| Tudatos Vásárló
Egyre kevesebbet sportolunk
Jelentősen csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra – derül ki a GfK kutatási eredményeiből.
Nemzetközi viszonylatban – 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva – a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adataihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással – derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.
A probléma abban a két tendenciában rejlik, hogy az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal csökkent a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69%-ra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16%-ra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.
Mitől függ a sportolási szándék?
Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakran sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztály sportol a legritkábban.
A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.
„A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek” – tette hozzá Bacher János.
Legalább szurkolni elmegyünk
A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolásé. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány nő.
Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.
Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40%-os, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.
Forrás: GfK Hungária
Kép [cc] ghedo cabraldemoura