fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Az akció ára

| Tudatos Vásárló

A fogyasztók az utolsó láncszemei a globalizálódó élelmiszer-ellátási láncoknak. A láncok működése így hatással van a fogyasztókra, mind pozitív, mind negatív értelemben. 

Az elmúlt 30 évben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése világszerte nőtt. Magyarországon a 90-es években jelentek meg és népszerűségük azóta is töretlen. Piaci súlyukkal együtt a beszállítóik életében betöltött szerepük is nőtt. Hatásuk van arra, hogy milyen növényeket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, és hogyan csomagolják azokat. A nagy kereskedelmi láncok döntései komolyan befolyásolják a termelők és dolgozók életét és megélhetését világszerte.

Az egyszerűség kedvéért itt szupermarketeknek hívjuk az egy márkanév alatt láncba szerveződött, központi beszerzést folytató kiskereskedelmi bolthálózatokat. Magyarországon a legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak.

Számos országban az élelmiszerpiac nagy része csupán néhány szupermarket kezében összpontosul. Emiatt pedig egyre nőnek az élelmiszerpiaci szereplők alkupozíciói közötti különbségek, és egyre nyilvánvalóbbá válik a termelőket és a feldolgozókat érintő, gazdasági és szociális „szupermarket-hatás”.

A szupermarketek beszállítókra gyakorolt nyomása a fogyasztókat is érinti, mert hosszabb távon a fejlesztések elmaradásához, csökkenő kínálathoz és növekvő árakhoz vezet. A jelenség befolyásolja a fogyasztás és termelés fenntarthatóságát is.

A szupermarketek azt állítják, hogy ők csupán a fogyasztói igényekre reagálnak, és ha figyelmen kívül hagynák ezeket, a fogyasztóik elpártolnának tőlük. Márpedig ezeknek a láncoknak igen fontos szerepe van a fogyasztói igények alakításában, mert vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják, hogy a fogyasztók mit, hogyan és hol vásárolnak meg.

A szupermarketekre ezért inkább úgy tekinthetünk, mint irányítókra, mint a fogyasztók és a termelők közötti átjáró őrzőire, nem mint a fogyasztói igények közvetítőire. Ebben a szerepükben pedig akár hátrányosan is hathatnak a fogyasztók és a beszállítók érdekeire.

Hiába léteznek még hagyományos (termelői) piacok, hiába terjednek a közvetlen kereskedelmi kezdeményezések (pl. dobozrendszerek) vagy az internetes élelmiszerkereskedelem, az, hogy az emberek több helyről vásárolnak élelmiszert, nem fogja megrendíteni a szupermarketek piaci befolyását. A közösségi média is segítheti, hogy az emberek többet tudjanak meg a kereskedőkről és a fontosabb üzleti szereplőkről. Ezek a változások azonban kis léptékűek, és kibontakozásukhoz időre van szükség.

A szupermarketek vevői ereje összetett és bonyolult jelenség. Cikksorozatunk bemutatja a legfontosabb hatásokat, és azt, hogy ezek hogyan érintik a fogyasztókat és beszállítókat.

 

 

A cikk “A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára