| Andacs Noémi
Ahol helyi pénzért van az áram és a buszjegy
Közel két éves sikertörténetet tudhat maga mögött az angliai bristoli helyi pénz, ahol a lakosság nem csak kávézókban vagy a zöldségesnél használhatja a helyi bankót, de a villanyszámlát és a buszjegyet is Bristol fontban fizetheti. Az elektromos kütyük szerelmeseire is gondoltak a szervezők, ugyanis egy sms-sel is megoldható a fizetés.
Bristol az alternatív, extrém dolgok városa, a lakosság simán belevág olyan „furcsa” dolgokba is, amely máshol már az ötlet szintjén megreked – legalábbis ezt tartják magukról a Bristoliak. Talán ennek is köszönhető, hogy a helyi pénz, a Bristol font nagyon rövid idő alatt sikertörténet lett. A 400.000 fős dél-angliai városban 2012 szeptemberében vezették be a helyi pénzt, egy év intenzív és alaposan előkészített kampány után.
A siker kulcsa több tényezőben is rejlik, de az egyik talán az, hogy már induláskor lehetőség volt nem csak nyomtatott bankjegyek használatára, de az elektronikus fizetőrendszer is egyből felállt, ami szélesebb közönség számára tette vonzóvá ezt az alternatív fizetőeszközt. Eddig több mint 300.000 font forgalom bonyolódott a helyi pénzben. 650 elfogadóhelyet és mintegy 1.200 elektronikus számlatulajdonost tartottak nyílván.
A Bristol font 1-1 értékben váltható az angol fontért. A papírpénz 1, 5 és 10 fontos címletben kapható a város számos pontján, néhány elég extrém helyszínen is. A váltóhelyek között ugyanis a Bristol font központi irodája mellett nem csak könyvesboltot, de kocsmát is találhatunk.
A nyomtatott pénz használata az állami bankóéhoz hasonlóan működik. Habár a Bristol font a magánszemélyek számára nem váltható vissza angol fontra (csak a vállalkozások válthatják vissza), de az elfogadó helyen lehetőségünk van arra, hogy eldöntsük, a visszajárót Bristol vagy angol fontban kérjük.
E-bankolás
Az elektronikus rendszer ebből a szempontból egyszerűbb és rugalmasabb. Ha fogyasztóként szeretnénk támogatni a helyi szolgáltatókat, vállalkozásokat, és Bristol fontot használnánk, először is nyitnunk kell egy Bristol font alapú számlát a Bristol Credit Unionnál, amely a Bristol font alap kezelője. A számlanyitás és fenntartás költsége más bankok költségeihez hasonló. Bristol font számlánkra menet közben bármikor, bármennyi pénzt feltölthetünk. Ezzel nagyjából véget is ért a plusz macera.
Vásárláskor ugyanis nagyjából annyi teendőnk van, mintha bankkártyával fizetnénk. Nincs szükségünk másra csak egy mobiltelefonra (egy régivágású is elég, nem kell feltétlenül okostelefonunk legyen). Ha a szolgáltató hely része az elektronikus fizetési rendszernek (a legtöbb pedig igen), akkor vásárláskor elég sms-ben elküldenünk a megadott számra a bolt kódját és a vásárlás összegét. A bolt pedig kap egy visszajelzést, hogy a számlánkról jóváírták neki a vásárlásunk összegét. Mint ahogy a lenti promó film is mutatja az egész nem tart tovább két percnél, cserébe nem kell fillérezni a papírpénzzel. A Bristol font alapú bankszámla lehetővé teszi a banki átutalással történő fizetést is nem csak magánszemélyektől szolgáltatók felé, de vállalkozások között is.
Helyiek tervezték helyieknek
A Bristol font másik sikere talán abban rejlik, hogy alaposan előkészített innovációról van szó. A pénz bevezetését egy éves intenzív kommunikációs kampány előzte meg, amely az általános népszerűsítés mellett közvetlenül is bevonta a lakosságot. A nyomtatott papírpénz dizájnjára nyílt pályázatot írtak ki, ami igen csak megmozgatta a helyiek fantáziáját.
A papírpénzek szín és képi világa is jelzi, hogy nem volt hiábavaló a kampány, hiszen igencsak egyedi és különleges hangulatú bankókról van szó, a konvencionális „komoly arculatú” állami bankókhoz képest. Valljuk be őszintén, ki ne választaná inkább ezt a színes, vicces fizetőeszközt a morconás társa helyett.
Aktív, támogató önkormányzat
A kampány annyira sikerese volt, hogy a lakosság már tényleg várta a helyi pénzt, nem pedig akkor kezdett barátkozni a gondolattal, amikor az megjelent. Nem kevés szerepe volt a sikerben annak, hogy a helyi önkormányzat is támogatta a kezdeményezést, és ez nem csak a jól hangzó, üres PR beszédekben fulladt ki. A helyi pénz megjelenését követő első hónapban a polgármester Georg Ferguson bejelentette, hogy a teljes havi fizetését Bristol fontban veszi fel, ami nem kevesebb, mint 51.000 font. Azóta több vezető önkormányzati tisztségviselő is csatlakozott a vállaláshoz.
Az önkormányzat azzal is támogatja a helyi pénzt, hogy lehetővé teszi az alkalmazottainak, hogy a fizetésük tetszőleges részét Bristol fontban kérjék. Amúgy erre más cégeknek is van lehetőségük.
Mint minden helyi pénz, így a Bristol font bevezetésének is fő célja a helyi gazdaság erősítése, ezt segíti az is, hogy a vállalkozások a helyi adót Bristol fontban is befizethetik. Egy évvel a helyi pénz bevezetését követően összesen 70.000 fontot fizettek be helyi adóként helyi pénzben.
A Bristol font gyors elterjedését segítette, hogy az elfogadóhelyek nyújtotta szolgáltatások nagyon széles skálán mozognak: a könyvesbolttól a kocsmán, kávézókon, éttermeken keresztül a helyi piacig számos kereskedelmi és szolgáltatóegységnél használhatjuk a helyi pénzt. Ez segíti a pénz gyors áramlását, hiszen így a vállalkozások is tudják használni a saját működésükhöz szükséges termékek és szolgáltatások beszerzéséhez. Az indulás óta egy helyi busztársaság, a First Group busztársaság és egy energiaszolgáltató is csatlakozott az elfogadóhelyek listájához.
A helyi pénzek kudarca ugyanis leginkább az szokott lenni, hogy mivel nagyon szűk azoknak a szolgáltatásoknak a köre, ahol beváltható, vagyis túl rövid az a kör, amin belül a pénz áramolhat, így a lánc végén lévők nem tudják visszaforgatni a saját vállalkozásukba, ezért nem éri meg csatlakozniuk, vagy ha csatlakoznak is, így előbb utóbb kudarccá válik, elhal a rendszer.
Vegyünk egy leegyszerűsített példát: egy kávézó csatlakozik a helyi pénzrendszerhez, de csak a tejet és a szendvicsbe való zöldséget tudja helyi pénzben megvenni, mert csak zöldséges és egy tejbolt van a rendszerben, ami neki releváns lehet. Ha a többi termék jelentős részét illetve a kávézóban felmerülő egyéb szükségleteket (pl. gáz-, vízcsap-, villanyszerelés, festés, takarítás, reklámplakát készítés, alkalmazottak bére) nem tudja helyi pénzben kifizetni, mert nincsenek ilyen szolgáltatók a rendszerben, és több bevétele keletkezik helyi pénzben, mint amennyit vissza tud forgatni a saját vállalkozásába, akkor valószínű, hogy egy idő után ráfizetőssé válik számára, és egyszerűen kiszáll. A kevés elfogadóhely pedig a vásárlókat sem ösztönzi a helyi pénz használatra.
Érvek a helyi pénz mellett
- a vásárlók által elköltött pénzből legalább kétszer annyi marad helyben és kerül visszaforgatásra a helyi vállalkozásoknál, mintha ugyanazt a pénzt multinacionális vállalatoknál nemzeti valutában költenénk el
- a helyi vállalkozásokat, szolgáltatásokat segíti, helyben tartja a profitot, növeli a helyi foglalkoztatást
- a profit helyben történő visszaforgatására ösztönöz
- környezetvédelmi szempontok erősödnek pl. rövidebb ellátási, szállítási lánc, ellenőrizhető, átlátható gyártók, vállalkozások
- erősíti a helyi közösséget (nem csak a vállalkozásokét)
- erősíti a helyi vállalkozások egymás közötti kapcsolatát
- csökken a helyi vállalkozások függősége a világpiactól
- ingyenes promóciót biztosít a rendszerhez csatlakozó vállalkozásoknak
London volt a minta
Bristol szerencsés helyzetben van, hiszen ekkora település sok lehetőséget rejt a bevonható szolgáltatóhelyek és lakosság tekintetében. Ezzel szemben a Brixton font arra jó példa, hogy a helyi pénz jól működik egy megapoliszban is. A Brixton font 2009-ben indult London Brixton nevű városrészében. A zömmel bevándorlók lakta városrész, amely az átalakuló városok mozgalom egyik aktív tagja, számos inspiráló közösségi program színtere.
A londoni helyi pénz volt tulajdonképpen a mintája a Bristol fontnak. A Brixton font 1,5 10, 20 fontos címletben váltható szintén 1-1 értékben. Jelenleg mintegy 250 elfogadó helyen lehet fizetni vele. Itt is van lehetőség elektronikus fizetésre (ez is ugyanúgy működik mint a bristoli), de ezt a rendszert csak 4 évvel az indulás után 2012-ben vezették be, vagyis az első pár évben csak papírpénz alapú fizetőeszköz volt. Ha a képen látható jelet látjuk egy bolt ajtaján, tudhatjuk, hogy ott lehet Birxton fonttal fizetni.
Ma már 160 elfogadó hely csatlakozott a rendszerhez, és 1.000 fő nyitott Brixton font alapú számlát. 2013-ban az elektronikus rendszeren keresztül mintegy 100.000 font értékű forgalom bonyolódott (az e-rendszer előnye, hogy itt lehet követni a pénzforgalmat, a nyomtatott bankóknál legfeljebb becslésekre alapozhatnak). Az elektronikus rendszer előnye, szélesebb célcsoportot lehet megszólítani, hiszen így nem csak a lokálpatrióták csatlakoznak, de az elektronikus kütyük iránt érdeklődő fiatal korosztály is bevonható, akiket amúgy hidegen hagy a nyomtatott pénzes változat, de minden nyomogatható, letölthető IT dologra ugranak.
Mindkét rendszer társadalmi vállalkozásként működik, egyrészt az elektronikus forgalom után járó jutalékból valamint pályázatokból tartja fenn magát. A Brixton font esetében 1,5% forgalmi jutalékot vonnak le minden elektronikus tranzakció után, vagyis a költség a vállalkozást terheli nem a vásárlót. Bristolban 1% tranzakciós díjat vonnak le minden online pénzfogadás után, és 2% jutalékot a mobil telefonos vásárlást követő pénzfogadás után, mindkettő szintén a vállalkozót terheli. Mindkét esetben a tervek a helyi pénzben fizető és adózó magánszemélyek és a vállalkozások számának bővítéséről szólnak, ugyanis hosszú távon csak így válik kifizetődővé a rendszer fenntartása.
Képek: Andacs Noémi