• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Címkék, élelmiszerek, információk - ki olvassa?

2008.11.18. /
Az európai fogyasztók mindössze 18%-a keresi vásárláskor az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat, pedig több időt - 30 másodpercet - fordítanak egy termék kiválasztására, mint korábban.

Az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) által Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban végzett felmérésben 17 300 embert kérdeztek meg otthonában vagy szupermarketben. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek az élelmiszercímkén közölt tápérték-információk jobban meghonosodott formáit, mint például az Irányadó Napi Beviteli Értéket (INBÉ), nagy számban felismerték és megértették. Az európai étel- és italgyártók folyamatosan vezetik be az önkéntes jelölési rendszert.

Az INBÉ a magyar fogyasztóknak sem ismeretlen, hiszen már számos terméken, például joghurtokon, kekszeken, édesipari termékeken megtalálható. A jelölésből kiderül, mennyivel járul hozzá adott termék a napi tápanyagszükséglethez, illetve a táblázatról leolvasható a termék teljes energiatartalma is.

A felmérés során a megkérdezettek általában biztosan állították, hogy megértik a jelölési rendszereket. Ez nem is volt alaptalan, hiszen valamennyi országban a megkérdezetteknek legalább a fele helyesen oldotta meg a többek között a címkéken közölt INBÉ és egyéb, tápértékkel kapcsolatos információk értelmezését magukban foglaló feladatokat.

A felmérés új megállapítása, hogy az emberek átlagosan 30 másodpercet fordítanak egy-egy termék kiválasztására. Korábbi felmérésekhez képest ez jelentős növekedés. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (47 másodpercet) Magyarországon mérték.

A megkérdezettek mindössze 18%-a (ez az adat az Egyesült Királyságban jegyzett 27% és Franciaországban jegyzett 9% között ingadozik) keresi vásárlás közben is rendszeresen az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat. Annak, hogy a vásárlók megkeresik a tápértékkel kapcsolatos adatokat, joghurtok, gabonapelyhek és készételek vásárlásakor a legnagyobb a valószínűsége.

A hat országból négyben a kalóriaérték volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ. A zsírtartalom - a cukortartalomhoz hasonlóan - valamennyi országban az első három érték között szerepelt, a sótartalom viszont csak Németországban és az Egyesült Királyságban került be az első öt közé. A keresett információk között szerepeltek az adalékanyagokkal és a vitamin- illetve rosttartalommal kapcsolatos adatok is.

Mindenütt jellemző, hogy az emberek jelentősen alulbecsülik a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát). A svéd fogyasztóknak 28%-a, a lengyeleknek pedig csak 11%-a jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget.

A válaszadóknak legfeljebb 46%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A legrosszabb eredményt a francia férfiak és a magyar nők érték el (mindkét esetben csak 22%-uk tudta a helyes választ). A válaszadóknak több mint egyharmada, Lengyelországban pedig több mint a fele úgy gondolja - tévesen -, hogy a gyermekeknek több kalóriára van szükségük, mint egy felnőtt férfinak.

 

Forrás: MTI

Kép [cc] Kimberly Hurst







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében