• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Zöldülő ruhapiac - újracipő, biofarmer…

2009.03.19. /

Ahogy minden termék vásárlásánál, a ruhák esetében is a miénk a választás: öltözködési szokásainkban is lehetünk tudatosabbak. Utánanéztünk a lehetőségeknek

Van, aki csak a természetes anyagokat szereti, s van, aki leginkább trendi akar lenni. Mások a praktikus, kényelmes ruhákat keresik, megint mások pedig azt latolgatják, hogyan tudnak folyton növő gyermekeiknek már megint új cipőt venni. Az üzletek palettája a kínai kisbolttól a szupermarketekig, vagy a márkás divatüzletektől a túrkálókig bezárólag nagyon széles, s azt is tudjuk, az ár és a minőség nem feltétlenül egyenesen arányos. Egyáltalán, mit tudhatunk a bennük árult ruhákról?

 

Információ és vállalati felelősség

A termékek legtöbbjében megtalálható az anyag megjelölése és legtöbbször a gyártó ország is. Utóbbi azonban többnyire csak a szabás-varrás helyszínét jelenti, azt már nemigen tudjuk meg, hol termesztették a ruha alapanyagául szolgáló növényt, vagy hol készült a műszálas textil. A márkás divatcégek saját országukban szinte csak a tervezést végzik el, a gyártás összes többi szakasza más országokban (többnyire a Távol-Keleten) történik.

Nézz be a szennyeskosárba!
Tudj meg többet arról, hogy egy-egy nagy márka mennyire ügyel beszállítói láncának tisztaságára! Két fontos tájékozódási pont: https://www.cleanclothes.org és www.fashioncheck.net

Természetesen fontos és jó elgondolás, és persze hatásos cégmarketing, ha egy nagy divatcég környezetbarát izzókat használ üzleteiben, termékeit újrapapír dobozban forgalmazza, és ügyel a munkatársak munkakörülményeire. Azzal azonban, hogy hol és hogyan termesztik a ruhák alapanyagául szolgáló növényi rostokat, majd hogyan készülnek el a kész termékek, nemigen dicsekednek a cégek. Sem a ruhacímkék, sem a cégek hivatalos fórumai nem árulnak el semmit a gyártási folyamat részleteiről.

Miközben Európában és a tengerentúlon sorra bezárták a varrodákat, ruhagyárakat, a ruhák nagy részét ma Kínában, Vietnámban, Pakisztánban, Törökországban, Bangladesben, Indiában, Indonéziában és a Karibi térségben gyártatják. Ezekben az országokban olcsó a munkaerő, sőt, az üzemek egy része ún. „sweatshop", vagyis a munkásait végsőkig kihasználó gyár, ahol nagyon alacsony fizetésért dolgoznak többnyire nők és gyerekek.

Nemcsak nagyon olcsó ruhaneműk készülnek itt, de sokszor a legnagyobb divat- és sportcégek márkás ruhái, cipői is. Az utóbbi években fokozott mértékben vetődött fel a gyártók felelőssége, így vannak már olyan nagy vállalatok, amelyek odafigyelnek a termékeiket gyártó üzemekben dolgozó munkások körülményeire, de ez cégenként változó.


Anyagok

Műszálas

Ruháink egyik nagy anyagtípusa a műszálas anyagoké. Régen volt a nylon, aztán jött az akril és a poliészter (pl. a termo-anyagok), egyre inkább a természetes anyagokra hasonlító tulajdonságokkal (jobban szellőznek, tapintásra puhábbak, kellemesebbek). A műszálas anyagok azonban még mindig sokszor okoznak allergiát, bőrirritációt, ráadásul kőolaj-származékokból készülnek, így gyártásuk víz- és légszennyezéssel járhat, attól függően, mennyire tartják szem előtt gyártásuk során a környezetvédelmi előírásokat. A szegényebb országokra azonban ez kevésbé jellemző, ahogy a dolgozók bére, munkakörülményei is rendre elmaradnak a gazdagabb országokban dolgozó kollégáiktól.

A legnagyobb megoldatlan probléma végül ugyanaz, mint minden műanyagnál: a hulladék kezelése. Ezek az anyagok ugyanúgy, mint a palackok és műanyag zacskók, igen lassan bomlanak le.

 

Természetes

A természetes anyagok közül a pamutot használják legtöbbet, de ide tartozik még a gyapjú, a len és a kender is, újabban pedig egyre népszerűbb néhány más növényi rost is, például a bambusz.

A pamut, ez a nagyon kellemes, puha, jó nedvszívó képességű, rugalmas és tartós kelme, a trópusi éghajlaton termő gyapotból készül (ennek vattagömb-szerű virágzatából készül a pamutszál). Ez végre természetes, könnyen lebomlik, bőrbarát - gondolhatnánk. Ez így is van, csakhogy a gyapottermelés az egyik leginkább környezetterhelő mezőgazdasági ágazat: világviszonylatban gyapot-permetezésre használják az összes növényvédő szer egynegyedét.

A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő" ország, 28 ezek közül a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, és ha vannak is, betartásuk sokadrendű kérdés. Ezekben az államokban, de még az USA-ban is újra meg újra előfordul, hogy a vizek nagyfokú szennyezettségéről, vagy súlyos mérgezési esetekről számolnak be azokon a mezőgazdasági területeken, ahol gyapotot termesztenek. A termelők ugyanakkor nem kapják meg a tisztességes árat az árujukért, nagyon alacsony a jövedelmük, és a gyermekmunka sem számít ritkaságnak.

A gyapjú, amely a juhok gyapjából készülő fonal, nemcsak kitűnő hőszabályozó, melegítő hatásáról ismert, de sokan kimondottan egészségmegőrzőnek is tartják.

A len és a kender sok évszázadon át volt a ruhák alapanyaga. Az utóbbit, amely különösen könnyen termeszthető, igen ellenálló növény, rostja pedig az egyik legerősebb szál, érdekes módon az USA-ban ma is tilos termeszteni, mivel egyik fajtájából készül a marihuána és a hasis. Európában is kevés helyen találkozunk kenderrel, az utóbbi években azonban kezdik újra felfedezni ezt az anyagot, hiszen teljesen bio módon termeszthető, és kitűnő alternatívája lehet nemcsak a pamuttextileknek, de akár a műanyag köteleknek, egyes építőipari anyagoknak is.

A bambuszt pedig lágysága, jó hőszabályozó és nedvszívó képessége miatt tartják nagyon kellemes viseletnek. Egyetlen hátránya, hogy néhol az őshonos erdőket kiirtva termesztik.

 

Génmódosított gyapot

A monokulturálisan termesztett gyapot igen érzékeny a rovarkártevőkre. A probléma megoldására fejlesztették ki a génkezelt fajtákat, amelyek először az USA-ban, majd Kínában, Indiában és ma már szinte minden gyapottermelő országban megjelentek. Az egyik génmódosított gyapotfajta az ún. Bt baktérium egyik méreganyagát tartalmazza, amely a növényt az egyik leggyakoribb kártevő, a gyapotmag-bagolylepke ellen teszi ellenállóvá, míg a másik típus a gyomirtókkal szemben teszi genetikailag védetté a növényt, levetővé téve az intenzív vegyszeres védekezést.

Bár a Bt típus bevezetését eleinte a kisebb vegyszerigénnyel indokolták, idővel azonban a rovarok ellenállóvá váltak, ami végső soron még erősebb növényvédő szerek bevetését eredményezte. A másik típus használata pedig nemhogy kevesebb, hanem jóval nagyobb mértékű gyomirtó-felhasználást hozott magával. Ráadásul a GMO gyapot virágpora mérgező néhány lepke- és bogárfajra, és mivel a gyapot magját állati takarmányként, a belőle készült olajat pedig különböző élelmiszerekben is felhasználják, a génkezelt anyag továbbjut az állatok és az emberek szervezetébe is.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (United Nations Conference on Trade and Development, UNCTAD) szerint a globális gyapottermelés mintegy 35%-a származik génmódosított termesztésből.

 

Biopamut kampányok

A gyapottermelő szektorban megfigyelhető (fent említett) visszásságokra adott válaszként indult el nagyobb mértékben az utóbbi néhány évben a biogyapot termesztés. A WWF Indiában és Pakisztánban indított biogyapot projektet, az amszterdami székhelyű Better Cotton Initiative 4 országban működő programjában pedig nemcsak a biotermesztés, de a fair trade szemlélet, vagyis a termék méltányos áron való átvétele, valamint a forgalmazási lánc kiépítése is szerepel. De például a U2 frontemberének, Bononak is ez a célkitűzése: Edun nevű divatcége a fejlődő országokban termesztett biogyapotból készült pólókat, pulóvereket forgalmazva segít a helyieknek, és tesz a környezet védelméért. Sok hasonló kimondottan bioruhákat gyártó kisebb cég létezik, ezek gyakran közvetlenül is támogatják a biogyapotra való átállást (ilyeneket találhatunk pl. a www.thegreenloop.com oldalon).

 

Zöldülő piac

Van már Budapesten is egy kizárólag bioruhákat árusító üzlet, a Molly's, ahol nem egyszerűen biopamut, hanem minősített bőrbarát ruhákat árusítanak, amelyeknél a ruhafesték is környezetbarát és egyben egészségre ártalmatlan. A bolt kétféle minősítéssel bíró ruhákat forgalmaz:

  • a SKAL holland minősítést ellenőrzött biogazdálkodásból származó textilek kaphatják meg,
  • az IVN nevű német minősítés pedig ennél is szigorúbb: a címke minden összetevőjében, gyártási folyamatában is környezetbarát, egészségre ártalmatlan és társadalmi szempontból etikus termékeket jelöl.

De megtették már az első lépéseket a tömegtermeléssel foglalkozó, ezáltal nagyobb felelősséggel bíró nagyobb cégek is. A C&A az egyik legfontosabb biotextil-felvásárlóvá lépett elő világszerte: 16 európai országban 12,5 millió darab bioruhát adott el, amelyekből magyarországi boltjaiban is egyre többet találni (vásárlásnál a ruhák címkéje tájékoztat erről). A vállalat a közeljövőben ezt a mennyiséget szeretné megtízszerezni.

Számos biopamut terméket kínál a Jackpot és a H&M is. Utóbbi azonban túl is lép a 100%-ben vagy részben biopamutból készült ruhák forgalmazásán: tevékenyen segíti a biogyapotra való átállást is. Támogatja az UNICEF Üzbegisztánban végzett munkáját, ahol a gyapottermesztésben általános gyermekmunka ellen próbálnak fellépni. A vállalat célkitűzése szerint 2009-ben 50%-kal - az eddigi 3000 helyett 4500 tonnára - növeli a ruháihoz felhasznált minősített biopamut mennyiségét.

A Marks and Spencer amellett, hogy kínál biopamut, biolen és újrahasznosított műszálas, valamint fair trade minősítéssel is rendelkező ruhákat, beindított egy „etikus modellüzem" programot is néhány gyártó országban.

Ezek mellett eco sorozattal rukkolt ki a Levi's is. Biopamutból készített pólói és ruhái mellett 2007-ben piacra dobta zöld címkés biofarmerét is, aminek a gombjai a megszokott fém helyett kókuszdióhéjból készültek.

Biztosan nem véletlen, hogy a túra- és hegymászóruhákat gyártó nagy cégek is elől járnak a környezettudatosságban. A Timberland gyárt már olyan túracipőket, amelyek vászonanyaga biopamut, a belső műszálas bélés újrahasznosított műanyagból, míg a gumitalp újrahasznosított gumiabroncsokból készül. A Sherpa nálunk is forgalmazott Streetline kollekciója pedig ugyancsak biopamutból készül.

Ugyanígy a Nike is gyárt már 100%-ban biopamutból készült ruhákat, a poliészter pulóvereik, tréningruháik között pedig vannak újrahasznosított műanyagból készültek.

A legtovább az amerikai székhelyű Patagonia cég ment. Azon túl, hogy náluk már az összes pamuttermék biotermesztésből származik, megvalósítottak egy „visszaváltható ruha" rendszert: már kopott, elhasznált poliészter pulóvereit visszaviheti a vevő, átveszik, és ebből készítik az új műszálas pulóvereket. Eleinte csak saját termékeket vettek vissza, de ma már más cégek poliészter felsőit is újrahasznosítják. A magyarországi outdoor boltokban még nem elérhető ez a szolgáltatás, de a Patagonia és más cégek biopamut vagy újrahasznosított műanyagból készült ruhái már kaphatóak, érdemes utána érdeklődni, vagy figyelni a címkét.

Az iparművészek, tervezők közt is vannak, akik számára fontos a környezettudatosság, sőt, akár ihlető forrás is lehet. A magyar Balkantango csoport tervezői használt biciklibelsőkből és műszálas reklámfeliratokból álmodtak meg remek divatos táskákat, míg a Tobozdesign-csapat bőrgyári maradékokból készít praktikus papucsokat. Ezeket többek között az Insituban, a WAMP-on, a Tasenkában, a Boltban kaphatjuk meg.

Sajnos a nem említett nagyobb divatcégek - mint például a Mango, Promod - marketingeseit hiába kérdeztük ezekről a projektekről, így biztosak lehetünk benne, hogy az ő ruháik a megszokott módon készülnek. Azért reménykedhetünk, hogy előbb-utóbb ennek a hatalmas forgalmat bonyolító iparágnak egyre több résztvevője teszi magáévá a Patagonia cég jelmondatát: „számunkra a minőség nem csak azt jelenti, hogy egy termék mennyire jól használható és tartós, hanem azt is, hogy hogyan készült."

 

Mit tehetsz?

  • Vásárolj jó minőségű ruhákat, amelyek több évig is használhatóak. Ha vigyázol rájuk, meghosszabbítod az élettartamukat. Otthon például válts ruhát, különösen főzéshez vagy autó alá bújáshoz, és kifordítva, alacsony hőfokon mosd őket.
  • Az olcsó gyanús! Ha nagyon alacsony az ár, sejthető, hogy a ruhák előállításakor sem a környezetvédelemre, sem a dolgozók munkakörülményeire nem ügyeltek túlságosan.
  • Mielőtt megvásárolnál egy új darabot, gondold át, mennyire illik majd ruhatárad többi részéhez. Lehet, hogy kevésbé izgalmas így vásárolni, de hosszú távon mégiscsak jobb, ha nem használhatatlan ruhadarabokkal van tele a szekrényed. Gondold végig azt is, milyen színek és fazonok állnak igazán jól, mire is van most igazán szükséged.
  • Turkálj! Nemcsak olcsóbban juthatsz hozzá - esetleg éppen márkás biopamut! - cuccokhoz, de sokszor találhatsz változatos, érdekes darabokat. Nem is beszélve a kincskeresés izgalmáról...
  • Cserélj! Egyre több csere-bere alkalmat szerveznek országszerte, ahol a magadét a mások megunt - számodra viszont új - cuccaira cserélheted. Sőt, szervezhetsz akár magad is ilyen alkalmat otthon barátokkal, szomszédokkal.
  • Add tovább! Gyerekeid kinőtt, megunt, már nem használt ruháit ismerősök gyerekeinek, a saját feleslegedet pedig valamelyik ruhagyűjtéssel is foglalkozó karitatív szervezetnek, például a Katolikus Karitásznak, a Baptista Szeretetszolgálatnak vagy a Magyar Vöröskeresztnek. De dobhatod ezeket a néhány bevásárlóközpont mellett már felállított ruhagyűjtő-konténerekbe is, sok helyen pedig a családsegítők, védőnők is örömmel átveszik, és továbbadják a rászorulóknak a ruhákat.
  • Óvakodj a kevésbé fejlett országokból származó nagyon olcsó termékektől. Ellenőrizhetetlen környezeti hatások és munkakörülmények, alacsony bérek, sőt, sok esetben gyermekmunka is áll az ilyen alacsony árak mögött.
  • És természetesen: vásárolj biopamut vagy újrahasznosított műszálas ruhákat. Keresheted őket a már említett cégeknél vagy az interneten is. Mivel ezek a projektek egyben tisztességes béreket és munkakörülményeket is jelentenek a termesztő országokban, így vásárlásoddal ezt is támogatod.

 

 

Kép[cc] balkantango



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében