• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Autóközpontúság és az imidzs zsarnoksága I.

2007.03.20. /
A két fő terület, ahol személyesen pozitív hatással lehetünk a klímaváltozást okozó folyamatokra az otthoni energiafogyasztás és a közlekedés. A közlekedés környezetbarát és etikus (fenntartható) életmódra gyakorolt hatását elemző cikksorozatunk első részében cikkírónk autóba száll.

 

 

A hamarosan megjelenő Tudatos Vásárló magazin 2007. tavaszi számának témája a közlekedés. Ha kiváncsi vagy arra, hogyan utazhatsz fenntartható(bb) módon és hogyan járulhatsz hozzá, hogy városod barátságosabb és élhetőbb legyen, rendeld meg most! A magazint 2007-től előfizetőink és támogató tagjaink kapják meg. Részletek>>>

 

Idén télen béreltem egy sima ötajtós autót, hogy egy nagylelkű ismerőstől hazaszállítsak egy filmelőhívó készüléket. A 3. kerületben, a Csúcshegynél találkoztunk, épp a városon kívül. Hazafelé menet a forgalom egyre sűrűbbé vált, a sebességem pedig fokozatosan csökkent, míg végül 0 és 15 km/h között stagnált. Gyakorlatilag olyan lassan mentünk és olyan gyakran kellett megállni, hogy e cikk néhány részét a dugóban írtam.

A visszapillantó tükörben láttam új szerzeményem dobozból kilógó részeit a csomagtartóban; gondolataim elkalandoztak, tervezgettem, hogy hogyan állítom fel az otthoni laboratóriumot és hívok elő Budapest varázsát is megmutató fekete-fehér fotókat. Nem mindenki mosolygott a dugóban, és az én jókedvem is rövid életűnek bizonyult. Ahogy végignéztem az autók végtelen sorain, észrevettem valamit: legtöbbünk gyászos ábrázattal, egyedül ül egy nagy, 5 főre tervezett autóban, és a reklámok által hirdetett sebesség kevesebb mint 10%-val halad, azt kívánva, bárcsak máshol lehetne, mégis egymást figyeljük és csöndben egymás autóit méregetjük. „Hova megyünk?" - motyogtam félhangosan magamnak.

2003 februárjában London új intézkedést vezetett be a nagy forgalom korlátozására. Az ún. Central London Area-ba, a központi kerületekbe behajtó autóknak - kevés kivétellel - díjat, dugódíjat (congestion charge) kell fizetniük. A - különösen a London külső kerületeiben és agglomerációjában élők, valamint az autós szabadságukat megkurtítva érzők felől érkező - panaszok ellenére az első hat hónap után az intézkedés előnyei azonnal érezhetővé váltak a Transport for London jelentése szerint.

Az első hónapban a forgalom 25%-kal csökkent a díj bevezetése előtthöz képest, az autóutak időtartama pedig 50%-kal lett rövidebb. Közös autóhasználat (car-sharing) és más alternatív közlekedési módok fejlődtek ki, szükségtelen utazások maradtak el. Az olyan szervezeteken kívül, mint a Brit Autóvezetők Egyesülete (Association of British Drivers), a dugódíj ellenzőinek többsége elismerte, hogy a londoni közlekedési helyzet sokat javult a díj bevezetésével. Az autós közlekedését csökkentő lakosság felszívására növelték a tömegközlekedés kapacitását, megemelték a buszok számát, és sűrítették a járatokat a könnyebb tervezhetőség érdekében.

Mintegy 1,7 millió ember él Budapesten; vesd össze ezt a budapesti utakat nap mint nap használó 1,2 millió autó számával. Az utóbbi években az autók száma évi 30000-rel nő: gyorsabban, mint a lakosságé, ami 2005-ben mindössze 8000-rel emelkedett. Ebben az ütemben hamarosan több autó lesz a városban, mint lakó. Az autóknak egynél több „lakásra" (garázs otthon, parkoló az irodánál, parkolók az üdülőhelyen/kávéháznál/étteremnél stb.) és hatalmas infrastruktúrára (utak, benzinkutak, szervizek és hulladéklerakók/szétszerelőműhelyek az élettartam végén) van szükségük. Ha minden így folytatódik, nemsokára több helyre és infrastruktúrára lesz szükségünk az autóink, mint saját magunk számára; de lehet, hogy már most is így van. Persze az állatok, fák és a természet más elemei már rég kiestek számításainkból. Csak mi maradtunk, a betonépületeink, az aszfaltunk, az autóink és az egyre emelkedő benzinárak.

Az EU-ban a közlekedési dugók éves költsége 50 milliárd Euró - az eu-s GDP 0,5%-a, ami az előrejelzések szerint 2010-ig már az 1%-ot is eléri majd. Az autókban használt üzemanyag több mint fele a dugóknak és a hatékonytalan vezetési módoknak köszönhetően fogy el. És az üvegházhatású gázok kibocsátásának eredményeképp ott van a klímaváltozás égő kérdése is. A legfőbb ilyen gáz pedig a szén-dioxid (amely a becslések szerint az éghajlatváltozás 66-74%-át okozza), ami elsősorban ásványolaj égetésével, például autózással kerül a légkörbe. Ami azt illeti, a két fő terület, ahol személyesen pozitív hatással lehetünk a klímaváltozást okozó folyamatokra az otthoni energiafogyasztás és a közlekedés (ezek teszik ki a magyarországi CO2 kibocsátás mintegy felét). Ez a cikksorozat azonban inkább a közlekedés környezetbarát és etikus (fenntartható) életmódra gyakorolt hatására koncentrál.

Amikor egy autó kilélegzik, a kipufogott gáz a következő kórokozókat tartalmazza: szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-monoxid, kén-dioxid, porszemcsék, formaldehid, többgyűrűs szénhidrogének. Az amerikai Environmental Working Group, (EWG, Környezetvédelmi Munkacsoport) elismert tudósokat, mérnököket, szakértőket és jogászokat hoz össze, hogy tanulmányozzák egyes jelenségek és szabályozások emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását, és megoldásokat javasoljanak. A növekvő autóhasználat hatásainak vizsgálatához az EWG kidolgozta az ún. autó asztma indexet, amely megmutatja, mely járművek hogyan járulnak hozzá legnagyobb vagy legkisebb valószínűséggel a járványszerűen terjedő asztmához. Ez az eszköz abban segít nekünk, hogy a szmogról ne mint környezetvédelmi problémáról, hanem mint egészségügyi krízisről gondolkodjunk, ami közvetlenül 20 millió amerikainak árt, és általa a gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Az asztmás megbetegedések Magyarországon a lakosság 2%-át érintik. Az elmúlt 10 évben az évente diagnosztizált új betegek száma megkétszereződött. Az autók számának növekedésével Budapesten az asztmások száma is növekedni fog.

A szmog ózonköd; gyakran láthatjuk nagyvárosok felett: elhomályosítja a napot és rontja a látási viszonyokat. Az autók a szmog elsődleges okozói. Keletkezését az autók által kibocsátott kétféle vegyület, a levegő összetevői és a napfény egymással való reakcióba lépése okozza. Az EWG részletesen bemutatja a következő példát (mely egy a sok közül) a szmogkoncentráció és az asztma összefüggéséről. „Az 1996-os nyári olimpia alatt Atlanta városa a hatalmas, egész várost megbénító dugóktól tartva rendkívüli intézkedéseket tett a forgalom csökkentésére. A játékok 17 napja alatt az autóhasználat 22,5%-kal esett vissza. A napi ózonkoncentráció 30%-kal csökkent. Az asztmában szenvedőkre tett jótékony hatás közvetlen és drámai volt. A kérdéses időszakban az orvoshoz forduló asztmások száma 40%-kal, a kórházba kerültek száma 19%-kal és az intenzív osztályra bekerülők száma 11%-kal csökkent."

Mivel a gyerekek több levegőt lélegeznek be, mint a felnőttek, és a szervezetük több ózont von ki a belélegzett levegőből, rájuk nagyobb veszély leselkedik. Egy dél-kaliforniai gyermek-egészségügyi vizsgálat megállapította, hogy az autópályától 0,5km-re élő gyerekeknek 89%-kal nagyobb esélyük van asztmás megbetegedésre, mint azoknak, akik 1,5km távolságra laknak. Ha nem asztma, akkor hörghurut, vérszegénység, szívroham súlyosbodása vagy más légzőszervi és szív és érrendszeri megbetegedés fordulhat elő. A szmognak kitett gyerekek olyan tüdőelégtelenségben szenvedhetnek, amely tüdejük fejlődését egész életükre kihatóan veszélyezteti. A következmények közé sorolhatók a folyamatos fejfájások, lélegzési problémák, vagy azok, akik nem tudnak fél kilométernél többet futni megállás nélkül. 1995 és 1999 között Budapesten a 18 évesnél fiatalabb asztmások száma 20%-kal nőtt. A Yale és a kaliforniai Berkeley egyetemeken a kutatók úgy találták, hogy a szennyezett környékeken felnőtt diákok tüdőkapacitása lényegesen alacsonyabb, mint a kevésbé szennyezett környéken felnövőké. Tanulmányok kimutatták, hogy „az ózonnak való kitettség a tüdő fejlődésekor tartós gyulladást okoz, megzavarja a növekedési tényezőket, fibrózist produkál, és megváltoztatja a tüdő felépítését" - írják a kutatók.

Egy másik, 95 városra és több mint 100 millió emberre kiterjedő tanulmány - amely felnőtteket vizsgált - úgy találta, hogy „az előző hetihez képest 10ppb-s ózonmennyiség-növekedés 0,52%-os napi halálozási ráta növekedéssel és 0,64%-kal több szív és érrendszeri és légzőszervi halálozással volt kapcsolatban". Magyarul: több ember hal meg korábban az autóhasználattól, nem attól, hogy elütik, hanem azért, mert belélegzi az autók által mindennap kipufogott gázokat. Az EWG hozzáteszi: „az amerikaiak az autót a szabadsággal társítják, és nehéz belátni, hogy a vezetésre vonatkozó szabadságod korlátozhatja valaki más lélegzésre vonatkozó szabadságát". Az „amerikaiak" szabadon helyettesíthető az általad preferált nemzettel.

 

(Folytatjuk)

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében