• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Sárga bikinis lányok és a vásárló ereje

2006.07.31. /

Mit ér egy demonstratív kampány, és mit ér a vásárlók ereje? Tudja-e a vásárló irányítani a piacot, ahol „ellenfelei” sokszor megengedhetetlen eszközökkel harcolnak a minél nagyobb profit eléréséért? Széljegyzet a júliusi PETA demonstráció margójára.

Sárga bikinis, szexi lányokat ígért ketrecbe zárva a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) a Kentucky Fried Chicken (KFC) ellen irányuló figyelemfelkeltő kampányában. A július közepi demonstráció - amúgy olyan pestiesen - igen csendesnek, érdektelenségbe fulladónak ígérkezett, ahol a rendőrökön és az újságírókon kívül nem sokan várták az akció kezdetét. Egyesek rezzenéstelen arccal ették rántott csirkeszárnyaikat az étteremben még akkor is, amikor az üvegablak túloldalán megbilincselve tuszkolták rendőrautóba a sárga bikinis aktivistalányt. Az, hogy ő közben a KFC bojkottjára szólított fel - angolul -, már szinte senkinek nem jutott a fülébe.

Az akció ezúttal - a nem sokkal korábbi, de jóformán teljesen elfeledett és minden különösebb figyelem nélkül maradt csirkébe öltözött aktivisták megmozdulásával szemben - némileg felkavarta az állóvizet. Az akció szervezője szerint noha a demonstráció az időben meg nem kapott rendőrségi engedély híján ki sem tudott teljesedni - még a csirkék kegyetlen tartási körülményeit reprezentáló ketrecet sem volt idejük felállítani, amibe az aktivistalányokat zárták volna -, mégis eredményes volt.

A kis incidens hírét és a PETA célját jó pár hazai hírügynökség és sajtótermék felkapta, majd az esetből kiindulva az egyik kereskedelmi tévécsatorna híradója főműsoridőben mutatta be a KFC éttermeket is ellátó baromfitelepek borzalmairól készített rejtett kamerás képsorokat. Az így komolyabb publicitást nyert ügy mellé pár nap alatt számos hazai segítő és támogató személy is felsorakozott, amit a szervezők máris hatalmas sikernek könyvelnek el.

A PETA budapesti akciója egy nemzetközi KFC-ellenes bojkottfelhívás része, amelyet ebben a formájában jó két éve indítottak el az Egyesült Államokból. Az egyesek által csak szexistának titulált (így máris nőjogi aktivisták után kiáltó) kampány megpróbál ugyanolyan hatásos, provokatív eszközökkel operálni, mint adott esetben a „megtámadott" multicég. A kampányt, ami mellé számos nemzetközi celebritás - így Paul McCarney, Ravi Shankar, Pink - és maga a Dalai Láma is melléállt, az ex-Playmate Lauren Anderson indította el, amikor egy fagyos októberi napon egy szál bikiniben kiállt demonstrálni ebédidőben egy alaszkai KFC étterem elé.

A Budapestre érkezett, ausztrál szereplőket is felvonultató akció pozitív visszhangot kapott más szervezetektől is, így az amúgy vadon élő állatok megmentésével foglalkozó WWF is egyetértett a PETA kampányával, és lelkesen bíztatja őket a Greenpeace is, ami szintén sokat foglalkozott a KFC és más gyorséttermek környezetromboló magatartásával.

Nem kis részben épp a PETA és a Greenpeace sikere, hogy más hálózatokat - így például a Mc Donald's-ot - már sikerült jobb útra téríteniük: ezek már csak ellenőrzött és megfelelő körülmények között tartott állatok húsát vásárolják, illetve megszüntették az olyan termelőkkel is a kapcsolatot, akik a termelés kedvéért részt vesznek az amazonasi őserdők nagyléptékű pusztításában.

Az aktivisták bojkottra szólíthatnak és felhívhatják figyelmünket a különböző visszaélésekre, de a legfőbb döntés mégis a vásárló, a jóllakott és elégedett, de ezáltal könnyen el is kényelmesedő fogyasztó kezében van. Képes-e olyan mértékben tudatosodni, hogy egy ilyen volumenű probléma esetén - meghallván mondjuk a PETA felszólítását - mindaddig elkerülje a KFC éttermeket, amíg a hálózat nem hajlandó jó útra térni?

A brit The Independent nemrég megjelent írása szerint nem felesleges az ilyen küzdelem, hiszen nagyjából a vásárlói magatartásnak köszönhetően sikerült megbuktatni a kormány által is erőteljesen támogatott génmanipulált élelmiszer termelést a szigetországban.

Míg hét éve a brit piacon jelenlevő élelmiszerek 60 százaléka tartalmazott valamilyen génmanipulált összetevőt, ma már csak két cég forgalmaz ilyen terméket. Nemrég még Tony Blair miniszterelnök álmodta Nagy-Britanniába a biotechnológiák európai fellegvárát, az ezzel foglalkozó cégóriások pedig megállíthatatlannak tűntek. De hála a szűnni nem akaró zöldkampányoknak, valamint a teljes mellszélességgel melléjük álló ismert személyiségeknek és szervezeteknek - Károly hercegtől a Greenpeace-ig - hamar felébredt a vásárlókban a felelősségérzetet.

A csatát végül nem is a Greenpeace vagy Károly herceg, hanem a hétköznapi „szuperhősök": a vásárlók nyerték meg azzal, hogy nem tettek a kosarukba génmódosított összetevőjű élelmiszert. A szupermarketek ezután kénytelenek voltak a nem fogyó árukat levenni polcaikról, csökkenteni vagy leállítani megrendeléseiket a gigantikus cégóriásoktól, így megtörve azok megtörhetetlennek tűnő szuperhatalmát.

 

Képek (c) PETA



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében