fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Beszédes címkék: Flora pro.activ

| Pat Thomas, The Ecologist

Az ételeknek elvileg a javunkat kellene szolgálniuk – így aztán sokunk elhiszi azt is, hogy a funkcionális élelmiszerek, így például a koleszterinszint-csökkentő margarin is „jó dolog”. De tényleg az?

Mindenki az egészségesebbet keresi, ezért egyre többen
fordulunk a funkcionális ételek és italok – vagy ahogy ezen a területen nevezik
őket a gyógyhatású élelmiszerek, azaz nutriceutikumok -, mint például a
koleszterinszint-csökkentő margarin, a Flora pro.activ felé, hogy ezekkel
egészítsük ki étrendünket.

A Flora pro.activ nagy százalékban tartalmaz növényi alapú
olajokat, azaz növényi szterolokat, amelyekről orvosi kutatások kimutatták,
hogy csökkentik a „rossz” vagyis alacsony sűrűségű, artériánkat elzáró lipoprotein
(LDL) koleszterin szintjét.

A szterolok olyan vegyületcsoporthoz tartoznak, amelynek
tagjai az ösztradiol, egyéb szteroid hormonok, a D-vitamin (kolekalciferol) és a
koleszterin is (érdemes megfigyelni, hogy mindegyik vegyület „-ol”-ra végződik,
ami a hasonló kémiai szerkezetre utal [angolul a koleszterin „cholesterol” – a
ford.]). Egy átlagos nyugati étrend igen kevés növényi szterolt tartalmaz,
körülbelül napi 250-500mg-ot. Ebben a mennyiségben úgy tűnik, hogy nincsenek
nagy hatással a koleszterinszintre. Nagyobb mennyiségben, rendszeres bevitel
mellett azonban csökkentik a koleszterin bélből való felszívódását, és ezzel
együtt jár a vér koleszterinszintjének csökkenése.

A szterolok előnyei első pillantásra meggyőzőek. Naponta
körülbelül 3 gramm képes néhány hét alatt csökkenteni az LDL koleszterinszintet,
átlagosan 14%-kal – ez több, mint amennyi egyszerű diétával elérhető. Ha
azonban a növényi szteroloknak kizárólag a koleszterinszintet csökkentő
hatására koncentrálunk, akkor lehet, hogy átsiklunk néhány probléma felett,
amely használatukból adódhat.

 

Hormonok

A növényi szterolok olyan növényi olajokból nyerhetőek,
mint a szója, a repce és a napraforgó (így van a Flora esetében), de származhatnak
a cellulózgyártás melléktermékéből is. Ez utóbbi ugyan alapvetően jóval mérgezőbb
lehet, de ahogy nő a kereslet a szterol mint adalékanyag iránt, egyre több
élelmiszergyártó választja ezt az alapanyagot.

Így vagy úgy, a kencénkben lévő szterolok nem természetes
formájukban vannak jelen. Mivel közvetlenül nem oldódnak olajokban és zsírban,
a szterolokat először hidrogénezik, aztán észterezik más zsírsavakkal
(általában repcemag-olajjal), hogy jobban elkeveredjenek a kencében.

Érdemes foglalkozni a szterolok hormonszerű hatásaival.
Nem sokkal azelőtt, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food
and Drug Administration, FDA) először engedélyezte a szterolok használatát élelmiszerekben,
egy 1998-as svéd tanulmány dermesztő, de igazából nagyrészt figyelmen kívül
hagyott megfigyelést tett, amely szerint „további vizsgálatok szükségesek a [szterolok]
fitoösztrogén és endokrin hatását, illetve a fejlődésben lévő gyermekekre,
különös tekintettel a fiúk későbbi termékenységére gyakorolt hatásait illetően”.

Az embereken végzett vizsgálatok még mindig váratnak
magukra, és a rendszeres fogyasztás során kialakuló lehetséges hormonális
hatásokat vizsgáló kutatások is elmaradtak. A szterolok támogatói azt állítják
– nagyrészt állatkísérletek eredményeiből következtetve -, hogy a növényi
szterolok ösztrogénszerű hatása gyenge és jelentéktelen.

Még 1975-ben azonban egy kutatás szerkezeti hasonlóságot
fedezett fel a növényi szterolok és egy másik „gyenge” ösztrogénféle, a
terhesség alatt előforduló reggeli émelygés ellen alkalmazott dietil-stilbösztrol
(DES – szintetikus ösztrogén) között, amit születési rendellenességekkel és a női
szaporítószervek rákos elváltozásaival is összefüggésbe hoztak. A kísérleti
laborokban használt és a természetben is előforduló növényi szterolokról is bebizonyosodott,
hogy az állatok esetében a mell rákos sejtjeinek növekedését idézik elő, s
megváltoztatják a nemi hormonok szintjét. A papírgyárak alatti folyószakaszokon
élő halakról gyakran bebizonyosodik, hogy a vízbe kerülő szteroltartalmú
melléktermékek hatására nemet váltanak.

Mivel sok a bizonytalanság az emberi szervezetre gyakorolt
ösztrogénszerű hatásával kapcsolatban, a Flora és más szteroltartalmú termékek csomagolásán
kötelező figyelmeztetni a fogyasztókat, hogy „terhes illetve szoptató
kismamáknak és kisgyermekeknek nem ajánlott”, illetve hogy nem javasolt napi 3g
növényi szterolnál többet bevinni a szervezetbe (ez a Flora pro.activ esetében
napi három 20 grammos adagot jelent).

Egy másik jelentős és nagyságrendileg jellemezhető gond a
növényi szterolokkal kapcsolatban, hogy csökkentik néhány létfontosságú,
zsírban oldódó vitamin felszívódását, különösen a béta-karotinét. Bár több
gyümölcs és zöldség fogyasztásával ellensúlyozhatjuk ezt, a nagy mennyiségű
gyümölcs és zöldség fogyasztás azonban önmagában is csökkenti a
koleszterinszintet, így viszont feleslegessé válik a koleszterin-szintet
csökkentő funkcionális élelmiszerek, jelesül a Flora pro.activ használata!
Említésre méltó, hogy a Flora pro.activ extra adag béta karotint, E- és
D-vitamint is tartalmaz, de ez nem valamiféle egészségünket óvó ráadás, hanem
az aktív összetevők vitaminkiürítő hatásának ellensúlyozása.

 

Nincs megoldás

Bár a növényi
szteroloknak van néhány előnye, mégis úgy tűnik, hosszú távon semmire nem kínálnak
megoldást, fogyasztásuk pedig semmivel sem járul hozzá a valóban egészséges
étkezéshez. A növényi szterolok bevitelét az összes szteroltartalmú élelmiszer
fogyasztásának fényében kell értékelnünk – figyelembe véve például a kukorica,
búza, rozs, zab, az olívaolaj, a sör és a bourbon whiskey, vagy az olyan nutriceutikumok,
mint a szója, esetleg az egyre nagyobb választékban kapható gyógyhatású
készítmények, így vad yamból, fűrészpálmából, afrikai szilvafa kéregből
(pygeum), ördögköröm gyökérből, a gingko bilobából, a panax és a szibériai ginzengből
készült készítmények fogyasztását – ezek mindegyike ugyanis részben növényi
szteroltartalmának köszönheti jótékony hatását.

Mivel a szterolok egyre több élelmiszerben megtalálhatóak,
a véletlen túladagolás előfordulásának esélyei – és az ezzel járó egészségügyi
problémák – egyre nagyobbak.

 

Szterolforrások

A Flora pro.activot használva hatékonyabban csökkenthetjük
a koleszterinszintünket, mint amennyire a diétás értrend önmagában képes, de
nem jobban, mint amit egészséges diéta és rendszeres mozgás segítségével elérhetünk.
Ráadásul az étkezési szokások megváltoztatása és a testmozgás hatása hosszú
távú, ezzel szemben a növényi szterolok hatása csak addig tart, amíg
fogyasztjuk őket. Amint valaki abbahagyja a Flora pro.activ fogyasztását, koleszterinértékei
visszaállnak a korábbi szintre.

Az ember szervezetében soha nem lép fel szterolhiány, kis
odafigyeléssel és helyes étrenddel mindannyian hozzájuthatunk a megfelelő
növényi szterolmennyiséghez. 100 gramm friss zöldség átlagosan 5 és 40 milligramm
között tartalmaz növényi szterolokat. Ugyanennyi friss gyümölcsben 2-30 milligrammnyit
találunk. A szterolban leggazdagabb források a dió és mogyorófélék, valamint a
magok. A csírázó magvak 100 grammonként akár 120 milligramm növényi szterolt is
tartalmazhatnak.


Szterol és szterin: a két kifejezés ugyanazt az anyagot jelöli. Az angol termékcímkén szterol, a magyaron szterin szerepel. Mindkét kifejezés használható, a szterol kémiai értelemben korrektebb (ezért cikkünkben végig ezt használtuk). (A szerk.)

A szterolok gyümölcsökben és zöldségekben való
előfordulása bizonyítékul szolgálhat arra, amit sok táplálkozási szakember évek
óta bizonygat, miszerint a nagy mennyiségű növény és mag fogyasztásával járó
vadászó-gyűjtögető életmód étrendje az, amit az egészséges embereknek valójában
be kellene tartania.

 

Flora pro.activ
margarin (az Unilever
terméke)

Összetevők: víz,
növényi olajok és zsírok, növényi szterin észter (12,5%), módosított
tápióka keményítő
, étkezési só (0,6%), írópor, emulgeáló szerek (zsírsavak mono -és
digliceridjei
, napraforgó
lecitin
), tartósítószer (Kálium-szorbát),
savanyúságot szabályozó (citromsav),
E-vitamin, aroma, B6-vitamin, folsav, színezék (Béta-karotin), A, D, B12
vitaminok.

 

Név

Funkció

Káros mellékhatások

Egyéb

Növényi olaj

alapanyag

A legtöbb növényi olaj,
amelyet feldolgozott élelmiszerekben találunk, kukorica vagy napraforgó olaj,
ami omega-6 zsírsavakban gazdag. Az omega-6 túladagolását összefüggésbe hozzák
a rákkal, az immunrendszer károsodásával, a hormonháztartás felborulásával,
szívbetegségekkel és az agyérgörccsel (stroke).

A címkén szereplő leírás,
miszerint „napraforgó olajat tartalmaz” azt sugallja, hogy a Flora különböző
olajok keveréke. Ez a keverék gyártási tételenként változhat, az egyes olajok
piaci ára szerint. A Flora pro.activ gyártója, az Unilever kérdésünkre
elmondta, hogy a Flora pro.activ margarinban a növényi olajokhoz repce-,
napraforgó- és lenolajat használnak.

 

Növényi szterol-észterek

koleszterinszint-csökkentő
adalékanyag

Megzavarja a zsírban oldódó
vitaminok felszívódását, főként a karotinokét. Potenciális hormonkárosító:
gyermekek és terhes nők számára nem bizonyult biztonságosnak.

 

Módosított tápióka
keményítő

térfogatnövelő,
stabilizátor

 

A módosított étkezési
keményítő olyan keményítő, amelyet fizikailag vagy kémiailag kezeltek annak
érdekében, hogy egy vagy több tulajdonsága megváltozzon. Ez az univerzális
térfogatnövelő maniókagyökérből vagy jukkából származik, és margarinok
készítésénél ugyanúgy alkalmazzák, mint ragasztókban, robbanóanyagokban, a
papíriparban és textilek kikészítésénél. Ez az anyag a természetben nem
található meg, nem járul hozzá az élelmiszer tápértékéhez és nincs semmilyen
információnk egészségügyi hatásairól.

(Ld. még E-szám
adatbázisunk adatlapját a
módosított keményítőkről >>>
)

Zsírsavak mono- és digliceridjei
(E471)
, napraforgó
lecitin

emulgeálószerek

 

A margarin olaj és víz
keveréke, amelyet az emulgeálószerek tartanak össze. A zsírsav észtereket
gyakran használják gyorséttermi ételekben a kiszáradás ellen. A génmanipulált
szójához kapcsolódó fogyasztói aggodalmakra válaszolva a Flora
napraforgó-lecitint használ. A napraforgóból készült termékek általában
genetikai módosításoktól mentesek.

Aroma

ízesítő anyag

Ugyanazokat az
idegmérgeket, rákkeltő anyagokat és allergéneket tartalmazzák, amelyek a
parfümökben is megtalálhatóak.

Az ízanyagok több
szintetikus vegyi anyag keverékei lehetnek. Más néven valójában parfümök,
amelyeket petrolkémiai eljárással állítanak elő.

Vukics Viktória, a TudatosVásárló.hu gyógyszerész
szakértőjének megjegyzései a cikkhez:

  • A cikk állításával ellentétben, igenis történtek vizsgálatok
    a fitoszterolok mellékhatásait (hormonhatás stb.) illetően. Nagyon sok vizsgálat
    zajlott, állat- és emberkísérletek egyaránt. Az egyik, 2003-ban publikált humán
    vizsgálatban 180 ember egy éven át naponta fogyasztott szteroldús margarint.
    Nem találtak semmi káros hatást. Bár ezt a vizsgálatot egy érdekelt fél, az
    Unilever támogatta, nem hiszem, hogy az eredmények kétségbe vonhatóak lennének.
    Sajnos, mivel ezek a vizsgálatok emberi erőforrás-igényük miatt rendkívül drágák,
    finanszírozásukat csak a nagy cégek engedhetik meg maguknak.
  • Az eredmények viszont csak 35-64 év közötti egészséges önkéntesekre
    vonatkoznak, tehát az nem bizonyított, hogy gyerekekre, várandósokra nem káros
    a szteroldús margarin!
  • Véleményem szerint az első választás természetesen az egészséges
    táplálkozás, vagyis a túlzott koleszterin-fogyasztás kerülése. De ha mar megvan
    a baj (és a magyar felnőtt lakosság nagy része túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozik
    stb.), a szteroldús margarin fogyasztása segítség lehet, mert bizonyítottan csökkenti
    a koleszterinszintet, és ezáltal több szív- és érrendszeri megbetegedés
    kialakulásának valószínűségét.
  • Bár Egészséges?
    táplálkozás – táplálék-kiegészítők
    c. cikkünkben erősen kritizáltunk bizonyos
    funkcionális élelmiszereket, nem hiszem, hogy általánosítani lehetne. Inkább a
    korlátokra kell felhívni a figyelmet: koleszterinbetegek és egészségtelenül táplálkozók
    fogyaszthatnak szteroldús margarint kiegészítő terápiaként (annyival is
    kevesebb gyógyszerre van szükség – persze ha erről az orvos is tud, és a beteg
    rendszeresen jár kontrollra), de mások ne használják a terméket felelőtlenül
    megelőzésre. Gyerekeknek pláne miért lenne rá szükségük? Persze a legjobb az
    lenne, hangsúlyozom, ha mindenki egészségesen táplálkozna…

 

A The
Ecologist
2006. november-decemberi számában megjelent cikk fordítása.
Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh
István.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek