Mi fán terem? Póréhagyma

A póréhagyma múltja

A póréhagyma őshazája valószínűsíthetően a Földközi-tenger környéke, illetve Ázsia, termesztése 3000 évvel ezelőtt Mezopotámiában kezdődött - említésre kerül a sumér birodalom tábláin is. Kheopsz fáraó katonái harci sikereik elismeréseképpen gyakran kaptak póréhagymát, de Egyiptomban a mai napig népszerű.

Kedvező étrendi hatásai miatt a póréhagyma kedvelt volt a rómaiak körében is. Néró császár hangszálainak karbantartására kifejezetten gyakran fogyasztotta a belőle készült levest. Plinius feljegyzése szerint a póré a rómaiak közvetítésével került a Brit-szigetekre, ahol már a VI. században igen népszerű lett, elsősorban a skótok és a walesiek körében. A walesi harcosok a szász csapatok feletti győzelmüket egyenesen a póréhagymának tulajdonították - csata közben ugyanis segítségével különböztették meg magukat az ellenségtől. Az amerikai földrészen az indiánok is megkedvelték és termesztették. Hazánkban népszerűsége lassan emelkedik.

 

Táplálkozástani hatás

A póréhagyma előnyös hatásait először Hippokratész említi: emésztésserkentőként és vizelethajtóként ajánlja.

Magas élelmi rost-, és allicin nevű illóolaj-tartalma elősegíti a belek mozgását, ruténtartalma révén pedig a vérerek falát erősíti, tisztítja a kapillárisokat, csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét. Mézga-anyagai köptető hatásúak: légúti fertőzések, gyulladások gyógyulásakor igen hatékonyak. Illóolajai baktériumölő hatással rendelkeznek.

Kiemelkedő A-, B1-, C- és E-vitamin tartalma. Antioxidánsként erősíti szervezetünk ellenálló-képességét. Az ásványi anyagokat illetően a póréhagyma remek vas-, kalcium-, kálium-, cink-, mangán- és szelénforrás.

 

Vásárlás

A póréhagyma gyakorlatilag egész évben kapható, mivel van nyári és téli változata is. A nyári termesztésű póré vékonyabb.

A friss póréhagyma élénk színéről, kemény tapintásáról, szorosan záródó leveleiről ismerhető fel.  A puha tapintású póréhagymát régen szedték le, már nem friss. A télen vásárolt póré zöldje olykor kékes színbe hajlik: ennek a fagy és a levelekben található antocián festékanyag az oka.

Az alul kidomborodó, szinte gumót képező póré lehet friss, de már túlérett. Valószínűleg elkezdte fejleszteni a magszárat is, ami ugyan ehető, de szálkás, és kevéssé élvezhető.

Mosás nélkül hűvös helyen sokáig eltartható.  Tisztítás során először távolítsuk el az esetleges gyökereket, elszáradt leveleket, levélvégeket. A szárat az elágazásáig vágjuk félbe, majd a felső sötét leveleket mosás után szintén használjuk fel.

 

Póréhagyma télen-nyáron - felhasználás

A nyári póré elsősorban frissen jó, de bármilyen ételt készíthetünk belőle. A téli vastagabb, jól tárolható póréhagymából kiváló leves, pite készülhet, vékonyra karikázott, roppanós húsa azonban sós salátákhoz is jól illik.

A póréhagyma jól aszalható, szárított zöldségkeverékekben gyakran megtalálhatjuk.

 

Receptek

Póréhagymás-spárgás rántotta
Hozzávalók:

• 2 ek. vaj
• 1db póréhagyma megtisztítva és vékonyra karikázva
• 4-5db erdei (vagy más) gomba
• 200g vékony spárgasíp megtisztítva, felszeletelve
• 8 nagy házi tojás habosra verve
• 150g olvadós sajt felkockázva
• só; borsikafű (őrölt bors)
• 2 ek. reszelt, erős ízű sajt

Elkészítés: Melegítsük elő a wokot, serpenyőt. A megolvasztott vajon pirítsuk 4 percig a póréhagymát, majd adjuk hozzá a spárgát és a gombát is. Sűrű kevergetéssel süssük még 6 percig. Fűszerezzük, és öntsük bele a tojást és az olvadós sajt nagy részét. Süssük majdnem készre, de már csak ritkán kavargassuk. Ekkor tegyük hozzá a maradék sajtokat. Darabokra vágva tálaljuk.

 

Póréhagymás leves
Hozzávalók:

• 3 nagy póréhagyma, megtisztítva, félbevágva majd felkarikázva
• 2 ek. vaj
• 6dl víz
• 6dl zöldségalaplé
• 1 kg burgonya megtisztítva, felkockázva
• só, borsikafű, majoránna
• 4 ek. csípős szósz, ízlés szerint

Elkészítés: Olvasszuk meg a vajat egy nagy fazékban. Gyakori kavargatással pároljuk meg rajta a pórét. Vigyázzunk arra, hogy ne barnítsuk meg, mert akkor égett íze lesz. 10 perc elteltével adjuk hozzá a kockára vágott burgonyát és a fűszereket. A leves felét szedjük külön és turmixoljuk le, majd keverjük össze a maradékkal. A tányérokra szedett levest 1-1 kanál szósszal tálaljuk.

 

Termesztési tanácsok

A póréhagymát magvetéssel, vagy palántáról szaporíthatjuk. Magról vetve (április) számolnunk kell a nehézkes keléssel és vontatott korai fejlődéssel. A nyár végére kifejlődnek az ujjnyi vastag szárak. A palántákat ősz elején elduggatva a következő évre kapunk termetes szárakat, ekkor azonban a magszárba menés veszélye is nagyobb. A magszár étkezési célra ugyanúgy felhasználható, bár rostosabb és keményebb.

A póréhagyma tápanyagban közepesen gazdag, laza talajt kedveli. Kedvező hatású az előző ősszel kijuttatott trágya, vagy komposzt.

Igényli a rendszeres gyomlálást. Jellegzetes tennivaló a talaj töltögetése. A szár ugyanis csak fény hiányában lesz fehér és puhább.

A talajt takarással, növényi maradékok sorközbe szórásával folyamatosan védjük a kiszáradás ellen.

Kedvező szomszédai a szamóca, amellyel vegyesen is ültethető, különböző káposztafélék, fejes és más saláták, valamint az erős illatával a hagymalegyet is megtévesztő paradicsom és zeller. A levelekbe rágó hagymamoly ellen a répával való vegyes vetés, ültetés lehet hatásos.

 

Kép [cc] psd, pizzodisevo