| Tudatos Vásárló
Veszélyben a pécsiek és a Mecsek: uránbánya nyílhat
- #Aktivista
- #Egészség, betegség, gyógyulás
- #Környezetvédelem, környezetszennyezés
- #Lakóhely, környék
- #Természetvédelem, biodiverzitás
A Mecsek szívében akar uránbányát nyitni egy cég, bár a törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni. Az uránbányászat veszélyeztetheti a környéken élők egészségét, növelheti a daganatos betegségek kockázatát, veszélyezteti Pécs és a környező települések ivóvízbázisát. Ha tiltakoznál, írd alá a petíciót cikkünkben. Mi aláírtuk.
A Mecsek állat-és növényvilága érintett
A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Az itt élő sok száz faj közül több tucatnyi a Kárpát-medencében sehol máshol nem honos. Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. Az itt élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyike védett. A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet éppen azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk.
Az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala elsőfokon elutasította a beruházás környezetvédelmi engedélyét. A hatóság azzal indokolta a döntést, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni. A beruházó korábban Wildhorse, most Magyar Urán Resources Kft. a döntés ellen fellebbezett, a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal pedig megsemmisítette a határozatot és új eljárás megindítására kötelezte az első fokot. Így most újraindult a környezetvédelmi engedélyezési eljárás. 2018. december 5-én közmeghallgatást hirdettek meg Kővágószőlősre, amit végül két nappal az esemény előtt lemondtak. A tervek nem változtak: a cég még mindig a Mecsek természetvédelmi területén akarja megnyitni az uránbányát.
A környéken nőhet a daganatos betegségek kockázata
A beruházás által közvetlenül érintett települések: Pécs, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Orfű, Abaliget, Bakonya, Bicsérd, Cserkút, Hetvehely, Pellérd. Veszélybe kerülhet a környéken élők egészsége is, az uránbánya szennyezheti a vizet, a levegőt és a talajt. A bánya fejtésével keletkező por radioaktivitást hordozhat magában. Az uránérc feldolgozása során keletkező radon gáz megnövelheti a tüdőrák kockázatát.
Az uránbányászat számos más típusú daganatos betegség és citogenetikai károsodás kockázatát megnövelheti. A Magyar Tudományos Akadémia által készített titkosított jelentéséből kiderült, hogy 3500 vizsgált valamikori pécsi uránbányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. Az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, a szilikózis és más egészségügyi problémák. Egészségügyi vizsgálatok alapján még a bányászok gyerekei körében is megnövekedhet a születési defektusok és gyermekkori leukémia kockázata.
Veszélybe kerülhet az ivóvízbázis, a lakosság nem támogatja
Az uránbánya súlyosan rombolhatja Pécs és más környező települések ivóvízbázisát. Ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. A korábbi mecseki uránbányászat következtében számos mecseki forrás elapadt. A zagytározók okozta szennyeződések miatt már eddig is több kút elzárásra került. A jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője szivárgás esetén elszennyezhetné a pécsi ivóvízbázist.
A Pécsett és környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás. Az Energiaklub 2018-ban készült felméréséből kiderült: 10-ből mindössze 4 lakos támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában. A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy az uránbánya miatt elértéktelenedik majd a házuk, illetve hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.
Gazdasági zsákutca lehet
A mecseki uránbányászat ráadásul teljesen gazdaságtalan, csak állami és önkormányzati kistafírozással lehetne életképes, vagyis a mi adóforintjainkból. A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc telep. A tervezett uránbánya emellett csupán a korábbi bányászati termelés töredékének, kb. 540 embernek adna munkát a beruházó tervez szerint. A zöld gazdaságban (például a megújuló energia szektorban) sokkal több lehetőség van, ezt számos jó példa bizonyítja. Ráadásul az uránbánya elriaszthatna más iparágakat, visszavethetné a pécsi és mecseki turizmust. Az uránbánya nem válasz a munkalehetőségek hiányára Pécsen és környékén, hanem épp elmélyítheti a gazdasági kilátástalanságot.
Magyar atomerőműbe magyar uránt?
Dehogy. A mecseki uránt nem itthon használnák fel, hanem várhatóan az oroszországi Majakban dúsítanák és gyártanának nukleáris fűtőelemeket belőle. A kibányászott és dúsított uránt csak néhány országban tudják feldolgozni, például hírhedt orosz létesítményben. A Paks II atomerőművet az oroszok építenék fel, orosz hitelből, hosszú évtizedekre függőségbe taszítva hazánkat. Ha felépül, akkor sem Mecsekből szállítanák az uránt Paksra, hanem az orosz nukleáris fűtőelem-gyárból.
Mindezek miatt az Energiaklub aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a lakosság szava is eljusson a döntéshozókhoz.
A petíciót, amit a TVE is támogat itt írhatod alá.
Titkolózás övezi
A zavaros hátterű Magyar Urán Resources Kft. (korábban Wildhorse) beruházó cégnek még honlapja sincsen, nemhogy a beruházásról nyilvánosan elérhető információja (a hatóság által elutasított környezeti hatásvizsgálaton kívül). Nincsenek nyilvános tanulmányok a projekt gazdaságosságáról vagy munkahelyteremtő hatásáról, csupán üres ígéretek a beruházó nyilatkozataiban.
Nem ez a jövő!
A korábbi uránbányászat öröksége ma is súlyos terheket jelent a környékre. A környezet- és egészségromboló hatások eltűntetésére a bányák rekultiválásának 30 milliárd forintos költsége és az uránbányászoknak kifizetett “halálpénz” se volt elég. A bányászat nyomai jelenleg is láthatóak, a mecseki források csak részben tértek vissza, a valamikori bányászok közül sokan idő előtt meghaltak. Bár néhányan nosztalgiával gondolnak vissza a bányászéletre, a 21. században már elfogadhatatlan, hogy a tisztességes megélhetés biztosítása ilyen mértékű egészség- és környezetkárosítással járjon.
Képek: energiaklub.hu, pixabay.com
Ha te is egy vagy a több mint egymillió olvasónkból, támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fejlesztését.
Így tudsz hozzájárulni Te is, hogy összegyűljön a 3.000.000 forint 2018. december végéig.
Rendszeres havi 1.000 Ft adomány
Rendszeres havi 2.000 Ft adomány
Rendszeres havi 5.000 Ft adomány
Rendszeres havi 10.000FT adomány
Egyszeri 5000 forint – kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség.
Bármennyit adhatsz, minden apró vagy hatalmas hozzájárulás számít.
Ha banki átutalással támogatnál:
Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Bank neve: Magnet Bank
Számlaszám: 16200106-00108490-00000000
IBAN szám: HU40 1620 0106 0010 8490 0000 0000
Swift: HBWEHUHB
Köszönjük a támogatást! Az eddig összegyűlt összegről és a gyűjtés állásáról itt találsz további információkat.
A cikk az Agrárminisztérium PTKF/78/13/2018 jelü pályázat támogatásával valósult meg.