• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Vajon ki kaszál a kesun?

2014.06.10. /

Cikksorozatunkban az indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható munka- és termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban. Első körben azt mutatjuk be, hogyan telnek a munkások mindennapjai.

A kesudió hosszú és bonyolult feldolgozási folyamaton megy keresztül, mire az európai szupermarketek polcaira kerül. A szupermarketláncok árlenyomó tárgyalási módszereit pedig a kesudiót feldolgozó munkások szenvedik meg.

A kesudió kicsit luxusnak számít, nem esszük minden nap. Inkább csemegeként, vagy sütemények, müzlik, készételek vagy akár fagylaltok hozzávalójaként fogyasztjuk.

A kesudió hatalmas üzlet. A piac legnagyobb szereplője India, amely a világ nyers, pucolatlan kesudió exportjának 60%-át vásárolja fel. Indiában félmillió ember dolgozik kesudiót feldolgozó üzemekben, és a becslések szerint e munkások 90%-a nő. Az itt feldolgozott kesudió több mint negyedét Európában értékesítik, többnyire szupermarketeken keresztül.

A szupermarketek hatalma

Európában a szupermarketeknek hatalmas befolyása van az élelmiszerpiacra. A legtöbb európai országban kevesebb, mint öt nagy élelmiszer-áruházlánc tartja kezében az élelmiszer kiskereskedelmet.

Németországban 4 szupermarket-láncban értékesítik az élelmiszerek 85%-át, Finnországban 3 kereskedőn keresztül történik az eladások 88%-a. Magyarországon az összes eladott élelmiszer közel kétharmadát értékesítik 10 nagy diszkont, hiper- vagy szupermarketláncban. A koncentráció miatt óriási vevői erő összpontosul a láncok kezében, ezáltal meghatározó befolyásuk van azokra az emberekre, akik az európai szupermarketláncok polcain megtalálható élelmiszereket szedik, feldolgozzák vagy csomagolják.

Az egyszerűség kedvéért ebben a kiadványban szupermarketeknek hívjuk az egy márkanév alatt láncba szerveződött, központi beszerzést folytató kiskereskedelmi bolthálózatokat. Magyarországon a legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak.

Magyarországon sokszor halljuk a gazdasági erőfölény fogalmát, amelynek a kereskedelemre vonatkozó speciális esete a vevői erő. Jelentős vevői ereje által a (fel)vásárló lényegesen kedvezőbb vásárlási feltételeket diktálhat, mint ha kiegyensúlyozottak lennének a piaci erőviszonyok.

A termelőknek és a beszállítóknak alkalmazkodniuk kell a szupermarketláncok diktálta feltételekhez. Az indiai kesudió-feldolgozók a lehető legalacsonyabb áron kénytelenek kínálni termékeiket az európai pörkölő és csomagoló cégeknek, ha be akarnak jutni az európai piacokra és el akarják érni az európai fogyasztókat.

A CADRE egy civilszervezet, amely a kesudió munkásokat segíti Dél-Indiában. Azért választották Tamil Nadut, mert itt a munkaügyi szabályok még a szomszédos Kerala tartományénál is lazábbak.

A szervezet segíti a munkásokat és gondoskodik azokról, akik a kesudió feldolgozásából adódó egészségügyi problémákkal küzdenek. Többéves tapasztalatuk, hogy „ahol kesudió feldolgozó üzemek vannak, ott az egészségügyi problémák előfordulási gyakorisága megnő”.

A kesudió-munkások sorsa

Az európai szupermarketek nyomást gyakorolnak beszállítóikra, hogy minél olcsóbban vásárolhassanak, így maximális profitot érjenek el. Ez a nyomás a dél-indiai kesudió-feldolgozó üzemekben dolgozó munkásokon csapódik le. 

Sunita is ilyen munkás. Tizenegy éves kora óta dolgozik kesudió üzemben, nap mint nap egy kis hokedlin görnyedve töri a kesudiót egy fa pálcával, hogy kinyerje a dióbelet.

A szegényes munkakörülmények miatt Sunita és az üzem többi munkása térd- és hátfájástól szenved. „Nem csak rólam van szó, ez mindenkit érint az itt dolgozók közül” – mondja.

Korábban a kesudió olajától hólyagok voltak a kezén. Ma már inkább megveszi magának munkavédelmi kesztyűt a saját fizetéséből.  Az üzemben dolgozó nők közül sokan nem engedhetik meg maguknak a kb. 30 forintért vásárolható kesztyűt, kénytelenek anélkül dolgozni.

A kesudió pörkölése során csípős füst keletkezik, amely szédülést és fejfájást okoz, valamint károsíthatja a dolgozók látását is. Egy helyi szociális munkás szerint a nők rossz munkakörülményei a végtag- és hátfájáson túl: „húgyúti fertőzések, bőrbetegségek és néhány hölgy (...) nőgyógyászati fertőzéseket is összeszedhet”. Ezek a fertőzések bizonyos esetekben akár termékenységi problémákhoz is vezethetnek.

Elégtelen bérezés és siralmas munkakörülmények – ezek a következményei annak, hogy az indiai üzemtulajdonosok a költségek csökkentésére kényszerülnek, amikor versenybe szállnak azért, hogy a legkedvezőbb árat ajánlják az európai felvásárlóknak.

Folytatjuk.
 
 

 

Jelen cikksorozat az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében