• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Budapesti bolhapiac-áruházak: „Megakasztják a globalizáció fogaskerekét”

2014.03.11. /

Sok kacat lapul a szekrény mélyén? Ha nem akarjuk kidobni, de nincs időnk egyesével hirdetni, vagy egy bolhapiacon dekkolni az árusstand mellett, irány egy önkiszolgáló bolhapiac-áruház.

 

A heti 1500-2000 forintért bérelhető polcokon gusztusosan elhelyezzük beárazott portékánkat, majd a hét vagy hó végén jelentkezünk a befolyt összegért. Jól hangzik, nem?

Eleven Garázsvásár

Az üzlet ötlete 2013 nyarán született meg Kolbe Kriszta fejében, a családjánál tartott sikeres garázsvásárok után. Mint helyi, gazdagréti lakos, Kriszta tudta, hogy a lakótelepen jellemző, hogy az emberek helyhiánnyal küzdenek, az évek alatt összegyűjtött holmikat nem tudják hol tárolni.

Először az egyik ház aljában lévő üzlethelyiséget bérelte ki egy hétre, beszerzett pár polcot, és levitte feleslegessé vált tárgyait. A kezdeményezés sikerén felbuzdulva költöztek az Eleven Centerbe, itt béreltek ki egy akkor már jó ideje üresen álló üzlethelyiséget.

Minden nap rácsodálkozik, mennyi érdekes ember és tárgy fordul meg a Garázsvásárban. Néha olyan, mint egy találkozóhely. Vannak, akik fél napot ott töltenek, beszélgetnek az eladásra vagy épp megvételre kínált termék apropóján.

Kriszta szerint sok esetben az adott tárgyhoz fűződő emlékek, az érzelmi többlet fontos szempont az árképzésben, ezért nem egyszer fordul elő, hogy az eladó túlárazza a terméket. Ilyenkor próbálnak segíteni, és arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy olyan tárgyakat hozzanak, amelyektől egyébként is megszabadulnának, de épek, tiszták.

„Olyan jó látni, amikor egy tárgy már nem kell tulajdonosának, valaki más pedig szinte felsikkant az örömtől, mikor meglátja. Szerintem fontos a tárgyak egészséges körforgása. A hagyatékból maradt tárgyak, amiket a családnak nincs szíve kidobni, jó helyre kerülhetnek, ha itt értékesítik őket.” – mondja Kriszta.

Kétféle vásárlótípus fordul meg az üzletben: egyik, aki szeret nézelődni, böngészni, csekély értékű „kincsekre” vadászni, a másik, aki valódi kincseket keres, hozzáértő az értékes műtárgyak terén.

Kriszta büszke rá, hogy a Garázsvásár teljes mértékben saját szülemény: a dizájntól a leltári rendszeren át a weboldalig mindent maguk találtak ki. A rendszer egyébként a polcok számozásán alapul, de nem árt személyesen is ismerni a kínált árut. Jó memória kell ehhez az üzlettípushoz: minden eladó elmondja a szükséges tudnivalókat a termékeiről, amiket aztán nekik kell továbbadni.

Ami náluk különleges: kéthavonta árverés – legközelebb március 22-én. A Facebookon előzetesen megtekinthetők a kikiáltásra kerülő termékek.

 

Ezekre figyelj, ha hasonló üzletet indítanál:

Fontos a megfelelő hely megválasztása a megközelíthetőség, parkolás és méret szempontjából.

A jól működő nyilvántartási rendszer, rátermett könyvelő és egy jó üzletszabályzat alapvető feltételek a sikerhez.

Nem árt a jó memória a tárgyak történetének ismeretéhez és jó kommunikációs készség a sokszínű eladó- és vásárlóközönséggel való tárgyaláshoz.

Érdemes vidéki nagyvárosban gondolkodni az üzletnyitás terén, mert Budapesten kívül egyelőre csak Győrben működik hasonló üzlet.

Módszertani felkészültség és kellő kezdőtőke szükséges, tapasztalatátadásért nem árt megkeresni a már működő garázsvásár-üzleteket.

Tuti tipp: egy gyereksarok és/vagy kávézósarok biztosan megnöveli a hely népszerűségét.

 

Garmada

A Garmada önkiszolgáló bolhapiac-áruház 2012. szeptember 21-én nyitott. Megálmodója és ügyvezetője, Suhajda Endre számára a Finnországban látott minta adta az ötletet, ahol betévedt egy ottani önkiszolgáló bolhapiacra, és meglepetésére – hétköznap délelőtt – teljes zsúfoltság fogadta.

A megvalósítás korántsem volt egyszerű – az ötletet át kellett ültetni magyar gyakorlatba, a magyar jogi, adózási, könyvelési szabályoknak megfelelően. Miután hazatértek, felmérték a terepet, az üzletnyitás technikai részleteit, majd a finn rendszer ismételt tanulmányozása és az ottani üzletvezetőkkel való beszélgetés után finn-magyar vegyesvállalatként jött létre a bolt.

„Finn bolhapiac-áruházak egész kicsitől 1800 m2-es területig is előfordulnak, és a legnagyobbakra is a teltház jellemző. A bolthelyiség kiválasztásánál ezért egyik fontos szempont az alapterület volt: kikalkuláltuk, hogy közepes méretű, körülbelül 200 m2 területű üzlet lenne ideális, és a tömegközlekedéssel való jó elérhetőség, és a parkolási lehetőség is fontos. Így esett a választás a volt kéziszerszámgyár helyén épült Hun utcai üzlethelyiségre” – meséli Endre.

A nyilvántartási rendszer kitalálása volt még nagy feladat. Ehhez találtak egy jó szoftvert, amit a saját Excel-táblázatukkal kombinálva használnak. Nem titkolt tervük, hogy amint sikerül kifejleszteniük egy eddigieknél is jobb rendszert, azt franchise rendszer formájában bárki számára hozzáférhetővé teszik. További üzletek megnyitása is szerepel távlati terveik között: Endre szerint több hasonló üzlet építené a piacot, népszerűsítené ezt a kereskedelmi formát.

Nagy a forgalom, az árusok figyelmét azonban felhívják, hogy a ruhaneműk és könyvek kevésbé keresettek és eladhatók, erre érdemes odafigyelni, ha valaki eladásra szánja magát. A kérdésre, hogy miért tartja jónak ezt a kereskedelmi formát, Endre frappáns válasza: „Mert megakasztja a globalizáció fogaskerekét.”

A fogyasztás – hulladéktermelés ördögi köréből való kilépésre jó példa az alábbi kis történet: az őszi befőzések idején páran a bolti ár feléért kínált befőttesüvegekkel rakták tele a polcot, amelyek aztán mind egy szálig el is fogytak. Egyik vásárlójuk ezt látva jött rá, milyen kár a nemrég kidobott befőttesüvegeiért, hiszen, ami neki már hulladék volt, az másnak még hasznos lehetett volna.

Társadalmi kezdeményezésük a Civil Partnerprogram, amelynek keretében alapítványok és egyesületek kapnak lehetőséget, hogy kapott tárgyadományaikat árusítsák az üzletben a polcbérleti díj felének utólagos kifizetése fejében. Betérő magánszemély is felajánlhat eladó tárgyakat a civil szervezetek javára.

A program keretében, az indulás óta összesen mintegy 800.000 Ft-ot gyűjtöttek a Civil Partnerprogramban részt vevő szervezetek. A program részletes leírása az üzlet honlapján megtalálható.

Bolhapalota

A legrégebben, három éve működő magyarországi önkiszolgáló bolhapiac. Eredetileg az Anker-közben nyílt, majd jelenlegi helyére, a Ferenciek terére költözött. Itt – bár a térfelújítás miatt kissé megcsappant a forgalom – ismét töretlen a népszerűsége.

„A bolt elhelyezkedéséből adódóan vásárlóink felét külföldi turisták alkotják. Nem válogatunk: aki árulni szeretne, megteheti, de arculatában és árukínálatában is inkább a dísztárgyak, ékszerek, retró tárgyak dominálnak” – meséli Szabó Ádám üzletvezető.

A kétszintes bolthelyiségben folyamatosan jönnek-mennek a vevők, sokan órákig böngésznek, és nem egyszer még polcra sem kerül az adott tárgy, kézből elkel. Eladói körük egyébként elég kiterjedt: Miskolcról is hoztak már ide árut.

Egyedivé teszi, hogy iparművészek, dizájnerek számára is lehetőséget teremt művészi szintű design termékeik árusítására. A napokban nyílt meg pincegalériájuk is, amelynek falán festőművészek munkái kínálják magukat az érdeklődők számára. A mintegy 60 m2-es helyiség egyéb irányú kihasználására is várják az ötleteket, kezdeményezéseket.

Tavasztól piacot is szerveznek, ahol az eladók maguk kínálhatják portékájukat.

2014. március 20-án nyit a Tabáni Bolhapiac, bővebb infókat itt találtok!

Kép: Huzián Zsófi

 

 

A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében