• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A narancslé útja: A három monstrum

2013.11.19. /

A brazil narancslégyártás három vállalat kezében összpontosul, akiket korrupcióval, kartellezéssel, bérleszorítással vádolnak szakszervezetek, ügyvédek, sőt, államügyészek.

 

A legnagyobb óriás Citrosuco/Cirtovita

A 2012-es egyesülés után világ legnagyobb narancslégyártója a Citrosuco/Cirtovita. Ez a vállalat állítja elő a brazil narancslé 40 százalékát, a világszerte elfogyasztott narancslé negyedét. A Citrosuco és a Citrovita összeolvadásából létrejött vállalat ültetvényei az általa felhasznált alapanyag közel harmadát biztosítják, ezen felül 2500 narancstermelővel áll kapcsolatban. Egyik elődje a Citrosuco eredetileg a német Eckes palackozó vállalat, a floridai légyártó Pasco Packing Company és egy német emigráns, Carl Fischer vállalkozásának összefogásából született.

Ma a Citrosuco az olajfúrók számára tengeri szállítmányozási szolgáltatást nyújtó Fischer-csoport alvállalata. Ez a közeli kapcsolat a hajózással jelentette a Citrosuco gyors terjeszkedésének zálogát is. Hamar felismerték az európai piac jelentőségét, és az elsők közt vezették be, hogy nem magát a narancslét, hanem a narancslésűrítményt szállítják. A másik előd Citrovita az egyik legnagyobb amerikai mamutvállalat, a betongyártástól a bányászaton és a fémkohászaton át a vegyiparban is érdekelt Votorantim alvállalata, története 1989-ig nyúlik vissza.

 

A legnagyobb brazil narancslégyártók főbb adatai

Név

Citrosuco S/A Agroindústria

Louis Dreyfus Commodities Agroindustrial S/A

Sucocítrico Cutrale Ltda.

 

Részesedése a világ narancslégyártásából

25 %

15%

30%

Saját telepek/fazendák száma

30

10

35

Légyárak száma

5

3

7

Kikötői terminálok száma Brazíliában

2

1

n.a.

Kikötői terminálok száma Európában

2

(Belgium)

1

(Belgium)

 

2

(Hollandia, Nagy-Britannia)

Saját narancstermőföldek mérete (hektár)

158 000

30 000

n.a.

Saját termelés aránya

30-40%

5-10%

30-40%

Alkalmazottak száma:

6500

3200

15 000*

Alkalmazottak száma a szüreti szezonban

15 000

8000

n.a.

n.a.= nincs adat, * = az alkalmazott munkások és a szüreti szezonban alkalmazottak aránya ezen belül nem ismert.

A két vállalat egyesülését többek között azzal a feltétellel engedélyezték a hatóságok, hogy hosszú távú szerződést kell kötniük a beszállítóikkal. Az összeolvadással a dolgozók biztosan nehezebb helyzetbe kerültek: azóta a matãói gyárat bezárták, és 173 dolgozó veszítette el az állását. A vállalat további munkahelyeket érintő újraszervezése ma is tart. A cég bejelentette, hogy a kevesebb, mint tíz éve dolgozók egy, a többiek kéthavi bért kapnak kompenzációként.

Mivel egy ilyen léptékű egyesülés átrendezi a piaci viszonyokat és az európai fogyasztókat is érintheti a hatása, az Európai Bizottság is vizsgálatokat indított. Végül nem tartották aggályosnak az összeolvadást, amely a becslések szerint az európai narancslépiac körülbelül fele fölötti kontrolt jelenti.

A Louis Dreyfus Commodities (LDC) és a minőségi trükkök

A francia eredetű LDC a világ egyik vezető mezőgazdasági vállalata, amely üzletei döntő többségét Brazíliában bonyolítja, és egyike az ország tíz legnagyobb exportőrének. A citrustermesztés mellett a vállalat cukorban, kávéban, szójában és olajnövényekben utazik. Az LDC vezető világpiaci helyet foglal el a narancslé, a cukornád és a mezőgazdasági üzemanyagok szektorában.

A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól.  A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt

 

Az LDC 2012-ben bírságot kapott, mert trükközött az átvett narancs minőségével, és így próbált meg árengedményt elérni a beszállítóinál. A narancs minőségét a belőle készült lé savasságával mérik, ha a lé savasabb az elvártnál, árcsökkentés eszközölhető. Az LDC egy kb. 900 forintos dobozonkénti fix árban egyezett meg a beszállítókkal a szüret előtt.

Ám abban az évben rekordtermés született, így a megnövekedett kínálat miatt a világpiaci ár lejjebb esett. Ekkor a vállakat visszamenőlegesen kritizálni kezdte a számára beszállított narancs minőségét, és tíz százalékos árcsökkentést hajtott végre. Ez a lépés több mint 300 beszállítót érintett. 

A Cutrale és a földfoglalók harca

A harmadik cég, a Cutrale megalapítása óta a narancslégyártásra specializálódott. A cég Floridában is rendelkezik ültetvényekkel és üzemekkel; olyan nemzetközi vállalatokat tudhat vevői között, mint a Nestlé, a Coca-Cola vagy a Parmalat. A cég akkor vesztette el hosszú évtizedes vezető pozícióját a brazil narancslétermelésben, amikor a Citrosuco 2012-ben összeolvadt a Citrovitával. Jelenleg a Cutrale vezetése az összeolvadást fontolgatja a Louis Dreyfus Commodities-zel, hogy így kerüljön vissza az első helyre.

A Cutrale agresszív piaci stratégiát folytat: arra kényszeríti a beszállítóit, hogy adják el neki a terményeiket, sőt néha az ültetvényeiket is. Ezt azért teheti meg, mert a nagyok előkelő piaci pozíciójánál fogva a másik oldal eleve rossz alkupozícióból indul. A Veja magazin által készített riport szerint a Cutrale még a fenyegetés és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza.

A cég alkalmazottai például azzal fenyegettek meg földbirtokosokat, hogy ha nem adják el nekik a földjük egy részét, többet nem vásárolnak tőlük narancsot. Ráadásul a narancstermelők arra is panaszkodnak, hogy a cég nem tartja be a szerződésben vállaltakat. A brazil Gazdaságvédelmi Tanács (Conselho Administrativo de Defensa Economica, CADE) az 1990-es évek óta próbál fellépni a Cutrale ellen az általuk folytatott agresszív kereskedelmi gyakorlat és a kartellpanaszok miatt. Ugyanakkor mind ez idáig nem ítélték el őket. A szóbeszéd szerint ennek az az oka, hogy a család jó kapcsolatokat ápol az ország politikai vezetésével.

A földnélküliek mozgalma (MST) szerint a Cutrale 30 teleppel, más néven fazendával rendelkezik a São Paulo-i és Triãngulo Mineiro-i régióban, melyek közül van, amelyiken nem is folyik termelés, és amelyiket hamis dokumentumok felhasználásával vásárolt a brazil kormánytól a cég. Ezt az agrárreformokért felelős hivatal (Instituto Nacional de Colonizacao e Reforma Agraria, INCRA) is megerősítette, és eljárást indított a cég ellen.

Az illetéktelen földtulajdonlás azért is probléma, mert elveszi a megélhetési lehetőségeket az egyszerű földművesektől. Saját termelés hiányában legtöbbjüknek a napszámosság marad – jó eséllyel valamelyik narancstermelő óriáscég szolgálatában.

Az MST a Cutrale elleni tiltakozó akciója részeként 2009-ben elfoglalt három, a cég tulajdonában lévő fazendát: a Santo Henriquét, a Capim-t és a Timborét. A Timbore foglalása során narancsfákat vágtak ki, hogy a helyi élelmezés szempontjából fontos kukoricát és babot termesszenek helyette.

A brazil elit kezében lévő sajtó azzal vádolta a mozgalmat, hogy tönkreteszik az élelmiszertermelést, ám a kivágások csak az ültetvények fáinak elenyésző, 0,7 százalékát érintették. Az MST így nyilatkozott: „Mi nem a narancsfák ellen vagyunk, hanem a cég ellen, amely rossz célra használja azt a földet, amelyik mindannyiunké. A média erről persze nem beszél.”

A Santo Henrique fazenda elfoglalóit egy parlamenti bizottság azzal vádolta, hogy kb. 110 millió forintnyi kárt okoztak akciójukkal. Bizonyíték híján azonban a bíróság ejtette a vádakat. Az MST viszont azt állítja, hogy több politikus, aki a Cutrale mellett tanúskodott ebben az ügyben, anyagi támogatásban részesült a Cutrale révén az előző években. A fazendák ügye a mai napig nem tisztázódott. Egy földfoglaló család tagja így nyilatkozott: „Nem azért vagyunk itt, hogy vandálkodjunk, ahogy azt a média állítja.

A Cutrale azt hiszi, több joga van ezekhez a földekhez, mint mindenki másnak, ez azonban nem igaz! Újra vissza fogunk jönni, hogy elfoglaljuk ezt a területet!”. És valóban: 2012 novemberében 300, az MST-hez tartozó nő ismét elfoglalta a fazendát.

Kép: TVE

Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!

 

 
A cikk "A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából" című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében