fbpx

| Tudatos Vásárló

Ezeket a műanyagokat kerüld, ha nem akarsz mérget enni

Nem elég szigorú az élelmiszercsomagoló anyagok szabályozása az Unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Mit vegyünk, és mit ne? Simon Gergely környezetkémikus írása.

Először vizsgálták és kiderült: már a kakinkban is mikroműanyag van
A leggyakoribb szennyeződés a polipropilén (PP) és a polietilén-tereftalát (PET) volt, ami valószínűleg az ételek, italok csomagolásából jutott az emberi szervezetbe.
A Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé szemete borít be minket

Egy átfogó kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához valószínűleg több mint 900 különböző vegyi anyagot használunk, emellett további több mint 3000 vegyszer is jó eséllyel előfordulhat a gyártásban.

A több mint 900 anyag közül 63 számít egészségkárosítónak és 68 környezetre veszélyesnek az uniós besorolás szerint. Civil szakértők évek óta sürgetik a szabályozás pontosítását, hogy a gyártók számára megszűnjenek a helyenként tátongó méretű kiskapuk. Ami szintén riasztó, hogy 34 anyag hormonrendszerre veszélyes vegyületként szerepel az ENSZ Környezetvédelmi Programja közelmúltbeli jelentésében. A kockázatos kemikáliák lágyítószerek, stabilizáló anyagok, oldószerek, köztitermékek, felületaktív anyagok, égésgátlók, színezékek, monomerek (alapanyagok), oldószerek, biocidok (fertőtlenítő, csírátlanító szerek), égésgátló anyagokkal kerülnek a műanyaggyártásba. Egy friss felmérés szerint az európai lakosok döntő többsége, 84%-a tart is ilyen mindennapi termékekben jelen lévő anyagoktól.

BpA, BpS és BpF – ételtartó, kulacs, bolti bizonylat

Az átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A (BpA) jut ki. Mivel több kutatás is bizonyította, hogy a BpA kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, Európában 2011-ben betiltották cumisüvegekben. A mai napig számos más ételtárolóban, kulacsokban, sőt bolti bizonylatokban is megtalálható.

Főleg polikarbonátban, de konzervek és üdítős dobozok belsejéből is jutnak ki biszfenolok (BpA, BpS és BpF), amelyek károsítják a hormonrendszert. A BpA-ról szól a legtöbb hír, de sajnos a helyettesítésére elterjedt biszfenoloknak is hasonló kockázataik vannak. A BpA már egész alacsony dózisban is beavatkozik a hormonrendszer működésébe és ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető cukorbetegség, asztma, koraszülések és szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség. 2018. elején az európai parlamenti képviselők elutasította azt a javaslatot, hogy jelentősen szigorítsák a biszfenol-A jelenlétét élelmiszercsomagoló anyagokban, így sajnos továbbra is előfordulnak bennül.

BpA – konzervdoboz, üdítős, sörös doboz

A fém dobozok belsejében rendre előfordulnak biszfenolok. Bár a gyártók azt állítják, hogy a konzervekben és az üdítős fém dobozokban egyre csökkenő mértékben van jelen a BpA, egy közelmúltbeli dán kutatás mégis 14-ből 8 üdítős és sörös dobozban mutatott ki BpA-t.

PS – eldobható tányérok, poharak

A polisztriol (PS – jelölése 6) elterjedt élelmiszertároló, csomagolóanyag, mindennap találkozhatunk vele, eldobható kávéspoharak, éthordó dobozok, joghurtos flakonok, zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs tálcák formájában. A hőtartó polisztirol hab és egyéb polisztriol élelmiszer csomagolóanyagok illetve tányérok, poharak rákkeltő kockázatáról több kutatóintézet is beszámolt, ugyanis az alapanyag a sztirén rákkeltő anyag, ami mérések szerint rendszeresen megjelenik a késztermékekben, és bejut az ételekbe, italokba. A gyártók vitatják, hogy az a sztirén mennyiség, ami a csomagolásból belénk juthat releváns-e az élelmiszerekben amúgy előforduló mennyiséghez képest. Itthon hungarocellként is ismert. Sok polisztirol termék tartalmaz égésgátló anyagokat is.

PET palackok

Az egyik legelterjedtebb italcsomagoló műanyagok a PET (jelölése 1), azaz polietilén-tereftalát palacokok. A könnyen újrahasznosítható viszonylag olcsó műanyag elvben kevés adalékot tartalmaz, ám kutatások mégis kimutattak szennyezőket, ha alacsony koncentrációban is, a PET palackokban tárolt italokban.

Egy norvég illetve egy magyar kutatása is ftalát-vegyületeket mutatott ki kis mennyiségben a PET palackban lévő folyadékokban.

A magyar kutatás bemutatta, hogy az idő múlásával nő a koncentráció, és azt is, hogy a kis kiszerelésű palackokban, amelyekben aránylag nagyobb felülettel érintkezik a folyadék, több a ftalát. A norvég vizsgálat emellett klórozott parafinokat, BpA-t, égésgátlókat sőt ólmot is kimutatott folyadék mintákban. Egy korábbi ELTE-s tanulmány antimon kioldódását mutatta be. Ezt arzénhez részben hasonlító félfém kockázatos az emberi egészségre.

Ha PET palackot vagy más műanyagot sokszor használjuk, akkora felületükön megtelepszenek és felszaporodhatnak különböző gombák és baktériumok, fertőzés, egészségkárosító hatást okozva.

PVC

A poliviniklorid (jelölése 3), inkább tisztítószeres flakonok anyaga, de időnként joghurtos vagy egyéb élelmiszeres flakonokként is megjelennek. Alapanyaga, ami ritkán megjelenhet benne, a vinil-klorid rákkeltő, illetve ftalát-lágyítókat is rendszeresen tartalmaznak a PVC-termékek.

A ftalát-vegyületek a szervezetünkben alapvetően a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják, sőt egyes ftalátokat (pl. DEHP) rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hoztak. Számos kutatás mutatott rá, hogy a ftalátok szoros összefüggésben állnak például a meddőséggel és az elhízással is. Az EU-ban korábban több ftalátot betiltottak gyerekjátékokban és a közelmúltban 4 ftalát vegyületet (DEHP, DBP, DIBP és BBP) elvben jelentősen korlátoztak, de egyenlőre nem élelmiszerrel érintkező anyagokban. Emiatt civil szervezetek tiltakoztak: hogyan lehetséges, hogy pont ez a kiemelkedően érzékeny használat nincs betiltva.

Rákkeltő anyagok a karácsonyi szalvétában

Rendszeresen kimutatnak szalvétákban és péksüteményes papírzacskókban aromás aminokat, amelyek a nyomtatáshoz használt tintákban találhatóak. Egy 2016-os uniós vizsgálat a színezett szalvéták felében mutatott ki ilyen anyagokat. Ezen aromás aminok mérgezőek és több vegyületük rákkeltő illetve lehetséges rákkeltő kategóriába van sorolva.

PFC/PFAS – pizzás doboz, pattogatott kukorica, esőkabát

Az alapvetően papír alapú csomagolásokat, de időnként műanyagokat is a tapadáscsökkentés, olajnak, zsíroknak és hőnek ellenállás érdekében kockázatos PFC/PFAS-vegyületekkel kezelik. Egy 2018-as kutatás során a gyorséttermi csomagolások harmadában talált magasabb koncentrációban PFAS-vegyületeket. A pizzás dobozok és pop cornos zacskók is rendszeresen tartalmaznak a mai napig ilyen vegyületeket, csak néhány gyártó vonta ki önként, például a COOP Dániában. A PFC-vegyületek bejutnak az élelmiszerekbe a csomagolásból.

A legismertebb PFC/PFAS-vegyület a teflon, de például a Gore-Tex cég termékeiben is ezzel az anyaggal biztosítják a ruhák vízhatlanságát és ellenállását a szennyezésnek.

Korábban samponokban is használták, de bútorokhoz, szőnyegekhez is adnak ilyen anyagokat. Élelmiszercsomagoláskor is a tapadás mentességük miatt használják, például mikróba való pattogatott kukoricás zacskókban, gyorséttermi csomagolóanyagokban vagy pizzás dobozokban. A PFC-k csak nagyon lassan bomlanak le, sokáig megmaradnak a környezetben, sőt a világon mindenhová eljutnak. Egyes PFC-k károsak a szaporodási képességekre nézve, hormonrendszer károsítók, sőt egyes vegyületeik rákkeltő kockázatúak. A gyakran kimutatott PFOA-vegyület nemzetközi tilalom előtt áll, mint szaporodási képességeket károsító anyag, rokonvegyületét, a PFOS-t pár éve tiltották be, de régebbi használati tárgyainkban, ruháinkban még jelen van.

Egészségügyi szempontból biztonságosabb csomagolóanyagok

PE (Polietilén) 

A polietilén nagy nyomáson előállítva (HDPE, jelölése 2) flakonok (pl tejes, gyümölcsleves) és tejfölös, joghurtos poharak alapanyag. Alacsony nyomáson készült polietilénből (LDPE, jelölése 4) zacskók, tejes zacskók, mirelit zsákok készülnek. Csomagolásból adódó egészségügyi kockázatuk nem igazán ismert. Az ételcsomagolásra használt polietilént sajnos minimálisan hasznosítják újra, különösen nem megoldott a fémmel kezelt PE, pl. chipszes zacskó újrafeldolgozása.

PP (Polipropilén, jelölése 5)

Utóbbi években elterjedt, mint például a polikarbonát alternatívája, de sok margarinos, joghurtos tégely, és az üdítős PET palackok kupakja is ebből készül. Az opálosan átlátszó polipropilén csomagolóanyag a jelenlegi tudásunk szerint nem jelent kockázatot.

Kétségbeejtően gyenge uniós szabályozás

2018 nyarán mutatta be az Európai Bizottság új módosítását az élelmiszerekkel érintkező anyagok szabályozásáról, mely során pár anyag esetén szigorítást fogadtak el, ám alapvetően nem nyúltak a szabályozáshoz. A civil szervezetek szerint tele van kiskapukkal az élelmiszer csomagolóanyagokról szóló előírás, ami miatt továbbra is káros anyagokkal lesznek tele ezen termékek. Eleve számos csomagolóanyag és adalék nincs lefedve a szabályozással, így például a papírok, adalékok, tinták a csomagolóanyagokon, bevonó anyagok nincsenek megfelelően szabályozva. Illetve sokszor foglalkoznak egy-egy anyaggal, mint BpA, de a hasonló hatású rokonvegyületekkel, mint a BpS vagy a BpF nem.

Sajnos a gyakorlat az, hogy az EU-s előírás a leggyengébb tagállami szabályozást követi, mint minimum előírás, viszont az egységes piac miatt el kell fogadni a másik országból jövő gyenge minőségű szennyezett csomagolóanyagot is. Az egész jelenlegi rendszernek nem célja, hogy a káros csomagolóanyagok, szennyezők kiváltását ösztönözze.

A szabályozás nem kapcsolódik az egyéb EU-s vegyi anyagos előírásokhoz sem. Hiába létezik Európában a Különleges Aggodalomra Okot Adó anyagok listája az uniós REACH vegyi anyag szabályozás mellékletében, ez nem vonatkozik az élelmiszercsomagoló anyagokra. Egy közelmúltbeli kutatás 10 ilyen anyagot mutatott ki élelmiszercsomagoló anyagokban, köztük ftalátokat, aromás-aminokat. Civil szervezetek szerint egyértelműen ki kellene zárni az ilyen anyagok használatát élelmiszer csomagolásokból.

Ráadásul, mivel sem a papír, sem a műanyag újra-hasznosítás szabályozása nem kellően elővigyázatos, így számos rég betiltott anyag kerül az élelmiszercsomagolásba, majd migrál az ételünkbe.

Civilek szerint egy új, szigorú szabályozásra lenne szükség, ami egyrészt figyelembe venné a fenti hiányosságokat, valóban ténylegesen kizárná a káros anyagok használatát, sőt még a különböző anyagok együttes hatását is figyelembe venné. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi rendszerben számos káros anyag jut a szervezetünkbe az élelmiszer csomagolóanyagok révén, még olyan anyagok is, amik amúgy az életünk más területeiről már ki vannak tiltva.

A képek illusztrációk, forrás: pixabay.com

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás