| Tudatos Vásárló
Az Apple óriáscég és az etika
Az Apple-nek szinte vallásos rajongótábora van: sokan egy tapodtat sem mozdulnak imádott Macjük nélkül, mások a bolt előtt éjszakáznak a legújabb iPhone-ért. Eközben az óriásvállalatot sok kritika éri környezet- és versenypolitikája, illetve távol-keleti gyárainak munkakörülményei miatt.
A brit Mail on Sunday munkatársai 2006-ban ellátogattak a Foxconn Hongkong melletti üzemébe, ahol többek között az Apple iPod Nano-ja is készül, és megdöbbenéssel számoltak be az ott tapasztaltakról. A kétszázezer embert foglalkoztató gyárat a munkások napokig el sem hagyják, hiszen egy részük ott lakik. Ezek a dolgozók a műszak végén a gyár területén található munkásszállások százágyas termeiben térnek nyugovóra, látogatókat pedig nem fogadhatnak.
A lap által idézett egyik munkás szerint az üzemben katonás fegyelem uralkodik, az emberek jelentős része egész nap egy helyben állva robotol akár tizenöt órát is; ezután is csak a vezető engedélyével hagyhatja el a gyártósort. Az akkori huszonhét fontos (mai árfolyamon 8500 Ft) havi bér még ebben az iparágban is kevésnek számított.
A cikkre reagálva az Apple vizsgálatot indított és hangsúlyozta, hogy a cég nem tűri a beszállítókra vonatkozó etikai szabályzat megsértését. Utóbbi ugyanis tiltja az embertelen bánásmódot, a gyerekmunkát, a kirívóan alacsony béreket és a heti hatvan óra feletti munkavégzést. Az Apple a jövőre nézve rendszeres ellenőrzéseket ígért, a kedélyek pedig lecsillapodtak. Újabb botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy a Foxconn (a cég egyébként a világ legnagyobb elektronikai bérgyártója, amely a Dellnek, a HP-nek, a Sonynak és a Microsoftnak is dolgozik – a szerk.) kínai gyártelepein 2009 nyarától egy év alatt tizenkét munkás követett el öngyilkosságot, az esetekről beszámoló híradások szerint a sokak által vitatott munkakörülmények miatt.
Steve Jobs Apple-vezér aggodalmát fejezte ki az ügy kapcsán, de óva intett az elhamarkodott következtetésektől. A brit Independent egyik írása szerint az Apple 2010-es beszállítói jelentése komoly problémákat tárt fel. Kiderül, hogy a céggel szerződésben álló gyárak több mint fele nem tartja be a munkaidőre vonatkozó előírásokat, mintegy negyven százalékuk megszegi a balesetvédelmi szabályzatot, és közel egyharmaduk nem tartja be az Apple veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezéseit. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy a Foxconn sencseni gyárában alig száz forint az órabér, ami ötven százalékkal kevesebb, mint a kínai átlag. A kínai Apple-beszállítók idén júniustól mindenesetre sorra béremeléseket jelentettek be, és az év végére újabb jelentős fizetéskiegészítéseket ígértek.
A cég környezetpolitikáját először a Greenpeace piszkálta meg még 2003-ban, amikor az Apple-nél használt mérgező vegyi anyagokról érdeklődött. A környezetvédők később megállapították, hogy a cég a gyártási folyamatok során PVC- és brómtartalmú égésgátló anyagokat épít a termékeibe. Ezek e-hulladékként mérgezik a környezetet és azokat, akik (általában fejlődő országokban) szétbontják a roncs készülékeket. A Greenpeace ezért több ízben megkereste a vállalat képviselőit, hogy változtassanak a cég környezetpolitikáján.
Az eredménytelen megbeszéléseket követően az Apple a Greenpeace 2006-ban publikált zöldelektronika-felmérésén 10-ből mindössze 2,7 pontot gyűjtött, és a sereghajtók közé került. A környezetvédők bírálatai szerint az imidzsére kényes és a technológiai fejlesztésekben élen járó Apple nem engedhetné meg magának, hogy korszerűtlen környezetpolitikát folytasson. 2009-ben végül vállalat számos mérgező anyagot száműzött a termelési folyamatokból, és globálisan is vállalta elhasznált termékeinek visszavételét, újrafeldolgozását. Ezzel felzárkózott a zöldebb gyártók közé, bár még mindig a Nokia és Sony mögött kullog.
Az elmúlt években az Apple-t versenyjogi bírálatok is érték, noha az EU versenyjogi biztosa épp a közelmúltban szüntette be a céggel szemben tavasszal indult vizsgálatokat, mivel úgy találta, hogy a vállalat üzletpolitikájában időközben kedvező változások történtek. Az Apple-t azzal vádolták, hogy korlátozza a külső fejlesztőket, hogy Apple-alapú szoftvereket gyártsanak, illetve nehezíti, hogy a vásárlói a vásárlás helyszínétől eltérő EU-s országokban is érvényesíteni tudják az elvileg globális garanciát. Floridai jogászok pedig azt sérelmezték, hogy az iTunes zeneáruházból kizárólag iPod típusú hordozható lejátszókra lehet zenét vásárolni, és ezzel számos másfajta készülék tulajdonosa kiszorul a világ egyik legnagyobb zeneáruházából.
Amíg ezekre a problémákra a fejlett országok jogrendszerei képesek megfelelő válaszokat adni, addig a beszállítóknál tapasztalt munka- és emberi jogi problémák még hosszú évekig komoly gondot jelenthetnek. Főleg azért, mert az Apple fanatikus vásárlóinak többségét sajnos nem különösebben izgatja, hogy milyen körülmények között készülnek kedvenc kütyüik.
Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 21. számában.
***