fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Időzített klíma-bomba ketyeg a vegyi anyagokban

Klímaváltozás: időzített karbon-bomba ketyeg a vegyi anyagokban

Az emberiség túlélése szempontjából a klímaváltozás sorsdöntő probléma: minden energiánkat arra kell fordítanunk, hogy megoldjuk. Akkor miért is aggódnánk a vegyi anyagok miatt? Mert akármerre nézünk, mindennapi műanyag tárgyainkban és a vegyi anyagokban ott ketyeg az időzített karbon-bomba.

Ma is, mint minden reggel, kikászálódtunk az ágyból, lezuhanyoztunk, megfőztük és felhajtottuk a kávét, rácsuktuk a a gyerek uzsánnás dobozára a fedőt, indulás előtt még nyakába akasztottuk a tornazsákot, ráhúztuk a fejére a sapkát, be az autóba – indulás. A napi híreket pásztázva aztán sorra jönnek szembe a Glasgow-ban zajló klímacsúcs, a COP26 eseményei, képei, kritikái. Gyászos képet fest a bolygóról a legfrissebb klímajelentés, 2020-ban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációja a mérések óta soha nem látott szintet ért el. A klímaváltozás minél előbbi és minél alacsonyabb, lehetőleg 1,5-os emelkedésen való megállítása az emberiség fennmaradásának záloga. Nincs ennél fontosabb, ehhez képest a vegyi anyagok, a műanyag-termelés és hulladékkezelés problémája másodlagos – gondolhatjuk.

Fogkefe, fogkrém, tusfürdő, kávéfőző, autó

Akkor meg érdemes egyáltalán olyan, a klímakrízishez képest “jelentéktelen” problémákon aggódnunk, mint a vegyi anyagok? – teszik fel a kérdést szubjektív hangú írásukban a ChemSec, hosszabb nevén International Chemical Secretariat, azaz Nemzetközi Vegyi Anyag Titkárság 2002-ben alapított vegyi anyagokkal foglalkozó svéd szakmai civil szervezet munkatársai, és válaszuk közelebb visz ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket.

Bár elsőre nem nyilvánvaló a klímaváltozás és a vegyi anyagok közötti kapcsolat, valójában nagyon is összefüggenek. Sőt, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy

a vegyi anyagok és a vegyipar erősebb korlátozása nélkül nem leszünk képesek megoldani a klímakrízist.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrég közzétett jelentése szerint ugyanis a termelő ágazatok közül a vegyipar energiafelhasználása a legmagasabb a világon. A magas energiafogyasztás pedig magas CO2 kibocsátással jár, ami súlyosbítja a klímaváltozást.

De a zöld hullám ezt is megoldja majd, ugye?

A vegyipar a legnagyobb energiafogyasztó? Igen, ugyanakkor “csak” 3. helyezett globális szinten a kibocsátott szén-dioxid szempontjából. Az energiafogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás ismert problémák, és mára azt is tudjuk, hogyan lehetne csökkenteni ezeket. A varázsszó: dekarbonizáció. “Megújuló energia, hatékonyabb folyamatok, nem-fosszilis alapú szállítás, utazás – mindez egycsapásra megoldja majd a problémát. Tehát alapvetően egy múló, átmeneti problémáról van szó, ami majd megoldódik, ha a zöld hullám a vegyipart is eléri?” Nos, reméljük, hogy az iparág már most is az ökológiai lábnyomának csökkentésén dolgozik, de sajnos a számok az ellenkezőjét mutatják. Egy másik, szintén nemrég készült, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által kiadott jelentés szerint

a petrolkémiai ipar “a növekedés pillére”, amely a 2026-ig jósolt olajkereslet-növekedés 70%-át fedi le.

Időzített karbon-bomba: a jövő kibocsátások rejtett forrása

Vagyis a vegyipar nem csak hogy rengeteg olajat és energiát használ már most is, ami a károsanyag-kibocsátást növeli, hanem a jövőben a megnövekedett (olaj)keresletért is ez az iparág lesz a felelős. De az üzemanyagként használt olaj csak egy része a történetnek. A vegyipar fosszilis anyagokat használ számos termék előállításához is – olyan anyagot, amelyekről egyszer már elhatároztuk, hogy a mindennapjainkban megszabadulunk tőlük.

És ebben rejlik a jövőbeni széndioxid-kibocsátás titkos forrása: a beágyazott szén. A beágyazott szén azt a széntartalmat jelenti, ami a mindennapi tárgyainkba van “beépítve”, az olyan termékekbe, amelyeket fosszilis tüzelőanyagokból (mint a kőolaj) készültek. Gondoljunk a számítógépünk billentyűzetére, a szőnyegünkre vagy akár a samponjainkra például. Nézd meg az autód belsejét – műanyag. Nézd meg, mit viselsz: manapság a ruhadarabokat többnyire szintetikus anyagokból, például poliészterből készítik. Ez mind műanyag, amit a kőolaj származékaiból állítanak elő.

Eljött a fossil fashion kora – ruháink fele már kőolajból van

A karbonadósság egyre nő

Amíg az adott termék abban a formájában létezik, ahogyan legyártották, a karbon be van ágyazva a termékbe. De ahogy a termék az életciklusának végére ér, megjelenik kibocsátott karbon formájában. Ez vagy akkor történik, amikor a terméket elégetik – ez esetben természetesen az összes beágyazott szén a levegőbe kerül -, vagy amikor elhelyezik a szemétlerakóban, ahol a karbon szintén kibocsátásra kerül, amikor a természet lebontja a terméket.

Az olajalapú termékek iránti kereslet globális szinten jelenleg évi 450 megatonna beépített karbonnal jár. Ez 450 millió tonna, ami 8654 telepakolt Titanic-nak felel meg, és – csak úgy, mint a hajó esetében – a katasztrófa a küszöbön áll. Más szóval, évente közel fél gigatonna karbont “építünk be” különböző árucikkekbe. Ez a karbonmennyiség pedig előbb vagy utóbb, CO2 formájában fog megjelenni és így hozzájárulni az éghajlatváltozáshoz. Hatalmas készleteket halmozunk fel a jövőbeni kibocsátásokból.

Újrahasznosítás és a gyártás új módjai

És itt még nincs vége. A beépített karbont tartalmazó árucikkek iránti kereslet a becslések szerint meg fog duplázódni, vagyis 2050-re el fogjuk érni az évi 1000 megatonna beépített karbont.

Ha valóban csökkenteni akarjuk a karbonlábnyomunkat, akkor az elképesztő kereslet-növekedéssel párhuzamosan rohamosan át kell gondolnunk, milyen alapanyagokból gyártjuk a termékeket.

Becslések szerint 2050-re az 1.000 megatonna karbonnak kb. a fele kell, hogy újrahasznosított anyagokból származzon. Ha ezt tartani tudjuk, akkor legalább nem fogunk új beépített karbont adni a már felhalmozódott mennyiséghez. De ez azt jelenti, hogy az újrahasznosított anyagok gyártásban való felhasználását több mint 20-szorosára kell emelnünk a mai szinthez képest.

Ez önmagában is nagy kihívás, mivel egyrészt nincs megfelelő hulladékgyűjtési infrastruktúránk és újrahasznosító technológiánk, másrészt a gyártáshoz használt újrahasznosított anyagok veszélyes anyag-tartalma további fejtörést okoz. Ezen kívül a termékek gyártásához felhasznált anyagok másik fele megújuló forrásokból, például biomasszából (200 megatonna), illetve különböző szénmegkötési technológiákból (250 megatonna) kell, hogy származzon.

Nem fog működni a körforgásos gazdaság mérgező anyagokkal

Mindkét említett területben van kihívás: a biomasszához föld kell, és ezért az élelmiszertermeléssel kell vetekednie, a szénmegkötési technológiák pedig még nem kiforrottak és még nincsenek kereskedelmi forgalomban, vagyis e téren még erőteljes beruházásra van szükség. A szénmegkötési technológiákhoz rengeteg megújuló energiára van szükség.

Amit tehetünk: vásároljunk (és gyártsunk) kevesebb holmit!

Nem gyárthatunk továbbra is úgy termékeket, hogy közben megfeledkezünk arról a beépített karbonról, ami a gyártással jár.

Az éghajlat és a vegyi anyagok között tehát igen erős az összefüggés. Ezt fel kell ismernünk és lépéseket kell tennünk azért, hogy csökkentsük ezen összefüggés következményeit! Kulcsfontosságú a vegyi ipar erősebb szabályozása és szigorúbb ellenőrzése. De ugyanilyen fontos az, hogy kevesebb terméket vásároljunk. Abba kell hagynunk most a kibocsátás-csekkek gyártását, mert az éghajlat a jövőben nem fogja tudni kifizetni őket!



FV-19 pályázat logo

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára