A szuperélelmiszerek (angolul és sok magyar nyelvű
marketinganyagban is: superfood) általában magas arányban növényi eredetű
összetevőkből álló élelmiszerek, illetve olyan zöldségek és gyümölcsök,
amelyeket valamilyen okból kifolyólag különösen egészségesnek tartanak. A
szuperélelmiszereket néhány kedvező összetevőnek köszönhetően szinte
varázstulajdonságokkal ruházzák fel, pedig sokszor semmivel sem különbek számos
más terméknél.

Vörösbor

Az elsőként szuperélmiszernek kikiáltott termék a vörösbor
volt. Egy – kaliforniai borászok által finanszírozott – kutatás szerint a
hagyományosan borivó franciák körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri
megbetegedések valószínűsége, mint más országokban (ezt a jelenséget hívják „francia
paradoxonnak” a szakirodalomban). A borászok szerint ez a magas vörösbor-fogyasztásnak
köszönhető, a kételkedők szerint viszont inkább annak, hogy a franciák más
módszerekkel vizsgálják a halálozások okát.

A vörösbor mindenesetre tartalmaz egy resveratrol
nevű polifenol molekulát, amely in vitro kísérletekben antioxidáns hatásúnak
bizonyult, amely erősíti az érfalakat, s ezáltal csökkenti a szív és
érrendszeri megbetegedések valószínűségét. Mások szerint a resveratrol viszont
migrént okoz. A legújabb kutatások szerint állatoknál rákellenes hatással is
bír, de ezt emberekre vonatkozóan egyelőre nem sikerült bizonyítani. Az azonban
közismert, hogy az alkohol (függetlenül attól, hogy milyen formában) viszonylag
kis mennyiségben is növeli a rákos megbetegedések valószínűségét.

Életkortól függ, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás inkább
kedvező vagy káros hatású. Míg az ötven év alattiak körében az alkoholfogyasztás
inkább káros az egészségre, addig ötven év felett a mérsékelt alkoholizálásnak akár
pozitív hatása is lehet, mivel ebben a korban már nagyobb a szív- és
érrendszeri megbetegedések valószínűsége, mint a ráké. Ötven év felett tehát
megéri időnként meginni egy kis pohár vörösbort (csak ennek van pozitív hatása,
az alkoholnak önmagában nem), a lényeg azonban természetesen a mértéktartás.
Mindenesetre túlzás a vörösbor esetében szuperélelmiszerről beszélni, noha
kétségtelenül léteznek kedvező tulajdonságai.

Olívaolaj

Ugyancsak szuperélelmiszernek számít az olívaolaj. Az
olívaolaj népszerűsítésében – az Európai
Bizottság mellett – élen jártak természetesen a dél-európai országok is. A
kampány az ún. Hét
ország felmérésre épült, amelyben több évtizeden át a táplálkozás és a szív-
és érrendszeri megbetegedések valószínűsége közötti összefüggéseket vizsgálták
különböző országokban.

A felmérésben 1958 és 1970 között hét ország (Olaszország,
Japán, Görögország, Jugoszlávia, Hollandia, Finnország és az Egyesült Államok)
40 és 59 év közötti, különféle életmódú férfi lakosságát vizsgálták egy
nagyjából 13.000 fős minta alapján. A tanulmány rámutatott, hogy a magas
koleszterinszint együtt jár a szív- és érrendszeri megbetegedések
valószínűségének növekedésével.

A magas vérkoleszterin szint leginkább azon (főleg észak-európai)
országok népességét jellemezte, ahol táplálkozásuk során az emberek elsősorban
állati eredetű zsiradékokat, illetve részben hidrogénezett növényi olajokat fogyasztanak.
Ezzel szemben azokban a térségekben (mediterrán régió), ahol az emberek máig olívaolajt
használnak, jóval alacsonyabb volt mind a vizsgálatban résztvevők vérkoleszterin
szintje, mind a szív- és érrendszeri megbetegedések valószínűsége. Az
érdekesség csupán az, hogy Japánban, ahol egyáltalán nem fogyasztanak
olívaolajt, szintén alacsony volt az emberek vér-koleszterin szintje.

A jelenség kémiája igazából pofonegyszerű. Ismeretes, hogy az (állati
zsiradékokban és a részben hidrogénezett növényekben is megtalálható) telített
zsírsavak, illetve a telítetlen transzzsírsavak növelik a vér koleszterin
szintjét. Amennyiben táplálkozásunk során ezek helyett nem-hidrogénezett
növényi olajokat használunk (ilyen pl. az olívaolaj), akkor csökkenthetjük a szív-
és érrendszeri megbetegedések valószínűségét.

Hal

Azt mondják, a rendszeres (olajos) halfogyasztás csökkenti a
hirtelen szívhalál valószínűségét. Úgy tűnik, hogy ez elsősorban az olajos
halakban található hosszú szénláncú omega3 zsírsavakkal hozható összefüggésbe.
Vizsgálatok szerint a rendszeres olajos halfogyasztás vagy a hosszú szénláncú
omega3 zsírsavak táplálék-kiegészítők formájában történő szedése csökkenti a hirtelen
szívhalál valószínűségét a már egyszer szívinfarktust szenvedett betegek
körében. Szakértők azt javasolják, hogy táplálék-kiegészítők helyett lehetőleg
halfogyasztás által juttassuk szervezetünket omega3 zsírsavakhoz.

Zöldség-gyümölcs

Ugyancsak a mediterrán táplálkozás sajátja a magas zöldség-
és gyümölcsfogyasztás. Szakértők vitatkoznak rajta, hogy az ennek tulajdonított
kedvező hatások – azaz, hogy csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések
és a rák valószínűséget – tényleg a zöldség-gyümölcs fogyasztásnak, vagy inkább
más életmódtényezőknek köszönhetőek (pl. jólét és a dohányzás mellőzése). Mindenestre
több kormány is arra buzdítja állampolgárait, hogy egyenek több zöldséget és
gyümölcsöt.

Az egészséges táplálkozás szempontjából érdekes a gyümölcslevek
szerepe: hiába hallani, hogy jelentős mértékben fedezik a szervezet gyümölcs
szükségletét, ez csak fenntartásokkal igaz.

A gyümölcsökben található cukor ugyanis csak az ép
gyümölcsben tekinthető ártalmatlan gyümölcscukornak. Amint a gyümölcsöt
kifacsarják, vagy egyéb módon feldolgozzák, úgy az abban található cukor a
hozzáadott cukorhoz hasonlóan viselkedik a szervezetben. (Különösen igaz a
100%-osnak jelölt, de préselményből készült gyümölcslevekre. A 100% nem
garancia arra, hogy egészséges a termék.) Ennek oka, hogy az ép gyümölcs
szerkezete gondoskodik róla, hogy a szervezetben a gyümölcscukor fokozatosan
váljon ki a gyümölcsből, így a vér cukor- és inzulinszintje csak lassan
emelkedik. Ezzel szemben a gyümölcslevekben lévő, akár azonos mennyiségű cukor
viszonylag gyorsan megjelenik a vérben. A cukor e tulajdonsága a cukorbetegség
és az elhízás szempontjából sem elhanyagolható.

Noha reklámok tucatjai hirdetik, hogy mennyire
egészségesek a különféle gyümölcslevek, ez valójában nem igaz. Mint ahogy az
sem, hogy egyes gyümölcslevek mikrotápanyagokban gazdagok, ugyanis a
C-vitaminon kívül gyakorlatilag nem tartalmaznak mikrotápanyagokat, és főleg
vízből és cukorból (8-10% cukortartalom) állnak. Ilyen értelemben alig
jobbak, mint a szénsavas üdítők. A brit élelmiszerbiztonsági felügyelet (FSA) azt
javasolja, hogy ne fogyasszunk többet napi 60 gramm hozzáadott cukornál.

Magas polifenol- és antioxidáns-tartama miatt szuperélelmiszernek
számít az áfonya is. Pedig jó tudni, hogy az egyes gyümölcslevekben található
polifenolok befolyásolhatják a szervezet gyógyszerlebontó képességét is.

Noha a gyümölcsök és a gyümölcslevek sok cukrot tartalmaznak,
talán azért is számítanak egészségesnek, mert ha csak részben, de étrendünkből
kiszorítanak számos egészségtelen élelmiszert (pl. sütemények, édességek,
rágcsálni valók, alkohol).

Szója

Klasszikus szuperélelmiszer a szója is, amely különösen a
klimax környékén járó nők körében vált a táplálkozás népszerű elemévé. A
leggyakoribb állítások szerint a szója jelentősen enyhíti a klimax tüneteit, és
védelmet nyújt az ebben a korban sokak által rettegett mellrák ellen. A szója
ugyanis fitoösztrogéneket tartalmaz, amelyek bizonyos tulajdonságaikban hasonlítanak
az ösztrogénekre (női nemi hormon).

Sokak szerint a fitoösztrogének elvben úgy viselkednek, mint
a tamoxifen nevű rák elleni orvosság (amely a hormonális hatásokra érzékeny
daganatos betegségek valószínűségét hivatott csökkenteni). A vonatkozó kutatási
eredmények viszont egyelőre nem túl bíztatóak, egy Norfolk EPIC tanulmány szerint
például azon vizsgált nők körében, akik az átlagosnál magasabb fitoösztrogén
szinttel rendelkeznek, magasabb a mellrák valószínűsége.

Egyetlen egy kutatás természetesen nem tekinthető
mérvadónak, de jól mutatja, hogy még számos vizsgálat szükséges ezen a téren. A
felsoroltakon kívül egyesek
szerint a szója a szívbetegségek ellen is kiváló orvosság, és erősíti a
csontokat is.

Készült Prof. Tom Sanders (King’s College London) Making
Sense of Diet and Health – from supplements to superfoods című előadása
alapján.