• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Van-e értelme a méregtelenítésnek?

2010.08.03. /

A méregtelenítést könnyű annyival elhessegetni, hogy csupán hóbortos divatról van szó. A méregtelenítés mint gyakorlat azonban évszázadok óta jelen van életünkben. A pro és kontra érveket járja körbe az Ecologist cikke.

Van, akinél a méregtelenítés annyit tesz, hogy januárban felhagy néhány hétre az iszogatással. Mások számára azonban beöntést, étrend-kiegészítőket, szuperegészséges ételeket és/vagy leveket jelent, valamint a hús, tejtermékek, búza, cukor, koffein és egyéb, „méreganyagnak” tekintett élelmiszerek mellőzését.

A „méregtelenítés” kifejezéssel az a probléma, hogy nagyon sokféle termékre és étrendtípusra alkalmazzák – kezdve a „méregtelenítő” samponoktól és filteres teáktól az egy hétvégés léböjtön át egészen a kéthetes méregtelenítő programokig.

Bár a szkeptikusok csupán múló szeszélynek tekintik ezt a kérdést, évszázadok óta számos kultúra gyakorolja világszerte a méregtelenítés megannyi formáját. Az ájurvéda gyógyászati rendszer például évente egy-két méregtelenítést javasol.

Tudnunk kell, hogy a méregtelenítés nem gyors és egyszerű feladat. 7-21 napig tart, és speciális étrend mellett béltisztítást, masszázst, meditációt és jógát foglal magában.

A méregtelenítés hívei szerint testünk méreganyagoktól való megtisztítása és a kiválasztószervek megfelelő működésének elősegítése növeli az energiaszintet, a vitalitást, és javítja az általános egészségi állapotot.

Szóval megéri? És ha igen, milyen típusú méregtelenítést válasszunk?

 

A konvencionális nézet

Dietetikusok, orvosok és tudósok – köztük a brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Food Standard Agency) vezető tudósa, Andrew Wadge – véleménye szerint a méregtelenítő étrendek, kiegészítők csupán idő- és pénzpocsékolás. Érvelésük szerint a tisztítási folyamatot rábízhatjuk a májunkra.

„A drogfüggőségen vagy mérgezések gyógykezelését szolgáló intézményeken kívül a méregtelenítésnek nincs jelentősége” – állítja a Sense About Science, egy vegyi és gyógyszerészeti cégek érdekeit képviselő lobbicsoport.

Az említett csoport 2009 januárjában készített egy jelentést, amelyben tizenöt terméket vizsgáltak meg, köztük egy méregtelenítő kefét, egy vízméregtelenítő, és egy méregtelenítő tapaszt (amelyről a gyártó azt állítja, hogy a talpra ragasztva kivonja a testből a méreganyagokat). A jelentés a legtöbb esetben semmilyen bizonyítékot nem talált a méregtelenítéssel kapcsolatos állítások alátámasztására.

Sőt mi több, a tanulmány szerint a méregtelenítés elve helytelen: „az emberi test úgy fejlődött ki, hogy a májon, veséken és bélrendszeren keresztül megszabaduljon a szükségtelen anyagoktól”, „a vegyianyagok nagy része nem halmozódik fel a testünkben”.

A tudósok üzenete annyi, hogy hagyjuk a méregtelenítést, igyunk egy pohár vizet, legyen kiegyensúlyozott az étrendünk, és bújjunk korán ágyba.

Való igaz, hogy kaphatók olyan termékek, amelyek állításai túlzóak, esetleg félrevezetőek, vagy pedig nincsenek kellően alátámasztva.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a méregtelenítés teljes eszméjét és alkalmazását el kellene vetnünk. Sem pedig azt, hogy továbbra is folytathatjuk a vegyianyagok felhalmozását a testünkben, arra várva, hogy majd a kiválasztószerveink (tüdő, máj, vesék, bél és bőr) megszabadítanak tőlük.

 

Bennünk lévő toxikus anyagok

Szintetikus vegyületekkel vagyunk körülvéve. Ezek az anyagok a tisztítószerektől egészen a növényvédőszerekig mindenben megtalálhatók, és belekerülhetnek az élelmiszerbe, vízbe, levegőbe és a testünkbe (ez különösen a zsíroldékony toxinokra igaz).

Bárhol is élsz, valószínűleg egy sor különféle vegyi anyagot hordozol magadban, amelyeknek semmi keresnivalója ott. Ezt számos tanulmány is alátámasztja (pl. a WWF egész Európára kiterjedő, a családok vérvizsgálatával kapcsolatos 2005-ös felmérése).

A méreganyagok a táplálékkal, légzéssel vagy a bőrön keresztül jutnak a szervezetünkbe, valamint a test saját metabolizmusa (anyagcseréje) során melléktermékként is keletkeznek toxinok.

A test tulajdonképpen folyamatosan méregtelenít. Megvannak a saját természetes fiziológiai méregtelenítő tevékenységei, mint például az izzadás vagy vizelés. Ha azonban a test több toxint vesz fel, mint amennyit képes eltávolítani, vagy hiányoznak a normál működéshez szükséges tápanyagok, esetleg blokk van a szervezetben (pl. székrekedés), akkor nem tud megbirkózni a feladattal, és kórtünetek alakulnak ki. Rövidtávon ez nem probléma, de mi történik akkor, ha mindez hosszú távú?

 

A toxicitás tünetei

Álmatlanság, hangulatváltozások, depresszió, kimerültség, ismétlődő fertőzések, rossz lehelet, puffadás, székrekedés, gyenge immunrendszer, hátfájás és gyakori megfázás; hogy csupán néhányat említsünk a toxicitás számos tünete közül a Hale Klinika felsorolásából. A Hale londoni, alternatív gyógyászati központ, amely méregtelenítő programokat tart. Álláspontjuk szerint számos tünet enyhíthető méregtelenítéssel.

Bár jelenleg nincsenek tudományos bizonyítékok a méregtelenítő étrendekre vonatkozóan (mivel ez idáig még nem készült róluk hivatalos tanulmány), ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes felfigyelni rájuk.

Egy méregtelenítés mellett kampányoló orvos, Dr. Briffa az írja a blogjában, hogy az évek során számtalan nagyszerű, első kézből származó jelentést látott, amikor méregtelenítő étrenddel komoly javulást lehetett elérni.

 

Méregtelenítés a jövőnkért

A méregtelenítés segíthet elkerülni a későbbi egészségügyi problémákat. A Szövetség a Természetes Egészségért (Alliance for Natural Health, ANH) nevű szervezet azzal érvel a méregtelenítés védelmében, hogy egyre gyakoribb a kiválasztószerveink rendellenessége és megbetegedése (köztük a rák), ami arra utal, hogy testünk nehezen birkózik meg a jelenlegi vegyianyag-terheléssel.

A rákos megbetegedések mintegy 80%-áról tartják úgy, hogy környezeti okokra vezethető vissza (étrend, dohányzás, alkohol, fertőző anyagok, gyógyászati anyagok, munkahelyi veszélyek).

Az ANH szerint a méregtelenítés szükségessége kellően megalapozott, csakúgy, mint a különféle aminosavak, gyógynövények és fitotápanyagok (fontos kiegészítők bizonyos méregtelenítő étrendekben) szerepe a test természetes méregtelenítő mechanizmusainak fokozásában.

A hagyományos gyógyászat méregtelenítéssel kapcsolatos, általánosan szkeptikus nézetei ellenére a „táplálkozási gyógyászat” egyre elfogadottabbá válik. A rákmegelőzés kapcsán például több orvos és onkológus olyan típusú egészséges étrendet javasol (pl. a „rákellenes diéta”), ami nagyon hasonló a méregtelenítő étrendhez.

Az étrend és rák kapcsolatáról szóló 2007-es szakértői jelentés ajánlásai között túlnyomórészt növényi ételek fogyasztása, valamint az alkohol és feldolgozott húsok fogyasztásának kerülése szerepel.

 

Megjelent a The Ecologist 2010. januári számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Pócsa Andrea. A cikk hamarosan megjelenő második részében konkrét tippeket olvashatsz a méregtelenítéshez.

A cikk a KvVM Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

Kép [cc] babe



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében