Kertészkedés a városban?

Itt a tavasz, elkezdhetjük tervezgetni, milyen növényeket ültetünk idén a balkonunkra. De ne csak a szépen virágzó egynyáriakat és évelőket vegyük számításba, már itthon is évek óta hódít a városi kertészkedés: azon a kis területen is, ami egy városban rendelkezésre áll, dézsákban, balkonládákban vagy belső udvarok kisebb parcelláiban termeszthetünk paradicsomot, salátát, fűszereket, vagy más kis helyigényű zöldséget.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a városban termesztett növények nem károsak-e egészségünkre? Tény, hogy az erős városi levegőszennyeződés savas esőt okoz, ami a leveleken és gyökereken keresztül bejut a növénybe, ezáltal a növények érzékenyebbé válnak a további káros környezeti tényezőkkel szemben. A savas eső nemcsak a növényekre, de az épületekre is negatív hatással van. Leginkább a szennyezőanyag-kibocsátással lehet csökkenteni mértékét. Ha azonban odafigyelünk növényeink egészségére, ránk közvetlenül nem jelent veszélyt.

A porszennyezés is egészségi kockázatot jelent az emberre, ezért mindig alaposan mossuk meg folyóvíz alatt a balkonon, erkélyen termesztett növény termését, a fűszernövények leveleit fogyasztás előtt. Ólmozott üzemanyag már jó ideje nincs forgalomban, ezért nehézfém szennyezéstől nem igazán kell tartanunk.

 

Hogyan fogjuk hozzá?

Aki szeretné megismerni a konténeres kert szépségeit és hasznát, először is be kell szereznie a megfelelő eszközöket. A növények ültetésére számtalan lehetőség kínálkozik: egyrészt hagyományos tartóedények használata, a műanyag, terrakotta vagy fa balkonláda, illetve cserép vagy kaspó.

A balkonláda alján legyenek lyukak, ezeken keresztül távozik el a felesleges víz. A láda aljára tegyünk cserépdarabokat, vagy kisebb köveket, így megakadályozhatjuk, hogy a lyukakon keresztül kimosódjon a talaj.

 

Ha fontosnak tartjuk a tárgyak újrahasznosítását, nevezzünk ki ültetőedénynek például egy zárt falú fadobozt – amelyet mi magunk is elkészíthetünk maradék deszkákból -, de betöltheti ezt a funkciót egy régi, használatból kivont komód fiókja is, amelyet a korhadás ellen célszerű vízlepergető festékkel lekenni. Kisebb-nagyobb konzervdobozba szintén lehet magot vetni vagy palántát ültetni. Ha a külsejéről leszedjük a papírt, egyben dekorációnak is alkalmas. Fontos, hogy az alját lyukasszuk át, és tegyünk alá tányért vagy alátétet, így túlöntözés esetén biztosított a vízátfolyás.

Szükségünk lesz továbbá ültetőközegre, amelyre a kertészeti boltban, nagyáruházban vagy virágboltban is kapható virágföld a legalkalmasabb. A föld tápanyagtartalmát – mivel a rendszeres öntözéssel kimosódik belőle – komposztból származó humusz, vagy szintén boltban kapható trágya beforgatásával pótolhatjuk.

 

Öntözési tippek

Az elültetett magok és növények gondos ápolása, azaz a rendszeres öntözés és a tápanyagok pótlása nagyon fontos, mert ültetőedényekben élő növényeink sem vízből, sem tápanyagból nem tudnak hosszú időre elég tartalékot elraktározni. A kielégítő vízellátásában segítségünkre lehetnek az ún. duplafenekű virágládák, amelyek vízraktározó alátéttel rendelkeznek.

Öntözésre legjobb az esővíz. Ha csapvízzel öntözünk, legalább egy napig hagyjuk állni, és csak utána locsoljunk vele, de a víz ne legyen hidegebb, mint a levegő hőmérséklete.

Esővizet mindenütt gyűjthetünk, ahol udvar, kiskert vagy erkély van. Legegyszerűbb módja, ha simán a szabad ég alá, illetve az ereszcsatorna alá teszünk egy sűrű szövésű hálóval borított műanyag hordót (a fából készült kevésbé szerencsés, mert a víz hamarabb megbarnul benne) vagy agyagedényt, amelyet, ha megtelt, jól zárható fedőlappal borítunk be.

Az esővizet mind az élelmiszernövényeknél, mind a szobanövényeknél hasznosíthatjuk, még a legkényesebb növények öntözésére és permetezésére is felhasználhatjuk. Gazdag ásványi anyagokban, tiszta és lágy. Bár sokan úgy gondolják, a városban szennyezettebb az esővíz is, ez elsősorban arra a csapadékra vonatkozik, amely már érintkezett a burkolattal.

Ha a növény közvetlenül kapja a csapadékot, nem jelent számára – és számunkra sem, ha megesszük – nagyobb veszélyt, mint a városi levegőben szálló por belégzése. Természetesen akár a termését, akár a levelét fogyasztjuk a növénynek, célszerű felhasználás előtt megmosni.

A csapadékvíz minél nagyobb mértékű hasznosítása környezetvédelmi szempontból is ésszerű, mert a csapadék nem folyik le a területről, ezzel a csatornarendszert is tehermentesíti. Társasházak is csökkenthetik öntözésre fordított vízfogyasztásukat egy esővízgyűjtő tartály használatával. Ebből rendkívül nagy a választék, sőt, föld alá süllyeszthető rendszerek is léteznek.

 

Mit ültessünk?

 

Végül a legfontosabb kellék: maga a növény! Mely növényeket célszerű konténerben termeszteni? Íme néhány példa: 

paradicsomot, paprikát (chilli, vagy édespaprikát), retket, spenótot, sóskát, a legkülönfélébb salátákat, földiepret, földicseresznyét (Physalis peruviana)

Nagyobb ültetőedényben pedig egrest, ribizlit és más bogyós gyümölcsöket.

Támrendszerrel: futóparadicsomot, futóbabot.

A gyógy- és zöldfűszernövények között talán nincs is olyan, amelyet nélkülöznünk kéne a lakásban vagy balkonon gondozott házikertünkben.

Cikksorozatunk következő részeiben arról olvashatsz, hogyan és mit érdemes balkonládában termeszteni.

 

Képek: starmist snorkmaiden, Food photo created by freepik - www.freepik.com">freepik.com

---

Szakmai függetlenségünket csak úgy tudjuk megőrizni, hogy nem fogadjuk el a vállalatok adományait, és nem kérünk reklám bevételeikből.

Ezért jelent nekünk nagyon sokat a támogatásod!

 

Rendszeres havi 1.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 2.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 5.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 10.000 Ft adomány

   

 

Egyszeri 5000 forint – kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség. 

   

 

Bármennyit adhatsz, minden apró hozzájárulás számít.

   

 

Ha banki átutalással támogatnál:

Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Bank neve:    Magnet Bank
Számlaszám:    16200106-00108490-00000000
IBAN szám: HU40 1620 0106 0010  8490 0000 0000
Swift: HBWEHUHB

Köszönjük!

---

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban.