend-kiegészítők nem szerepelnek ezekben az iránymutatásokban, ám vannak bizonyos népességcsoportok vagy egyének, akiknek az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tanácsra lehet szüksége, még akkor is, ha egészségesen kiegyensúlyozott az étrendjük, pl. a szülőképes korú nőknek, vagy a speciális gyógyszereket szedő egyéneknek.

Részben modern életmódunknak köszönhetően, nem mindenkinek sikerül egészségesen étkeznie. Az európai étrendi felmérések arra utalnak, hogy számos mikrotápanyagból az optimális szint alatt viszünk be a szervezetünkbe. Az EU által finanszírozott EURRECA projekt elégtelen bevitelt állapított meg C-vitaminból, D-vitaminból, folsavból, kalciumból, szelénből és jódból. A nemzeti felmérések egy friss összehasonlítása a D-vitamin beviteli problémák széleskörű elterjedtségét mutatta ki, míg bizonyos korcsoportokban valószínűbb az ásványi anyagok alacsony bevitele.

Például, aggodalomra ad okot a megfelelő vasbevitel problémája tizenéves lányok körében Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban.A fiatal nők elégtelen vasellátottsága egyúttal növeli a csecsemők alacsony születési súllyal való világra jövetelének, vashiányának és késleltetett agyi fejlődésének kockázatát.

A folátellátottság szintén kritikus azon nők számára, akik teherbe eshetnek. Azt tanácsolják, hogy fogantatás előtt kezdjék el a folsavszedést, és folytassák a terhesség első 12 hetében. A megfelelő folátstátusz csökkentheti a baba olyan velőcső rendellenességének kockázatát.

Egy új kutatás arra utal, hogy az európaiak 50-70%-ának rossz a D-vitamin ellátottsága. Mivel a D-vitamin státusz nem csak az étrendi beviteltől, de az UV fénynek való kitettségtől is függ, ezért az észak-európai országokban megalapozottan lehet D-vitamin kiegészítést javasolni. Néhány országban (beleértve az Egyesült Királyságot, Írországot, Hollandiát és Svédországot) a lakosság bizonyos csoportjainak máris javasolják a D-vitamin kiegészítést, bár további kutatásokat is szükségesnek tartanak.
 

Példák az étrendkiegészítőkkel kapcsolatos speciális tanácsot igénylő népességcsoportokra

Az egyes népességcsoportok különleges kockázati tényezői

Annak ellenére, hogy egyesek egészségéhez hozzájárulnak, nem mindegyik étrend-kiegészítő hasznos mindenki számára. Valójában, néhány ember számára nem tanácsos bizonyos étrend-kiegészítők – különösen, nagy dózisban – fogyasztása. Egyes kutatások szerint a multivitamin készítmények hozzájárulhatnak a túlzott tápanyagbevitel kockázatának növeléséhez, és azt javasolják, hogy a multivitamin készítmények kialakításánál fordítsanak nagyobb figyelmet az élelmiszerekből származó mikrotápanyag bevitelére.

Bizonyos egyéneknek különös figyelmet kell fordítaniuk a címke elolvasására és meg kell győződniük arról, hogy a készítmény megfelelő-e számukra. Például, az A-vitamint (retinol) tartalmazó étrend-kiegészítők,(beleértve a halmájolajat), várandós nők számára ártalmasak lehetnek, és születési rendellenességeket okozhatnak, ha a javasolt adagolást jelentősen túllépik, vagy hosszabb ideig túllépik.

A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a dohányosoknak elővigyázatosnak kell lenniük néhány étrend-kiegészítővel, különösen a nagy dózisú béta-karotinnal. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megvizsgálta az erre a területre vonatkozó bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a béta-karotinnak való kitettség 15 mg/nap dózis alatt, a dohányosokat is beleértve biztonságos a lakosság nagy része számára.

Összefoglalás

Egyes népességcsoportok számára speciális étrend-kiegészítők szedését tanácsolják. Az általános üzenet: kövessen egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, figyelmesen olvassa el az étrend-kiegészítők és dúsított élelmiszerek címkéit, és kerülje a túladagolást, amellyel átlépné az ajánlott napi beviteli mennyiségeket (címkén: RDA-k). Kétséges esetben kérje dietetikus vagy orvos tanácsát!

Forrás: EUFIC

Kép: dreamstime