Csak gyönyörködj bennük!

„Mindent a szemnek, semmit a kéznek” – ez az első és legfontosabb szabály, amit egy felelős természetjáró betart. Védett területen és védett fajok esetében mindezt törvény is előírja. Hazánkban kb. 3 ezer növényfaj él, ezek közül több mint 700 faj védett, és több mint 80 faj fokozottan védett.

Minden védett faj rendelkezik egy úgynevezett természetvédelmi értékkel, ami az adott faj egy egyedének pénzben kifejezett értéke.

Attól függően, hogy mennyi egyedet szedett le valaki, netán kereskedik is ezekkel, a bírság a pénzbüntetéstől a szabadságvesztésig terjedhet.

Áfonyától a zsurlóig – melyik mire jó?

Szeretnéd tudni, hogy melyik gyógynövényt mire használhatod?

Tudj meg mindent a gyógynövényekről!

A legdrágább növények

A kikeleti hóvirág természetvédelmi értéke például 10 000 forint. Ez a faj sokáig nem élvezett védelmet, városszerte találkozhattunk vele csokorba kötve a virágárusoknál, aztán amikor a nagyarányú szedés már a hazai állományt veszélyeztette, 2005-ben védetté nyilvánították.

Egyik legértékesebb fokozottan védett növényünk a Dél-Alföldön egy-két helyen megtalálható volgamenti hérics, ennek természetvédelmi értéke a növények között a legmagasabb: 250 000 Ft, tövenként. Magyarországon 1971-ben ez volt az első növényfaj, amelyet védetté nyilvánítottak. Március végén, április elején virágzik, a dél-orosz sztyeppéktől Ukrajnán, Románián és Bulgárián keresztül egészen hazánkig terjedt el. A növényfaj legnyugatibb előfordulási pontja Magyarországon Csorvás közelében található. Hasonló védelemben részesül a csak nálunk élő pilisi len is. Sárga virágait a május-júniusi időszakban hozza, természetvédelmi értéke szintén 250 000 Ft.

FONTOS! Ha valaki védett területen jár, ott nem csak védett fajokat, de védelem alá nem tartozó fajokat sem szedhet le! A hazai védett természeti területek keresőjét térképpel itt találod.

Hogyan gyűjtsünk ehető vadnövényeket?

Virágszőnyeg az erdő alján

Aki a március végi, április eleji időszakban indul túrázni, hihetetlen virágsokaságban gyönyörködhet. Az erdők fái még csak most kezdenek rügyezni, így a csupasz ágak között akadálytalanul juthat le a fény az aljnövényzethez.

Sok lágyszárú ezt a szűk egy-másfélhónapos napfényes időablakot használja ki arra, hogy kibújjon a földből és virágot is hozzon, hisz amint záródik a lombkorona az erdő legalsó szintjére már alig jut le a fény.

Az elsők között, már februárban kibújnak ki a hóvirágok és a lila színű csillagvirágok. Velük március közepén már egyre kevesebb helyen lehet találkozni, de például a magasabb hegyeinkben, például a Bükk magasabban fekvő erdeiben, ahol mindig hűvösebb van pár fokkal, még március vége felé is hóvirág-tengerben lehet gyönyörködni.

A legtöbb hegységben ilyenkor már a keltikék veszik át a főszerepet, akik egybefüggő virágszőnyeget alkotnak a fák alatt. A fehér, rózsaszínes-lilás keltikék legyakrabban látható faja az odvas keltike, és gyakran lehet látni az ujjas keltikét is.

A két faj első látásra megszólalásig hasonlít egymásra, ám ha közelebbről szemügyre vesszük őket, egészen pontosan a virágok alatt látható, sötétzöld murvaleveleket, már egyértelmű melyik fajjal van dolgunk. Az odvas keltikének ugyanis ép szélűek, tojásdadok, míg az ujjas keltikénél mintha a murvalevél egy apró tenyér lenne vékonyka kis ujjakkal. Van egy másik különbség is a két faj között, de ezt mezei szemlélő nem láthatja, ugyanis ehhez a föld alatti gumót kellene megnézni. Az odvas keltikénél ez ugyanis idős korban odvas lesz, a neve is erre utal, míg az ujjasnál ez nem figyelhető meg.

A március végi, április eleji időszakban vitathatatlanul a keltikéké a főszerep az erdőkben, de azért sok más faj is feltűnik mellettük. Itt vannak például a sárga salátboglárkák és bogláros szellőrózsák, a lila ibolyák, vagy a bájos, fehér színű erdei galambvirág.

Napsütötte hegyi rétek díszei

Ha magunk mögött hagyjuk az erdőt, és kimegyünk a napfényes sziklagyepekre, hegyi kaszálórétekre, ott is csodákat láthatunk. Feltűnő sárga virágaival már messziről látszik a tavaszi hérics, amellyel elég gyakran találkozhatunk. Sokan az egyik legszebb hazai virágnak tartják, és azt hiszem, ezzel senki nem szál vitába. Ki gondolná, hogy egy ilyen szép virág mérgező lehet. Pedig az, nem is kicsit, zölden és szárítva egyaránt. Az állatok tudják ezt, és legelés közben kikerülik, és még a szénából is kiválogatják.

Hasonló élőhelyeken találkozhatunk egy másik szépséggel, a leánykökörcsinnel és közeli rokonával, a ritkább fekete kökörcsinnel.

A kökörcsin egész növény-testét szőrök borítják, így próbál védekezni az ilyenkor még olykor előforduló tavaszi fagyok ellen. Mindkét faj védett, ennek ellenére sajnos, időről -dőre előfordul, hogy egy-egy tövet megpróbálnak kiásni, hogy az otthoni kiskertben ültessék el. Ez azonban nem csak hogy törvénybe ütköző, de teljesen hiábavaló cselekedet is, mert a kökörcsineknek hosszú karógyökere van, amit nem lehet kiásni.

Lomberdők szegélyeiben, tisztásain egy másik szép sárga virág is feltűnik ilyenkor, a tavaszi kankalin, amelynek kerti változatai szintén sokak számára ismerősek lehetnek.

Mesebeli szépségek, mesebeli névvel

Vannak olyan tavaszi virágok is, amelyek külsejüket elnézve akár mesebeli teremtmények is lehetnének. Hisz ki gondolná, hogy a természet kockás szirmokat alkot? Pedig a gyönyörű mocsári kockásliliomnak épp ilyen sziromleveleket adott a sors.

Ezzel a fajjal nem sok helyen találkozhatunk az országban, de ahol előfordul, ott gyakran egy egész rétet beborít. Aki épp arra jár, vagy olyan szerencsés, hogy ott lakik, az például Zala vármegye több pontján vagy az ország másik csücskében, a Szatmári-és a Beregi-síkon láthatja ezt a csodát.

Egy másik furcsa szerzet, amelynek nemcsak a külseje, de a neve is elég rendhagyó, a kakasmandikó. Ez a növény idén március elején kezdett virágozni, és az Őrségben, a Vendvidéken, a Zselicben vagy a Tornai-karszt erdeiben futhatunk össze vele. És hogy honnan ered a neve? Arra nézve néhány valószínűsíthető magyarázatot itt találtok.

Szintén több szempontból is fura növény a kónya vicsorgó, ami nevét onnan kaphatta, hogy egy vicsorgó fogsorra hasonlít. De nemcsak ez különös benne, hanem az is, hogy nincsenek zöld levelei, fotoszintetizálás helyett élősködik, a tápanyagot a közelében élő fák gyökereiből veszi el.

Nálunk is élnek orchideák?

Az orchideákról a legtöbbeknek bizonyára a konyhaablakokat díszítő, feltűnő virágú orchideák jutnak az eszébe. Bár az orchidea- vagy más néven kosborfélék családjának tagjai legnagyobb számban valóban a trópusokon élnek, nálunk is megtalálhatók, közel ötven fajjal.

A hazai kosborokkal az ország nagy részén találkozhatunk, de sehol sem nevezhetők gyakorinak. A hazai kosborok mind védettek, de számos faj fokozott védelmet élvez, mert az élőhelyek szűkülése miatt állományaik veszélyeztettek.

A leggyakoribb haza faj a legelőkön, száraz gyepeken előforduló agárkosbor, amely a legkisebb hazai orchidea, 20-25 centiméter magasra nő meg. Vele szemben a legnagyobb hazai faj, az erdőkben, erdőszéleken élő bíboros kosbor akár 60, de ritkán 90 centiméter magasra is megnőhet.

Az egyik legkülönlegesebb kinézetű és egyik legritkább hazai kosbor a boldogasszony papucsa nevet viseli. A hazai orchideák közül ez a faj büszkélkedhet a legnagyobb virággal, amelynek papucsszerű mézajka után kapta a nevét. A mézajak méhcsapdaként működik, az oda bemászó és nektárt remélő méh csak a portok és a bibe érintésével tud kimászni, így veszi rá a virág a rovart a beporzásra.

A méhbangók is hasonló technikával működnek, méheket utánzó mézajkaikkal próbálják odacsábítani a beporzókat.

Ennivaló virágzó fák és cserjék

A fák lombosodására április elejéig várni kell, de vannak azért olyan fajok, amelyek már kora tavasszal életjeleket mutatnak. Ilyen például a húsos som nevű cserje, amelynek bájos sárga virágai a kora tavaszi erdők első színfoltjait jelentik.

Május végén kezdenek virágozni a hársfák, amelyeknek virágai bódító illatuk mellett a belőlük készült tea miatt is kedveltek.

Arra figyeljünk, hogy teának a nagy-és a kislevelű hárs virága alkalmas, az ezüsthársé nem!

A tavasz és a nyár sokak által várt időszaka a bodza-, illetve az akácvirágzás.

A fehér akác május második felében kezd virágozni, és virágát számos módon felhasználhatjuk. A virágok nyersen is ehetők, de arra vigyázzunk, hogy nagy mennyiségben hányingert okozhatnak. A legtöbben szörpöt készítenek a virágokból, cukor, citrom és citromsav felhasználásával, de a szárított virágokból tea is készülhet. Az akácvirág teát gyomorsavtúltengés, illetve reflux ellen ajánlják, valamint köhögéscsillapítóként is használhatjuk.

Május végén, illetve júniusban virágzik a másik kedvelt ehető virágunk, a bodza. A fekete bodza virágából készülhet szörp és a bodzaital, zselé, pezsgő, sőt a virágokat, akárcsak palacsintatésztába forgatva ki is süthetjük. (Akárcsak az akácvirágot.)

Ha tiszta helyen gyűjtöttünk, nem szükséges a bodzavirágokat megmosni, de a zöld részektől a lehető legjobban szabadítsuk meg azokat.

Arra figyeljünk, hogy nálunk nemcsak ez az egy bodzafaj él, ráadásul a gyalogbodza mérgező növény. Ezzel a fajjal gyakran lehet találkozni, azonban míg a fekete bodza cserje, ez a növény lágyszárú, a szára két méter magasra nő meg, viszont a virága és a sötétlila, fekete bogyós termése hasonlít a fekete bodzáéra.

A harmadik bodzafaj a fürtös bodza, elég ritka, és a termése piros színű.

Mondanunk sem kell, az akác-és a bodzavirág gyűjtésekor is figyeljünk arra, hogy szennyezett területen, forgalmas utak mellett ne gyűjtsünk, az ágakat ne törjük le, és ne akarjuk az összes virágot leszüretelni!

Hol? Mennyit?

Hogy hol és mennyit szedhetünk vadnövényekből, azt az erdőtörvény szabályozza. Ennek értelmében

• saját fogyasztásra állami erdőben – akárcsak gombából – gyógynövényekből is egy fő naponta maximum 2 kg-ot gyűjthet.
• Védett területen azonban csak és kizárólag külön engedéllyel szabad gyűjteni, amit az illetékes természetvédelmi hatóságtól szerezhetünk be.
• Amennyiben kereskedelmi céllal szeretnénk gyűjteni, azt minden esetben csak engedély birtokában tehetjük meg, amit állami erdők esetében az illetékes erdészettől kérhetünk.
• Ha magánerdőben szeretnénk gyűjteni, ott saját fogyasztásra szánt és kereskedelmi célú gyűjtés esetén is engedélyt kell kérni az erdő tulajdonosától.

Képek forrása: Tóth Judit/Tudatos Vásárlók/canva.com

---

 

Ez a tartalom az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg.