Vajon károsak a városi termések szervezetünkre nézve? Tény, hogy a városi levegő-, illetve egyes helyeken a talajszennyezettség komoly egészségügyi problémákat okozhat, a kérdés azonban az, hogy városi erkélyünkön féltőn nevelgetett növényeink milyen mértékben „építik be” a levegőből a szennyező anyagokat, egyáltalán kell-e emiatt aggódnunk.

Korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy miként fogjunk neki a balkonkertészkedésnek, illetve miket ültessünk, jelen írásban a balkonkertészkedés egészségügyi vonatkozásait vizsgáljuk.

A téma azokat is izgatja, akik részesei és fogyasztói a városi kertészkedésnek. Ezt mutatja a Bókay utcai Grund Kert által a Wessling Hungary Kft-vel végeztetett 2012-es laboratóriumi vizsgálat. Az első szezon után bemérették a kertben termett paradicsom, burgonya és spenót nehézfém-tartalmát. Az eredmények megnyugtatóak lettek, az Európai Bizottság 629/2008/EK rendeletében meghatározott határértékeket nem érte el a zöldségekben lévő szennyezettség.

És a balkonkert?

Ha balkonkertet gondozunk, a talajminőség teljes mértékben a mi kezünkben van. Sokféle termőföld kapható a kertészeti árudákban.

Persze nem mindegy, mennyire forgalmas helyen lakunk. Nagy forgalmú utak mellett nem célszerű ehető növényeket termeszteni, főleg a szállópor-szennyezettség miatt. A szállópor tartalmazhat nehézfém-szennyeződést is, ami a porral a talajra és a növények leveleire, termésére is rákerül.

Hogy ez milyen mértékben szívódik fel arról egyelőre pontos tanulmány nem született, de a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájának munkatársa, Lenkei Péter elmondta, hogy ólomszennyezéssel már nem kell számolnunk, mióta azt a kilencvenes években kivonták az üzemanyagból. Nehézfémként a városi levegőben a féktárcsákról a levegőbe kerülő antimon van jelen.

Az antimon az ólomhoz hasonlóan idegméreg, és a szálló porral terjed a levegőben. Valamilyen mértékben a talajra is lerakódik a porral, de olyan minimális mennyiségben, hogy a növénybe való felszívódás útján valószínűleg nem kell számolnunk egészségügyi kockázattal. Az antimonszennyezésről bővebben lehet tájékozódni a Levegő Munkacsoport „Budapest levegőszennyezettségének története” című kiadványából.

Fontos tudni, hogy a nehézfémek természetes alkotórészei a talajnak és a növényzetben is előfordulnak. Egy tanulmány szerint előfordulnak köztük az ember, állat és növény számára is nélkülözhetetlen elemek (cink, réz), a csak ember és állat számára fontos elemek (króm), a csak növényeknek fontos elemek (nikkel), valamint azok, amelyek egyik élőlénytípusnak sem hasznosak (ólom, kadmium, higany). A nehézfém-szennyeződés mértéke nagyban függ a járműforgalom nagyságától, a nehézfém típusától, valamint az adott növényfajtától is.

Utóbbit egy Berlinben készült, a városban termelt zöldségek méreganyag-tartalmának vizsgálatáról szóló tanulmány taglalja. A zöldségek közül a paradicsomot, zöldbabot, sárgarépát, burgonyát, karalábét, a leveles zöldségek és gyógynövények közül pedig a káposztát, zsázsát, mángoldot, bazsalikomot, mentát, és kakukkfűt vizsgálták a bennük előforduló nehézfémek (kadmium, króm, ólom, nikkel és réz) mértékének szempontjából.

Kiderült, hogy a zöldségfajták nem ugyanazokat a nehézfémeket kötik meg, illetve nem egyforma mértékben építik be, például a mángoldban az ólmot, míg a mentában a krómot mutatták ki nagyobb mennyiségben.

Biztonságosak a ládás zöldségek

Mindezekből levonhatjuk a következtetést, hogy a városban a forgalomból származó nehézfém-szennyezés a terhelt utak mentén lévő talajban a legerősebb, az erkélyünkön termelt zöldségek ültetőközege viszont – remélhetőleg – nem innen származik, éppen ezért figyeljünk rá, hogy csomagolt vagy megbízható helyről származó talajt használjunk.

A levegőben porral terjedő nehézfém szennyezést illetően: ha balkonkertünk kellő távolságra van a forgalmas utaktól, esetleg épület- vagy növénysáv választja el tőle, akkor a termelt zöldséggel kapcsolatban nincs okunk aggodalomra.

Megnyugtatásképpen egy kis adalék a budapesti városlakóknak: még kevesebb az ok a félelemre, mióta egy német művészeti csoport közösségi méhészkedésbe fogott fővárosunkban is, és a méhészek bevizsgáltatták a városban készült mézet.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a begyűjtött nektárból készült méz megfelelt az előírásoknak, a nem kívánatos szennyezőanyagok (nehézfémek, állatgyógyszer-maradékok) mennyisége pedig bőven a kimutatható szint alatt volt. Ez jó hír a balkonkertek kedvelőinek is: ha növényünk virágából gyűjtött méz tiszta, akkor termése is minden bizonnyal mentes a mérgektől.

Kép:dreamstime

A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.