• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Méregtelenítés helyett életmódváltás

2009.08.27. /

Környezetünk és táplálékaink révén nap mint nap akaratlanul is nagy számú, lassan ható mérgező anyaggal kerülünk kapcsolatba. Ez természetesen függ az életmódtól és a tudatosságtól. Rövid körkép a leggyakoribb veszélyekről és a védekezés módjairól.

Mérgezésről (toxikózisról) beszélünk, amikor olyan anyagok kerülnek a szervezetbe, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nincs. A nemkívánatos anyagok általában természetes módon - a vesén, a bélrendszeren és a bőrünkön keresztül - kiürülnek a szervezetünkből. Ám ha nagyobb mennyiségben kerültek be, vagy ha a kiválasztó- és méregtelenítő szerveink már nem működnek tökéletesen, a méreganyagok egy része felhalmozódik a szövetekben, a szervekben, ami idővel betegséghez vezethet.

A jelentős súlytöbblet, fáradékonyság, koncentrálási nehézségek, krónikus emésztési problémák, székrekedés, állandósuló bőrpanaszok, gyakori verítékezés, reggelenként savas, fémes íz a szájban stb. mind mérgezés tünete is lehet.

 

Mérgek minden formában és mennyiségben

A veszélyes anyagok közé tartoznak a nehézfémek, pl. ólom, kadmium, amelyek elsősorban ipari övezetben termesztett vagy erősen műtrágyázott növények fogyasztásával kerülhetnek a szervezetünkbe (ld. Taraczközi Kamilla, a Debreceni Egyetem kutatójának a tanulmányát: Nehézfémek mezőgazdasági talajokban, ill. Sóvágó Imre Biomolekulák átalakulása. A fémionok hatásai c. írását.)

 

Fogtömés

Káros lehet a fogászati tömőanyagként használt amalgám is, ha higany szabadul fel belőle. A fogpótlásokban alkalmazott aranyötvözetek is veszélyesek lehetnek, ha palládium oldódik ki belőlük, például akkor, ha más ötvözetű pótlás is található a szájban, vagy ha savas italoktól, ételektől korrodálódnak.

Számos kutató szerint nehézfém-terheltségünk ma már komoly közegészségügyi problémává nőtte ki magát. Mivel a nehézfémionok leállítják a létfontosságú enzimek tevékenységét, idegrendszeri elváltozásokat okoznak, és nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megszabadulni tőlük, amennyire csak lehet, kerülni kell a velük való „találkozást". Ehhez viszont elengedhetetlen az emberek megfelelő tájékoztatása. Sajnos ma még ennek nem minden fogorvos tesz eleget.

A krónikus egészségügyi problémával küszködők, ha nem ismerik problámájuk pontos okát, vizsgáltassák meg amalgámtömésüket, s ha az aktivitást mutat, cseréltessék ki - ezt tanácsolják a természetgyógyászok. Fogpótlás készíttetésekor mindenképpen legyünk figyelemmel a már meglévő ötvözetek anyagaira.

 

Élelmiszerek

Káros nehézfémionok főzéskor és a tárolás során is bekerülhetnek az ételeinkbe. Ártunk magunknak és családtagjainknak, ha lepattogzott zománcú edényben főzünk. Alumínium vagy gyenge minőségű fémedény sem alkalmas savas ételek készítéséhez, tárolásához.

A konzervdobozok belsejére is érdemes egy pillantást vetni miután kinyitottuk, ugyanis ha nem megfelelő vagy sérült a védőréteg, ezekből is kioldódhatnak az egészségre ártalmas anyagok.

A növényeken lévő peszticidek (rovarirtó, gyomirtó, gombaölő szerek) is veszélyes méreganyagok, ezért fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt. Aki megengedheti magának, fogyasszon biogazdálkodásból származó növényeket.

Komoly problémát okozhatnak a különféle penészgombák toxinjai (pl. aflatoxin), amelyek az olajos magvakat és a teljes kiőrlésű pékáruhoz használt gabonaszemek héját szennyezik.

Erősen megterhelik a szervezetünket az avas és az égett növényi olajok, zsírok, a túlzottan megpirított kenyér, a pörkölt, égett, karamellizált étel (ilyen a kávé is), a túlságosan barnára grillezett hús, zöldség.

Különféle adalékanyagok, például a nitrites pácsó, mesterséges aromák, színezékek, a levesporokban és a kínai konyhában használt ízfokozó - a nátrium-glutamát - is a nemkívánatos anyagok közé tartozik. Ételmérgezést okozhatnak továbbá a nem megfelelően hőkezelt, toxinokat tartalmazó növények és húsok, a penészes házi befőtt, lekvár, a savanyúságok készítésekor túladagolt tartósítószer, vagy a javasolt felhasználási idő után elfogyasztott dobozos üdítők is.

Potenciális mérgek a gombafélék és a tengeri élőlények is, ha a megengedett 1-2 napnál hosszabb ideig tároljuk őket. A halak húsa szintén gyakran szennyezett nehézfémekkel. Egyes országokban már külön felhívják a figyelmet arra, hogy heti 1 alkalomnál többször ne fogyasszanak ebből az egyébként egészséges és létfontosságú élelmiszerből.

Hasonló a helyzet a májjal is. A zöld vagy csírázó földalatti gyökerek, gumók (burgonya) solanint és más mérgező anyagokat is tartalmazhatnak. Számos gyógynövény és illóolaj is rákerülhet a méreglistára, amennyiben nem szakszerűen használjuk fel azokat.

Közismert, hogy a cigaretta, sőt a dohányfüst is mérgező, hiszen különböző rákkeltő anyagok egész sorát tartalmazza.

Frankfurti kutatók nemrégiben a műanyagflakonokban forgalmazott ásványvizekben női hormonhoz hasonló hormonok sokaságát találták. A kutatók szerint a hormonok egy része a műanyag csomagolásból származik. Hasonlókat hallhattunk a médiában a műanyag cumisüvegekről is.

Rossz belegondolni, hogy mi minden oldódhat ki az olcsó műanyagdobozokból, amikor az étteremből hazavisszük a forró ételt. Minden bizonnyal jobban járnánk, ha ételhordásra, tárolásra üvegedényt választanánk.

 

Egyszerű méregtelenítési módok

A természetgyógyászatban méregtelenítésnek mondják azokat az eljárásokat, kezeléseket, amelyeket a szervezetben felhalmozódott salakanyag, illetve méreganyag eltávolítására alkalmaznak.

A szervezet méregtelenítése az utóbbi időben a természetgyógyászat egyik legfelkapottabb ágazatává vált. Nagyon sok írás található az interneten is ebben a témában, a természetgyógyászati rendelők szinte mindegyike ajánl valamilyen méregtelenítő kezelést. Az emberek keresetük nem jelentéktelen részét költik a legkülönbözőbb - gyakran kétes értékű - kezelésekre.

Tudomásul kellene vennünk, hogy rajtunk is múlik, mi kerül a szervezetünkbe. A leghatásosabb, ha életmód-változtatásban is gondolkodunk, és nem csak utólagos „tűzoltásszerű méregtelenítésben".

Sokat nyerhetünk már azáltal is, ha az ételeinket frissen készítjük el, figyelve a biológiailag szükségesre, a savas és bázikus ételek megfelelő arányára, az elfogyasztott mennyiségre és nem utolsó sorban a higiéniára. Tudatosítsuk ezt magunkban, és küzdjünk a rossz beidegződések ellen.

Rendszeresen fogyasszunk olyan növényeket, amelyek elősegítik a szervezet méregtelenítését, megakadályozzák a székrekedés kialakulását (pl. alma, görögdinnye, ananász, articsóka, citrom, cseresznye, fekete retek, fokhagyma, füge, káposzta, körte, kukorica, lenmag, málna, papaja, paradicsom, ribizli, szilva, szőlő, tök, zeller).

Érdemes időnként néhány napos böjtöt, illetve tisztítókúrát tartani, időt hagyva a méregtelenítő szerveink munkájának, regenerálódásának. Ilyenkor még fontosabb, mint egyébként, hogy sok folyadékot fogyasszunk: vizet és gyógynövényekből készült teákat (babhély, csalán, nyírfalevél).

A verítékezés fokozásával (intenzív mozgás, szaunázás) a bőrön keresztül is megszabadulhatunk bizonyos méreganyagoktól. A folyamatot melegvizes tusolással, a test bőrének alapos ledörzsölésével fokozhatjuk. Agyagpakolással ugyancsak csökkenteni lehet a bőrbe lerakódott méreganyagokat.

A téma iránt érdeklődőknek javasoljuk Dr.Tompa Anna a Mindentudás Egyetemén tartott „Egészségtudat és tudatos egészség" című előadásának írásos változatát.

 

A cikk szerzője a TudatosVásárló.hu kozmetikus, fitoterapeuta és aromaterapeuta szakértője. A Beauty Fórum szakfordítója és szakértője. 

Kép [cc] ifijay,  marshall

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával és a  KvVM Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében